HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 6 Tagok összesen: 1948 Írás összesen: 52879 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2021-06-02
A lajtorja 87.7. Jöjjön el a Te országod (Negyedik Könyv, folytatás) A németek. Igen, egész Európa róluk beszélt. Az emberek arról beszélnek, amiről a rádióban hallanak, az újságokban olvasnak. Így befolyásolja a sajtó és a rádió a közgondolkodást. 1936 nyarán úgy állt a dolog, hogy a "német" téma szinte kikerülhetetlen lett. Hitler hatalma, befolyása egyre nőtt. Látni kellett volna, hogy Európa (a világ?) újrafelosztását forszírozza egyre szemtelenebb módon, de a nemzetek vakok voltak, nem látták. Vagy látták, csak nem akarták észrevenni. Tessék-lássék ágáltak, hőbörögtek, méltatlankodtak, de senki nem vette magának a fáradtságot, vagy a merszet, hogy az mondja: eddig és ne tovább! Olyan ez, mint amikor az éhes oroszlán száját szalmacsutakkal próbálják betömni. Az uralkodó osztályoknak érdekében állt a német-magyar kapcsolatok erősítése. Hitlertől remélték az elszakított országrészek visszacsatolásának hathatós támogatását. Amióta Magyarország belépett a Népszövetségbe, s amióta a győztesek elengedték a háborús jóvátétel hátralévő részét, a diplomácia mindent elkövetett, hogy a kérdést napirendre tűzze, de sem a Teleki, sem a Bethlen kormánynak nem sikerült számottevő eredményt felmutatni. Annak ellenére sem, hogy Bethlen gróf angolbarátsága és szigetországi kapcsolatai erősek voltak. A veranda csöndjében e körül forgott a szó, a hűvös, esős vasárnap délelőttön. Dósa Jenő, pocakját megtömve (a pocakot képletesen tessék érteni, a jegyző magas, vékony ember volt, annak ellenére, hogy hihetetlen mennyiségű ételt tudott egy ültében elfogyasztani) - lehiggadt, és tárgyilagos modorban beszélt. Laci és Lajcsi azt fejtegették, hogy milyen előnyei vannak az egyre erősebbé, szorosabbá váló magyar-német barátságnak. -Itt van például a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása - ecsetelte Laci. - Német segítség nélkül bele se tudtunk volna vágni. Vagy a Győri Vagon és Gépgyár. -Vagy Csepel! - vetette közbe Lajcsi, amikor a bátyja elhallgatott. Bármerre nézünk.... -De ennél többről van szó - mondta Laci. Egymás szavába vágva győzködték az apjukat, aki a fejét csóválva hallgatott. -Többről, igen! Itt a tét az, hogy német segítséggel esetleg visszakaphatjuk az elcsatolt területeket. Már régóta érik a dolog! Lajcsi is hozzátette a magáét: -Nemzetközi jogászok szerint nonszensz, ami történt. Példátlan aljasság, hogy egy országot azzal büntessenek, hogy területének a kétharmadát egyszerűen elveszik! Dósa Lajos megmozdult a fonott karszékben. Előredőlt, felemelte a boroskancsót az asztalról. és kérdő tekintettel fiai felé kínálta. -Köszönöm, nem - mondta Laci. -Én se kérek most - hárította el a kínálást Lajcsi. Az apjuk vállat vont. Nevetett. -Ha nem, hát nem! Több marad nekem! Töltött magánnak egy fél-pohár jó kis kadarkát, s telespriccelte szódavízzel. -Szervusztok! Ivott, majd újra hátrazöttyent. Hátrébb tolta magát a székkel, keresztbe tette a lábát. Olyan jellegzetes volt nála ez a mozdulat, ahogy hosszú, csontos lábait keresztbe teszi. Utánozhatatlan, egyszerűen utánozhatatlan. -Igen - mondta. -Elképzelhető, hogy német segítséggel talán egyszer. Úgy hallottam, hogy az előkészítő tárgyalások már megindultak. Vagyis inkább a tapogatózások. Azt hiszem egyelőre inkább csak tapogatózások. A bökkenő csak az, hogy nem tudjuk, milyen árat kell majd fizetnünk érte. -Mire gondolsz, Apu? - szinte egyszerre hangzott el a kérdés a fivérek szájából. -Arra - felelt elgondolkodva Dósa Jenő - arra, ami tizenötben történt. Hogy Németország oldalán újra belesodródunk egy háborúba, amit nem nyerhetünk meg. Laci felugrott, s az asztal sarkát megkerülve elszaladt az almáriumig, ott tett egy sasszé-lépést és visszaszökdécselt a székéhez. -De Apu! -Hallgatlak. -Dósa Jenő szája sarkában megjelent az a szarkasztikus kis félmosoly, amit a családja tagjai és barátai annyira jól ismertek. -De Apu, először is: ki beszél itt háborúról? Szó sincs háborúról. A vitás kérdéseket Európában tárgyalásos úton kell rendezni. Hitler hatalmánál, befolyásánál fogva el tudja érni, hogy a Népszövetségben foglalkozzanak végre a magyar kérdéssel. Igazságot Magyarországnak, ezt mondjuk mi, és ezt mondják német barátaink is! Másodszor pedig - folytatta, és Lajcsi mellette sűrű bólogatással kísérte szavait - ha ne adj Isten háború lenne! Németország ma olyan erős, hogy a világon senki nem tudná legyőzni! Sem Franciaország, sem Anglia, a többiek pedig katonailag nullák.. Folyt a vita. Teréz egyszer-egyszer bekukkantott, hogy megvannak-e, nem kaptak-e hajba, aztán látva, hogy minden rendben, visszatért főhadiszállására, a konyhába, ahol a sparhelton főtt a tyúkhúsleves. Jenő úr az erőviszonyokkal érvelt. Lélekszámokat, területnagyságot, gazdasági potenciált emlegetett, a fiúk pedig a katonai erőfölényre apelláltak. Persze a vita csak elméleti vita volt, abszolúthe semmi realitása nem volt. Mi lenne, ha? Értelmetlen kérdés. Porcikája se kívánta senkinek se a háborút. Az embereknek eszébe se jutott a háború, a Dósa család férfitagjai is csak elméleti síkon fejtegették a lehetőségeket. Már majdnem delet ütött a nagyharang a csömöri templom magas tornyában, amikor elállt végre az eső, bár a komor fellegek továbbra is ottmaradtak felettük. A vitázók kimentek a felázott kertbe, hogy megmozgassák elgémberedett tagjaikat. Kövér vízcseppek csordultak le a tulipánok kecses szárán, vizesen csillogtak a ház falára felfuttatott borostyán méregzöld levelei. -Most már innék egy jó korsó sört - mondta Dósa Jenő Fürkészve nézett Lacira és Lajcsira. -Nem ballagunk le a kocsmába ebéd előtt? No, mit szóltok hát? Csak jövünk és megyünk. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
szigi hsh alkotást töltött fel Nézlek címmel a várólistára gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Pecás alkotást töltött fel Hőség! címmel a várólistára Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) közeleg az idő című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel közeleg az idő címmel a várólistára Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Merengő című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A ligetben címmel a várólistára történetmesélő bejegyzést írt a(z) Mini mesék XX. című alkotáshoz történetmesélő bejegyzést írt a(z) Az órásmester című alkotáshoz mandolinos bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Árvai Emil alkotást töltött fel A tékozló fiú apja címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel tikkadásig címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |