HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 33

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51451

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / regény
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2021-04-16

Holland hazugság 4.

1959. június 25. csütörtök

Eredetileg a TÜKER telepre indultak Ilával ebéd után, mert azt beszélték a zöldségesnél, hogy a soroksári úti telepen egyszerre lehet szenet és fát is igényelni a tüzelőutalványra. Egy férfi azt mondta, hogy még német brikett is volt tegnap, nem csak tojásszén.
Ila rögtön fellelkesült az ilyen információktól, Gabikát Mariskára bízta, magához vette a tüzelő utalványokat, kézen fogta Jutkát, és meg sem álltak a soroksári úti TÜKER-ig.
Ott olyan hosszan kanyargott a sor, hogy a telepvezető, a már jóval előrébb állókat is figyelmeztette, nem fognak sorra kerülni zárásig. Azt javasolta, hogy jöjjenek vissza holnap korán reggel.
Ila azért beállt a sor végére. Jutkát megbízta, hogy szép lassan menjen előre, és addig bámészkodjon, amíg a sor elejére jut. Ott aztán jól nézzen körül, hogy mit rakodnak a tüzelő szállító kocsikra, az elöl állóknak. Érdemes-e holnap visszajönni? Őt úgy sem engedik előre a sor mellett, egy tapodtat sem. Hiába hivatkozna arra, hogy csak körül akar nézni. Inkább rögtön beszélgetni kezdett a sorban előtte állókkal.
Mire a kislány jó sokára visszajött azzal, hogy a lovas kocsikra egyszerre rakodják a német brikettet, meg a fát, addigra Ila újabb, értékes információval lett gazdagabb. Már a nyakát nyújtogatva várta, hogy visszaérjen Jutka a küldetésből, mert azonnal indulni akart.
- Hová megyünk? - kíváncsiskodott a kislány, de válasz helyett Ila szembefordította magával, kritikusan végig mérte, majd egy hirtelen mozdulattal kivette a hajából a fehér szalagot, és összekócolta. Aztán lehajolt, két ujját végig húzta a vastag szénporral borított földön, és két oldalt Jutka arcára kent belőle egy-egy csíkot, aztán elővette a retiküljéből a púder kompaktját, és a kis tükörbe nézve a saját arcára, és kicsit a szeme alá is kent a furcsa kozmetikumból.
- Miért piszkoljuk be magunkat? - tette fel a gyerek a következő kérdést, de Ila erre azt válaszolta:
- Milyen jó, hogy pont csütörtök van.
Azzal kézen fogta a kislányt, és tőle telhetően sebesen nekiindult, végig a Duna parton, majd néhány rövid pihenővel végig a Ráday utcán, a Kálvin téri templomig. Útközben egyre ismételgetett valamit motyogva magában. A templom előtt levette a kis aranyláncot a nyakából, kivette a fülbevalóit, elsüllyesztette a retikülje mélyére az egészet.
- Most ide bemegyünk! Mondd szépen utánam: Áldást, békességet!
- Áldást, békességet! - mondta a kislány engedelmesen.
- Így fogunk köszönni, mert itt így szokás. Nehogy csókolomot mondjál! Fontos dologban járunk itt, nehogy elbutáskodd! - Azzal besétáltak a templomba. Ahogy a nehéz faajtón benyitottak, egy fekete ruhás, fekete köpenyes ősz hajú bácsi fordult feléjük.
- Áldást, békességet! - mondta Ila, és automatikusan felemelte a kezét, hogy keresztet vessen, de még időben észbe kapott, és úgy tett, mintha a haját igazítaná ki az arcából.
- Áldást, békességet! - motyogta utána a kislány, amit a tiszteletes is megismételt. Ila olyan elszántan nézett az idős papra, mint aki valami rosszban sántikál, de csak azt mondta:
- Boldogok, akik békességet teremtetnek... A tiszteletes erre így válaszolt:
- Minden dolgotok szeretetben menjen végbe! - Közelebb lépett és így szólt Jutkához:
- Menj ki gyermekem, várakozz az ajtó előtt!
A kislány egy szót sem mert szólni, nehogy valamit elbutáskodjon, csak bólintott és kiment. Megállt az ajtó előtt és várt. Elég sokáig álldogált ott, mire nyílt az ajtó és kilépett rajta Ila, egy darab papírt szorongatva a kezében. Utána kijött a fekete ruhás bácsi is, Jutka fejére tette a kezét, és azt mondta:
- Egyházunk felekezettől függetlenül segít minden rászorulónak - mivel nem kerülte el a figyelmét Ila keresztvetésnek induló mozdulata. - Áldás, békesség! - köszönt el tőlük.
- Áldást, békességet! - köszöntek el, és Ila elsüllyesztette a papírt a táskájába.

A hazafelé úton az örökké vidám, és cserfes Ila hallgatagon ballagott a gyerek mellett. Amikor megállt pihenni, Jutka egészen közel húzódott hozzá, szinte beleolvadt a nénjébe, mert a járdán a lábak nélküli hadirokkantak egyike közeledett. A törzse alatt egy fém golyóscsapágyakon guruló deszka volt, amit a kezébe fogott két fadarabbal hajtott. A kézfeje vastagon be volt bugyolálva iszonyúan koszos rongyokkal, mert azokkal fékezett, ha meg akart állni.
Jutka félt ezektől a szerencsétlen férfiaktól. Többnyire piszkosak voltak, ápolatlanok, és szörnyen zörgött az a gurulós deszka. A négy fémkerék iszonyú lármával gurult a többnyire egyenetlen járdákon, hát még az úttesteket borító macskaköveken... Már messziről lehetett hallani, ha közeledtek.
A hadirokkant elzörgött mellettük, az ellenkező irányba, mint amerre ők mentek.
Ila a zsebkendőjével megtörölgette a kislány arcát, az ujjaival megfésülte, és visszakötötte a szalagot a hajába.
Mire hazaértek, már az egész család otthon volt. A nők kint ültek az ajtó előtt, a magasföldszinti parányi teraszon, amit nagyzolóan "erkélynek" hívtak.
Megvolt mindenkinek a helye, és a széke, amin ott szokott üldögélni.
Mamuska a dupla bejárati ajtó csukott szárnya előtt üldögélt, egy a konyhából kihozott billegő hokedlin, Mariska vele szemben egy kis, sárga, faszéken, amit Jutka kapott kicsi korában egy ügyes kezű szomszéd bácsitól, még a régi házban. Ila oldalt ült egy parányi, kopott, kisgyereknek való, karfás thonet kisszéken, ezt még az óvóhelyről hozta magával, amikor a régi lakásukból kibombázták őket. Az ülése erősen repedezett volt, és az asszonyok közül a legvékonyabbként csak ő fért el benne. Gabika általában valamelyikük ölében ült, Jutka az udvarra levezető lépcsőfokok egyikén szokott üldögélni - már amikor nem az udvaron futkározott a házbeli gyerekekkel -. Zsuzsa csak akkor ült le, ha valaki nem volt éppen otthon, egyébként a nyitott ajtóhoz támaszkodva szokott álldogálni, amíg meg nem unta.
Késő délutánonként a háromemeletes Terézvárosi bérház majdnem minden lakója kivonult a körfolyosóra, a "gangra" az ajtajuk elé. Kitették a kopott hokedliket, a sámlikat, kisszékeket, és élénken pletykálkodtak, meséltek egymásnak.
Az udvarra nyíló lakások többsége parányi, egy szoba-konyhás munkáslakásnak épült. A legtöbb ilyenben egész családok éltek, elképesztő zsúfoltságban, rendkívül szűkösen. Amikor csak az időjárás engedte, a konyhákból a nagy négyszögletes udvarra nyíló ajtók, és a szobák ablakai mindenkinél tárva-nyitva álltak. Minden szag az udvar felé gomolygott ki belőlük, minden szó, minden zaj kihallatszott, itt mindenki a mások orra előtt élt, és a lakásához tartozónak érezte a gangot. A konyhába házimunkát végezni, a szobába csak aludni mentek, a gangot használták "nappalinak". Innen tartották szemmel az udvaron játszó gyerekeket, és minden gyerekre válogatás nélkül rákiabált az a felnőttek közül, aki meglátta, hogy valami rosszban sántikál.
Most is zsongott az egész ház. Az udvaron és a lépcsőházban szaladgáltak a gyerekek, a felnőttek kint trécseltek a lakások előtt. Az asszonyok közül a legtöbben üldögélve, a férfiak általában álldogálva, az ajtónak, vagy a gang korlátjának támaszkodva.
Amíg átvágtak az udvaron, Jutkát több gyerek is hívta játszani, de ő fontoskodva intett nekik, hogy "most nem lehet, majd később". Szorosan Ila nyomában maradt, mert hazafelé nem árulta el neki, hogy minek mentek be abba a templomba, és mit beszélt a fekete ruhás bácsival.
- Majd otthon megtudod! - ígérte Ila, és megérezve a nagynénje izgatottságát, kíváncsian követte őt.

Folyt.köv.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5486
Időpont: 2021-05-10 22:39:32

válasz Kankalin (2021-05-09 17:21:12) üzenetére
Kedves Kankalin!

Jobbulást kívánok, bármilyen betegség miatt is kell szigorúan pihenned!
Remélem, hogy a "Holland hazugság" is hozzájárul, hogy jobban el tudd viselni a betegségedet, eltereli a gondolataidat, tölti az időt, aminek el kell telnie, mire megjön a gyógyulás.
Köszönöm szépen a dicséretet, örülök, hogy jónak találod a regényt, remélem a folytatása is tetszeni fog.

Judit
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
7442
Időpont: 2021-05-09 17:21:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Judit! :)

Ehhez a részhez írok néhány gondolatot, mert eddig sikerült elolvasnom a regényedet. Szigorú pihenésre vagyok ítélve, de a laptop mellettem fekszik, amikor nyitva tudom tartani a szemem, olvasok. :)
A cselekmény magával ragad, több helyen sorsazonosságot vélek felfedezni saját életemmel, bár az enyém későbbre tehető és kicsit másképp is zajlott, de mégis.
Ábrázolásod kor- és valósághű, a történések, a szóhasználat, a szereplők viselkedése mind erre utalnak.
Értékes regény, nagyon tetszik.
Köszönöm, hogy megosztod velünk! :)

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5486
Időpont: 2021-04-22 14:47:13

válasz Kőműves Ida (2021-04-19 14:10:05) üzenetére
Kedves Ida!

Ennek a történetnek nem csak egy család a főszereplője, hanem a kor is, amiben játszódik.
Akkoriban minden roppant kalandos volt.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5486
Időpont: 2021-04-20 16:08:34

válasz Bödön (2021-04-18 08:15:45) üzenetére
Szia Laci!

1959-től 1970-ig megy majd a történet, igen, a végére Jutkából nagylány lesz.
Köszönöm, hogy olvasmányosnak találod. :)

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5486
Időpont: 2021-04-19 22:08:17

válasz Susanne (2021-04-16 19:54:55) üzenetére
Kedves Zsu!

Az a kis cédula megváltoztatja az egész család életét!

Köszönöm szépen, hogy olvasod a regényt. Remélem elég érdekes lesz ahhoz, hogy kitarts a végéig!

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6862
Időpont: 2021-04-19 14:10:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Izgalmasan szövöd a történetet.Vajon miben mesterkedik Ila? Mi történhetett a templomban? Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra, megyek is a következőhöz...

Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5486
Időpont: 2021-04-18 22:08:37

válasz hundido (2021-04-16 14:13:57) üzenetére
Kedves Katalin!

A következő részből megtudod mi történt a templomban. :)
A házban élőkről még sok szó lesz a regényben, hiszen az akkori egész társadalmat leképezik kicsiben.

Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9792
Időpont: 2021-04-18 08:15:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Judit! Újabb dolgokra derül fény. Nagyon plasztikus a leírás a sorban állásról a TÜKER előtt, a trükkről, a Kálvin téri templomban történtekről. Aztán a ház. a munkáslakások, élet a gangon. A kor viszonyai: a kibombázottak,a rokkant bácsi, stb. Bontakozik rendesen. Kíváncsian várom a folytatást. Meddig megy majd a történet? Jutkából nagylány lesz? Olvasmányos, érdekes! Üdv: én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5486
Időpont: 2021-04-16 23:17:50

válasz sailor (2021-04-16 11:57:35) üzenetére
Kedves Tengerész!

Eddig inkább érdekes volt a történet, mint a korszak - amiben játszódik - lenyomata, most emellé már kerül bele egy kis izgalom is.
Remélem a továbbiak is tetszeni fognak!

Judit
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
6186
Időpont: 2021-04-16 19:54:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia kedves Judit !
Nagyon kíváncsivá tettél mi is az a cédula.
Várom a folytatást.
Szeretettel Zsu
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2260
Időpont: 2021-04-16 14:13:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Jól felidézed azt a kort, azt, hogy utalványért lehetett szenet és fát kapni. Kíváncsi vagyok mi történt a templomban? A gangon élők pletykálkodása, a ház bemutatása is remek. Tetszett. üdv hundido
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
7343
Időpont: 2021-04-16 12:07:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon látványosan tárod elénk
a bérházakat és azok lakóit...
"Mire hazaértek, már az egész család otthon volt. A nők kint ültek az ajtó előtt, a magasföldszinti parányi teraszon, amit nagyzolóan "erkélynek" hívtak"
Micsoda kép lehetett!
"Minden szag az udvar felé gomolygott ki belőlük, minden szó, minden zaj kihallatszott, itt mindenki a mások orra előtt élt, és a lakásához tartozónak érezte a gangot. A konyhába házimunkát "
...kellett idéznem,annyira jó sikerült ´megmutatnod´az akkori állapotokat

Ismételten gratulálok remek írásodra:sailor

Szép napot!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
7343
Időpont: 2021-04-16 11:57:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Sorban állás,sorban állás!
Rengeteg idöbe kerültetett és sok bosszúságba.
...de úgylátszik Eli mindig feltalálta magát ötletes
cseleivel.
Most is!
Nagyon érdekel mit intézett el a Kálvin téri templomnál
Az egész jelenet kissé titokzatos...
várom a folytatást,mi is törtent

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 74. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 73. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Beoson az ősz című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szuszimuszit baleset éri című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Tücsök-kórus című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Beoson az ősz címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Szuszimuszit baleset éri című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Szuszimuszit baleset éri címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Kik nem csupán sejtik címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Merre jársz címmel a várólistára

Susanne alkotást töltött fel Angyalok kísérjen címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Tücsök-kórus című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Az asszony, aki sietett című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)