HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 4 Tagok összesen: 1947 Írás összesen: 52873 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2021-03-15
A lajtorja 74.25. Szabadíts meg a gonosztól (Harmadik könyv, folytatás) A katonák a sörsátor előtt ültek, iddogáltak, vihorásztak, nézték a tűz körül körbefogódzkodva táncoló lányokat. Kitárgyalták őket, melyiknek milyen a cicije. Már elmúlt éjfél. A hangulat tetőfokára hágott. A tangóharmonikát (népiesen "herflinek" nevezték) nyekergető vén, obsitos hadfi letette a hangszerét, hogy pihenjen egy kicsit, a lányok azonban, mint akik megkergültek, tovább ugrabugráltak. A padnál mozgolódás támadt. Az egyik baka, a pillanatnyi csendet kihasználva belevágott a Hunyadi-páncélosok nótájába. Összekapaszkodva énekelték: Bármerre járunk a csillagos ég nevetve kacsint le ránk bármerre fordul az üteg-kerék mindenünnen te nézel rám Járhatunk úton vagy magas hegytetőn süvíthet száz zivatar galambom te vagy a szívemben a napsugár tehozzád száll ez a dal A lányok megtorpantak a nótát hallva, odakapták a fejüket. Lihegtek, levegőért kapkodva figyelték a nótázó fiúkat. Hat-hét lány volt annál a tűznél, szőkék, barnák, csinosak, melyesek. Összesúgtak vihogtak. Az egyik lány a katonákra mutatott, mondott valamit a többieknek és elnevette magát. Kelemen Géza, jászberényi illetőségű baka visszanevetett arra a szőke kis boszorkára, kacsintott és új dalba kezdett. A többiek felkapták a dallamot, zenget zúgott, hetykén, fiatalosan, pajzánul. Százados úr sej-haj, százados úr kiadta a parancsot mától kezdve sej haj mától kezdve p. szőrrel keféljük a bakancsot. A szőke leányka, a többiek Olgának szólították, úgy kacagott, mintha értette volna, miről énekelnek. -Tovább!- kiáltotta németül. -Was ist das? Ist das eine Art Schweinelied? Ez valami disznó nóta? No, nem kellett sokat biztatni őket. Kacagva folytatták. Ne félj kislány sej-haj nem bántjuk a tiédet gyenge még a sej-haj gyenge még a p. szőre sibi-subickoló kefének Taps, éljenzés. Kacagó hangok. A tangóharmonikás, ősz férfi felcsatolta vállára a harmonikát, s újra a sűrűjébe vágott. -Igyi szudá -kiabáltak a lányok összevissza a katonáknak. Integetve, nevetgélve hívták őket. -Gyertek táncolni! Mozgás, lusta népség! Megfogták egymás kezét, nagy kört alakítottak a tűz körül, úgy ropták. Később párokra szakadtak. A lányok egyre ráncigálták a fiúkat. -Uccu, hej! Ugorjunk! Nekifutottak a tűznek, elrugaszkodtak, ugrottak, átrepültek felette. A sötétben, kicsit távolabb a tűztől párocskák csókolóztak. A katonák nagy merészen fogdosták a lányokat. Hogy hogy nem, Olga, Kelemen Géza kezét ragadta meg. -Gyere!- kiáltotta. -Most mi jövünk! Átlendültek a láng felett ők is. A virágkoszorú ugrás közben leesett Olga fejéről. Hosszú ruhája szétnyílt elől, ahogy lehajolt, a fiú látta az apró szűzies halmokat, amelyeket a kelme az előbb még elrejtett. -Na, mit érdemel ez a lány itt? - kérdezte Olga incselkedve, keblére tett kézzel. -Egy csókot? Aztán, látva a fülig vörös, nagy zavarban lévő fiút, lábujjhegyre pipiskedett, és maga nyomott lehelet-finom csókot a szájára. Táncoltak megint. Sokat táncoltak kettesben. Olga szorosan hozzátapadt a fiúhoz, érezni akarta a fiatal férfitest forró melegét, keménységét. A férfivágy kisugárzását. -Gyere, gyere, gyere - súgta egyszer csak, felhevülten a fülébe. -Szaladjunk le a patakhoz. Fürödni akarok! Magával húzta a szabadkozó katonát. Kelemen Géza végül is megfogta azt a kezet, és ment, amerre a lány húzta. Elborította a vágy, már nem tudott gondolkodni. A füzes mögött, messze a zsibongó forgatagtól, megállt a lány. -De meleg van ma!- kiáltotta csengő hangon. -Uccu neki, fürödjünk hát! Áthúzta fején a ruháját, ledobta a fűbe. Belelépett a patakba. Lehajolt, vizet merített a tenyerébe. -Most maga jön! Vetkőzzön! Csak bátran. Na! Mitől fél? Vagy azt akarja, hogy lelocsoljam? A váposok parancsnoka Somosi zászlós éjfél után egy óra körül sikoltozásra figyelt fel. -Hilfe, hilfe! Intett két katonájának. -Gyerünk emberek nézzük meg mi van ott? A polgárőrök közül is csatlakoztak ketten. Futólépésben indultak le a partra. A hangok a patak felől jöttek. Lenn a parton a bokrok között egy meztelen párt találtak. A férfi még mindig rajta feküdt a kapálódzó, kiáltozó nőn. Feneke hevesen járt fel, le, buzgalmában nem vette észre az érkező járőrt. Hogy katona az illető, ahhoz nem fért kétség: mellette hevert a fövenyen a nadrágja, a zubbonya és a bakancsa. -Mi folyik itt? Egy embernek állásba föl! Talpra! - rivallt rá Somosi. A katona felugrott, a lány is tápászkodni kezdett. Arcát tenyerébe rejtette, zokogott. Az elemlámpa fényében tisztán kivehető volt, hogy vérzik a lába között. Keskeny vérpatak csordogált lefelé a combján. Újabb kiáltás csattant, a katonának szólt. -Öltözzön fel! Igazolja magát! Bilincsben vezették el. Az iskola kémia szertárába kísérték, a kémia szertár lett átalakítva még jóval korábban fogdának. A zászlós értesítette a történtekről Vargha hadnagyot, a szolgálatvezetőt. Vargha csípőre tett kézzel állt az őrszoba nyitott ajtajában. -Hogy hívják azt a katonát? -Jelentem: Kelemen Géza. -Egysége? Beosztása? -Második század, híradós szakasz. -Hol van most a disznó? -Jelentem a fogdában. Felébresztessük az őrnagyot? -Nem szükséges. Menj és feküdj le. Reggel majd én magam jelentem neki! Reggelre azonban más jelenteni való is akadt. A megerőszakolt lány hajnalban, a kertjük végében lévő fáskamrában felakasztotta magát... Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel a fenyegetőknek címmel sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Lengyelország címmel a várólistára eferesz bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Viszontlátás című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel furcsa árny címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz mandolinos alkotást töltött fel Szergej jeszenyin: A kéregető kislány címmel a várólistára Miléna bejegyzést írt a(z) Évente egy levél című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Rózsavölgyi reggel című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |