HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1925

Írás összesen: 51605

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-23 20:21:00

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / fantasy
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2021-05-21

Szivárványhíd az út végén 2/2

Másnap

Amelia ott ült az ágya szélén, amikor felébredt. Nézte húgát. Poros volt, piszkos, úgy feküdt az ágyon ruhástul. Mikor jött haza? Mi történt vele? Miért látszik ilyen összetörtnek, elhagyatottnak? Sorjáztak benne a kérdések, kereste rájuk a választ...
- Hol voltál, húgi? Mi történt veled? Mindenütt kerestünk, nem voltál sehol...
- Én is kerestelek titeket, ti sem voltatok sehol...
- Hogy nézel ki, mikor jöttél haza, hol voltál egyáltalán?
- Én ott voltam, nem is volt ott más rajtam kívül... egyedül voltam, mint az ujjam...
- Gyere, szedd rendbe magad és beszélgessünk...
- Nincs miről beszélgetnünk, mindenki otthagyott, egyedül voltam az egész világon... hagyj békén, senkinek sem hiányoztam, hagyjon békén mindenki... nincs szükségem senkire! - zokogta vigasztalhatatlanul.

Amelia felállt, majd szó nélkül elhagyta a szobát. Az ajtóból még visszanézett, majd behajtotta, nem zárta kilincsre, még ott téblábolt kicsit, majd bekapcsolta a tévét. A lányok még nem keltek fel, jól belehúztak, nagyon elfáradhattak előző nap... az asztal már meg volt terítve a reggelihez... leült a kanapéra, gondolta megnézi a híradót.
Azonnal el is kerekedett a szeme, amint a hírolvasó belekezdett a következő hírbe.
- Ma a hajnali órákban, a Bükkös Park három bódéjának egyikében, a parkgondozók egy holttestet találtak. A rendőrség semmilyen bántalmazásra, gyilkosságra utaló jelet nem talált a fiatalemberen, sőt iratai, pénztárcája, kulcsai a zsebében voltak. Inge zsebében egy vásári szórólapot találtak, amire üzenet volt írva egy Szibill nevezetű hölgynek, Dániel aláírásával. Aki ismeri Csillag Dánielt, vagy esetleg látta a tegnapi napon, jelentkezzen a rendőrségen, vagy hívja a következő számot...
Szibill mint egy holdkóros úgy támolygott ki a szobából a hír hallatán, majd a képernyőre tapadt a tekintete úgy hallgatta a hátborzongató híreket. Amikor ott tartottak: "... a holttestet a kórházba szállították boncolásra..." ájultan rogyott össze.

Amelia azonnal talpra ugrott, húgához rohant, szólongatta, pofozgatta, de semmire sem reagált. Elvonszolta a kanapéig, lefektette, majd egy törölközőt vízbe mártott, s azzal mosta arcát, homlokát, közben a nevén szólogatta.
- Szibill, húgocskám... szólalj meg, hallod?...
Szibill lassan felnyitotta a szemét, aztán motyogni kezdett valamit, de Amelia nem értette a motyogását. Majd hirtelen felült... - kettő... öt... kettő...
- Mit motyogsz, húgi? Nem értem, mit akarsz mondani?
- ... telefonszám... kettő... öt... kettő... - közben felkelt s a telefon felé indult imbolyogva. Nővére csak ámulva nézte, meg sem mert szólalni. Amikor elérte a telefont, felvette a kagylót és motyogta újra, meg újra a számokat - kettő, öt, kettő... három, hat... három... - tárcsázott. - Rendőrség? Jó napot kívánok! Sás Szibill vagyok. Tegnap együtt voltam Csillag Dániellel a vásárban... most hallottam a híradót... Az az üzenet a szórólapon... nekem szól... Kérem... kérem...
- A címét mondja, kedves Szibill, önért küldünk... ki kell hallgatnunk. Kérem, mondja hol lakik, a címet legyen kedves... - azonban Szibill nem tudott megszólalni a zokogástól. Nővére kivette kezéből a telefont és beleszólt - Halló, itt Szibill nővére, a húgom nem tud megszólalni a sírástól, tudok segíteni?
- Igen, legyen kedves mondja a címet, hol laknak? A húgáért küldünk, ki kell hallgatnunk, legyen kedves diktálja!
- Muszáj most? Nagyon össze van törve, nincs olyan állapotban...
- Kis türelmet kérek, megkérdezem a nyomozókat... Igen, feltétlenül érte mennek, ön is elkísérheti!... Rendben, feljegyeztem, hamarosan ott lesznek.

Csupán annyi idejük volt, hogy Szibill megmosakodjon, átöltözzön. Amelia rendbe tette a haját, s máris hallották, hogy megállt egy autó a ház előtt.
- Húgi, ne haragudj, de nem tudok veled menni, nem hagyhatom a lányokat egyedül, majd megkérem a nyomozókat, hogy hozzanak haza, jó?
Szibill bólogatott, nem szólt egy szót sem. Amelia kikísérte húgát az autóig. Egy nagy tagbaszakadt ember szállt ki elsőnek. Bajuszos, szakállas, mogorva idős ember, érezte, amint húga karja megremegett. A másik ajtón, egy fiatalember ugrott elő, ő vezetett és ő üdvözölte őket elsőként. Be is mutatkozott, kezet fogott velük, majd a fejével biccentett a másik felé mondván, a főnököm.

Alighogy elindultak, a főnök odaszólt a mellette gyakornokoskodó Gábornak - Állj meg a Bükkös Parknál, fiam! - A visszapillantó tükörben Gábor látta, hogy a lány összerezzen és ha lehetséges még a falnál is fehérebb lesz.
- Főnök, talán most mégsem kellene...
- Tedd azt, amit mondtam! - szólt erélyesen az öreg.
A park bejáratánál, amikor megálltak, Gábor gyorsan ugrott ki a kocsiból és ajtót nyitott a lánynak, majd kisegítette őt a kocsiból. Érezte, hogy egész testében remeg. Olyan düh szállta meg, hogy a legszívesebben fenékbe rúgta volta a főnökét.
- Vezesd a lányt a bódékhoz, mindjárt megyek én is...
Gábor kissé fellélegzett, - Menjünk, csak kapaszkodjon belém nyugodtan... segítek, addig még nincs itt az öreg - suttogta a lány fülébe.

Szibill megnyugodott, érezte, hogy a fiatalember együtt érez vele. Ahogy mentek egymás mellett, Szibill megnyílt előtte, mesélni kezdett. Elmondta, hogy ismerkedett meg Dániellel itt a vásártéren, azután a délutánt itt töltötték a parkban. Elmondott mindent, amit a fiútól hallott, amit egyáltalán megtudott róla a megismerkedésük napján.
Amikor odaértek a bódékhoz, akkor bevallotta azt, hogy itt látta őt utoljára. Megmutatta, hogy hol írtak egymásnak a bódé falán, előbb Dániel, azután ő. Addig Dániel hol ült, melyik kövön, és megmutatta a maga üzenetét, és hogy azután hiába kereste Dánielt, nem találta sehol...
- A bódékban is kereste? - kérdezte Gábor.
- A bódékban?... A bódék zárva voltak. Nagy lakat volt mindegyiken, oda nem mehetett be. Egyébként, ha ott lett volna, akkor hallotta volna amint a nevét kiabálom, hiszen nagyon sokszor megtettem, körbe futottam minden bódét, de nem volt sehol, mintha a föld nyelte volna el.
Gábor értetlenül nézett, - A parkgondozók is azt állították, hogy mindhárom bódé lakatra volt zárva, pedig a holttestet itt találták meg, ebben a harmadik bódéban. Megengedi, hogy elolvassam amit írt neki? - A lány bólintott. A fiú széthajtogatta a papírt és végigfuttatta tekintetét az íráson:
Ez a nap volt életem legszebb napja!
Arcán látszott a meghatottság, miközben összehajtogatta újra a papírt, - ezt tegye el, bár lehet, hogy kérni fogják magától, hogy betegyék a bizonyítékok közé.
- Ez azt jelenti, hogy nem kaphatom meg Dánielét. Úgy hallottam a tévében, hogy az inge zsebében megtalálták, amit nekem írt. - Igen, megtalálták, az eredetit biztosan nem kaphatja meg, de majd készítek róla másolatot, és ígérem, ha véget ér a nyomozás akkor az eredetit is elviszem magának.
- Köszönöm.
- Nézze, jön vissza a főnököm, alighanem felöntött közben a garatra... ne féljen, vigyázok magára.

A rendőrőrsön újra kihallgatták Szibillt. Többnyire Gábor kérdezett, Szibill válaszolt, amit már a helyszínen is megbeszéltek. Az öreg nyomozó időközben a fotelben horkolt.
A hangfelvételt a fiú egy szekrénybe zárta, majd a lány fülébe súgta, hogy készít másolatot Dániel üzenetéről, s azután hazaviszi őt. A lány várt türelmesen. Kisvártatva beszólt Gábor az ajtón:
- Mehetünk! - Majd, amikor már a kocsiban ültek akkor szólt újra, - megkérdezem a kórházat, van-e már jelentés Dániel ügyében. - Miközben beindította a hívást, elindult, majd amikor jelentkezett a kórház, szólt: - Itt Angyal Gábor nyomozó, Csillag Dániel ügyében érdeklődöm, született-e már jelentés? - Még nem készült el a jelentés, holnap reggel mindenképpen átküldjük, de személyesen is érte jöhet.
- Köszönöm.

Amikor megállt a ház előtt, akkor vette elő az inge zsebéből a gondosan összehajtogatott papírt.
- Ez Dániel üzenetének másolata. Süllyessze a táskájába, akkor olvassa el, amikor nem látja senki, ez legyen a kettőnk titka, jó?
- A lány tette azt, amit Gábor mondott neki, majd a szemébe nézett, hogy megköszönje, s akkor jött igazán zavarba, mert Dániel ég-kék szeme nézett vissza rá. Elköszönt és gyorsan kiszállt a kocsiból. Gábor még utána kiáltott, holnap hívom, ha megkapom a jelentést!

Szibill a szobájába sietett, s magára zárta az ajtót. Elővette a gondosan összehajtogatott papírt, hogy elolvassa Dániel üzenetét:
"Drága Szibill, ugye tudod, hogy nagyon szeretlek. Nem volt erőm elmondani neked, de most el kell mennem. Talán csillag leszek, s onnan fentről nézek rád és óvlak, vigyázlak.
Tudnod kell, hogy mindig melletted leszek, ha figyelsz, észreveszed, én leszek az, aki csak jót akar neked és vigyáz rád. Csak figyelj és boldog leszel."
Dániel


Szibill döbbenten ült az ágyán órákon át. Elolvasta százszor, újra és újra... Dániel tudta, tudta, hogy meg fog halni... Tudta!... A szivárványhíd jelent meg ismét előtte, ami hazavezette őt, majd Dániel ég-kék szeme nézett rá Gábor arcából, újra és újra.

V é g e!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6899
Időpont: 2021-06-02 20:48:01

válasz ElizabethSuzanne (2021-06-02 14:37:08) üzenetére
Kedves Zsuzsa!

Másodjára már nem mennek a csillagok. Tapasztalat. :) (Nincs semmi baj, csak azért jegyzem meg, hogy tudd).

Én köszönöm, hogy olvastad, és örülök, hogy tetszett.

Én viszont, jó éjt kívánok most neked, és természetesen, jó egészséget!

Szeretettel,
Ida
Alkotó
ElizabethSuzanne
Regisztrált:
2017-01-20
Összes értékelés:
1552
Időpont: 2021-06-02 14:37:51

Megy az öt csillag.
Tisztelettel.
Alkotó
ElizabethSuzanne
Regisztrált:
2017-01-20
Összes értékelés:
1552
Időpont: 2021-06-02 14:37:08

Kedves Ida!
Izgalmas írás. Fájdalmas is és megható...
Köszönöm, hogy olvashattam.
Gratulálok.
Kellemes tavaszi napokat kívánok jó egészségben!
Zsuzsa
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6899
Időpont: 2021-05-28 19:41:51

válasz szilkati (2021-05-25 21:42:47) üzenetére
Kedves Kati!

A vége, minden bizonnyal váratlan. Viszont az nem lehet, hogy csupán annak van őrangyala, aki hisz benne, az nem lenne igazságos. Őrangyalok vagy vannak, vagy nincsenek, de különbséget nem tehetnek ember és ember között. Akkor miben különböznének az emberektől? Jó kérdés, igaz?

Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel,
Ida
Szenior tag
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
2282
Időpont: 2021-05-25 21:42:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Azt hiszem, sokunknak jó lenne ilyen őrangyal, mint Dániel. Lehet, hogy van is annak, aki hisz benne.
Izgalmas a cselekmény bonyolítása, főleg a vége váratlan.

Szeretettel: Kati
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6899
Időpont: 2021-05-25 20:59:41

válasz T. Pandur Judit (2021-05-24 16:04:05) üzenetére
Kedves Judit!

Biztosan igazad van, hogy nem számít ilyen befejezésre az olvasó. Hiszen, ha adott volna, mondjuk az első rész, és többünknek meg kellene írni a folytatást, bizonyára mindegyik másként végződne. Szárnyalhat a fantázia, de minden bizonnyal más és más befejezése lenne a történetnek.
Ez most ilyen lett. Köszönöm, hogy olvastad.

Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6899
Időpont: 2021-05-25 20:52:31

Drága Matild!

Nagyon is ráhibáztál. A történet talán megdöbbenti az embert, de ha komolyan belegondolunk, akkor azt látjuk, hogy bizony ilyen az élet is, ilyen döbbenetes.
Előfordulhat, hogy éppen a járvány hatott rám, mert korábban meg sem próbáltam fantasyt írni, eszembe sem jutott, most meg elkalandoznak a gondolataim.
Mindenesetre, nagyon örülök, hogy tetszett a történet, s annak is, hogy jöttél és olvastál.
Köszönöm.

Szeretettel
Ida
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
545
Időpont: 2021-05-25 18:53:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ida!
Egy fantasy történetben bármi előfordulhat, de mégsem számítottam Dániel halálára, és azon a titokzatos üzeneten nagyon meghatódtam. Olyan rejtélyes az egész történet, mint maga az élet. Egyszerűen nem találok szavakat...
Nagyon tetszett, és örülök, hogy a járvány ideje alatt is írtál, az írásba menekültél...
Sok szeretettel olvastalak: Matild
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5581
Időpont: 2021-05-24 16:04:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Meglepő, és fantázia dús a befejezése a fantasy történetednek.
Egyben biztos lehetsz, erre a lezárásra nem számít az olvasó.


Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6899
Időpont: 2021-05-24 09:54:50

válasz Kankalin (2021-05-22 18:31:25) üzenetére
Szia Kankalin!

Bevallom, magam is sírtam, amikor újra olvastam. Akkor éreztem azt, hogy nem szabad többet tudnunk a szereplőkről, ők is olyan rejtélyesek, titokzatosak maradtak előttünk, mint maga a történet, amilyen az élet is valójában. Rengeteg titok van előttünk, amire gyakran keressük a választ, de nem tudjuk, mert nem tudhatjuk. Tehát, csak találgatunk.
Ez egy ilyen rejtélyes történet a titkok titkával, amit nyilvánvalóan mindenki próbál megfejteni magában, ahányan, annyiféleképpen.
Örülök, hogy örömmel olvastad. :)

Szeretettel,
Ida
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
7464
Időpont: 2021-05-22 18:31:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ida! :)

Na, éppen ettől féltem. Sejtettem, hogy tartogatsz meglepetést, de erre nem számítottam.
Bevallom, sírtam ezen a történeten - még Gábor szivárványos szeme sem vigasztalt meg.
Tetszett a novellád, bár szerettem volna még többet megtudni az eseményekről és a szereplőkről.
Örömmel olvastalak. :)

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6899
Időpont: 2021-05-22 15:59:44

válasz hundido (2021-05-21 15:15:37) üzenetére
Szia!

Örülök, hogy érdekesnek és rejtélyesnek találod.

Köszönöm, hogy olvastad.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6899
Időpont: 2021-05-22 15:57:59

válasz sailor (2021-05-21 12:49:50) üzenetére
Kedves sailor!

Köszönöm szépen, hogy olvastad és elgondolkodtál a történteken.
Igen, kissé rejtélyes, titokzatos, amilyen az élet is. Sokszor megfejthetetlen és csupa rejtély, főleg az, ami mögötte van.

Hálásan köszönöm soraid.

Szeretettel,
Ida
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2298
Időpont: 2021-05-21 15:15:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
A fantasy sok meglepetést rejt. Ez is. Tetszett, érderkes volt. Üdv hundido
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
7533
Időpont: 2021-05-21 12:49:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Csodaszép,ez a rész is!
Fájó emlékek jönnek elö Szibillnél...
és a hirekben kiderül,hogy megsem
alaptalanok az emlékei

Nagyon tetszett Daniel üzenete!
...és különösen hogy Gáborban megtalálta
ujra Dánielt!

Szeretettel gratulálok:sailor

Szép napot!

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Danyiil Harmsz: Szerelmem hozzád titok címmel a várólistára

Marcsy bejegyzést írt a(z) Várj még rám című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Várj még rám című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Várj még rám című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

gleam alkotást töltött fel A szó címmel a várólistára

Marcsy alkotást töltött fel Várj még rám címmel a várólistára

Madár bejegyzést írt a(z) Tavaszi optimizmus című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

Király Zoltán alkotást töltött fel Tavaszi optimizmus címmel a várólistára

sailor alkotást töltött fel messziröl mnden szép,a közel oly rideg címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 88. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 88. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 88. című alkotáshoz

medve bejegyzést írt a(z) Virágköltészet című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Autópályán címmel

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 88. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 88. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 88. című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel A béna kozmosz címmel a várólistára

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 88. címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) Holland hazugság Utószó. című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Radnóti Miklós: Töredék / Fragment címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) Holland hazugság ELőszó. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 29. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 87. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Mindenem voltál című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Olasz gondoladal Gradoból című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)