HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 34

Tagok összesen: 1925

Írás összesen: 51636

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-23 20:21:00

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2021-06-02

A lajtorja 87.

7. Jöjjön el a Te országod (Negyedik Könyv, folytatás)

A németek. Igen, egész Európa róluk beszélt. Az emberek arról beszélnek, amiről a rádióban hallanak, az újságokban olvasnak. Így befolyásolja a sajtó és a rádió a közgondolkodást.
1936 nyarán úgy állt a dolog, hogy a "német" téma szinte kikerülhetetlen lett. Hitler hatalma, befolyása egyre nőtt. Látni kellett volna, hogy Európa (a világ?) újrafelosztását forszírozza egyre szemtelenebb módon, de a nemzetek vakok voltak, nem látták. Vagy látták, csak nem akarták észrevenni. Tessék-lássék ágáltak, hőbörögtek, méltatlankodtak, de senki nem vette magának a fáradtságot, vagy a merszet, hogy az mondja: eddig és ne tovább! Olyan ez, mint amikor az éhes oroszlán száját szalmacsutakkal próbálják betömni.
Az uralkodó osztályoknak érdekében állt a német-magyar kapcsolatok erősítése. Hitlertől remélték az elszakított országrészek visszacsatolásának hathatós támogatását. Amióta Magyarország belépett a Népszövetségbe, s amióta a győztesek elengedték a háborús jóvátétel hátralévő részét, a diplomácia mindent elkövetett, hogy a kérdést napirendre tűzze, de sem a Teleki, sem a Bethlen kormánynak nem sikerült számottevő eredményt felmutatni. Annak ellenére sem, hogy Bethlen gróf angolbarátsága és szigetországi kapcsolatai erősek voltak.

A veranda csöndjében e körül forgott a szó, a hűvös, esős vasárnap délelőttön.
Dósa Jenő, pocakját megtömve (a pocakot képletesen tessék érteni, a jegyző magas, vékony ember volt, annak ellenére, hogy hihetetlen mennyiségű ételt tudott egy ültében elfogyasztani) - lehiggadt, és tárgyilagos modorban beszélt.
Laci és Lajcsi azt fejtegették, hogy milyen előnyei vannak az egyre erősebbé, szorosabbá váló magyar-német barátságnak.
-Itt van például a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása - ecsetelte Laci. - Német segítség nélkül bele se tudtunk volna vágni. Vagy a Győri Vagon és Gépgyár.
-Vagy Csepel! - vetette közbe Lajcsi, amikor a bátyja elhallgatott. Bármerre nézünk....
-De ennél többről van szó - mondta Laci.
Egymás szavába vágva győzködték az apjukat, aki a fejét csóválva hallgatott.
-Többről, igen! Itt a tét az, hogy német segítséggel esetleg visszakaphatjuk az elcsatolt területeket. Már régóta érik a dolog!
Lajcsi is hozzátette a magáét:
-Nemzetközi jogászok szerint nonszensz, ami történt. Példátlan aljasság, hogy egy országot azzal büntessenek, hogy területének a kétharmadát egyszerűen elveszik!

Dósa Lajos megmozdult a fonott karszékben. Előredőlt, felemelte a boroskancsót az asztalról. és kérdő tekintettel fiai felé kínálta.
-Köszönöm, nem - mondta Laci.
-Én se kérek most - hárította el a kínálást Lajcsi. Az apjuk vállat vont. Nevetett.
-Ha nem, hát nem! Több marad nekem!
Töltött magánnak egy fél-pohár jó kis kadarkát, s telespriccelte szódavízzel.
-Szervusztok!
Ivott, majd újra hátrazöttyent. Hátrébb tolta magát a székkel, keresztbe tette a lábát. Olyan jellegzetes volt nála ez a mozdulat, ahogy hosszú, csontos lábait keresztbe teszi. Utánozhatatlan, egyszerűen utánozhatatlan.
-Igen - mondta. -Elképzelhető, hogy német segítséggel talán egyszer. Úgy hallottam, hogy az előkészítő tárgyalások már megindultak. Vagyis inkább a tapogatózások. Azt hiszem egyelőre inkább csak tapogatózások. A bökkenő csak az, hogy nem tudjuk, milyen árat kell majd fizetnünk érte.
-Mire gondolsz, Apu? - szinte egyszerre hangzott el a kérdés a fivérek szájából.
-Arra - felelt elgondolkodva Dósa Jenő - arra, ami tizenötben történt. Hogy Németország oldalán újra belesodródunk egy háborúba, amit nem nyerhetünk meg.
Laci felugrott, s az asztal sarkát megkerülve elszaladt az almáriumig, ott tett egy sasszé-lépést és visszaszökdécselt a székéhez.
-De Apu!
-Hallgatlak. -Dósa Jenő szája sarkában megjelent az a szarkasztikus kis félmosoly, amit a családja tagjai és barátai annyira jól ismertek.
-De Apu, először is: ki beszél itt háborúról? Szó sincs háborúról. A vitás kérdéseket Európában tárgyalásos úton kell rendezni. Hitler hatalmánál, befolyásánál fogva el tudja érni, hogy a Népszövetségben foglalkozzanak végre a magyar kérdéssel. Igazságot Magyarországnak, ezt mondjuk mi, és ezt mondják német barátaink is!
Másodszor pedig - folytatta, és Lajcsi mellette sűrű bólogatással kísérte szavait - ha ne adj Isten háború lenne! Németország ma olyan erős, hogy a világon senki nem tudná legyőzni! Sem Franciaország, sem Anglia, a többiek pedig katonailag nullák..

Folyt a vita. Teréz egyszer-egyszer bekukkantott, hogy megvannak-e, nem kaptak-e hajba, aztán látva, hogy minden rendben, visszatért főhadiszállására, a konyhába, ahol a sparhelton főtt a tyúkhúsleves.

Jenő úr az erőviszonyokkal érvelt. Lélekszámokat, területnagyságot, gazdasági potenciált emlegetett, a fiúk pedig a katonai erőfölényre apelláltak. Persze a vita csak elméleti vita volt, abszolúthe semmi realitása nem volt. Mi lenne, ha? Értelmetlen kérdés. Porcikája se kívánta senkinek se a háborút. Az embereknek eszébe se jutott a háború, a Dósa család férfitagjai is csak elméleti síkon fejtegették a lehetőségeket.
Már majdnem delet ütött a nagyharang a csömöri templom magas tornyában, amikor elállt végre az eső, bár a komor fellegek továbbra is ottmaradtak felettük. A vitázók kimentek a felázott kertbe, hogy megmozgassák elgémberedett tagjaikat. Kövér vízcseppek csordultak le a tulipánok kecses szárán, vizesen csillogtak a ház falára felfuttatott borostyán méregzöld levelei.
-Most már innék egy jó korsó sört - mondta Dósa Jenő
Fürkészve nézett Lacira és Lajcsira.
-Nem ballagunk le a kocsmába ebéd előtt? No, mit szóltok hát? Csak jövünk és megyünk.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9876
Időpont: 2021-06-12 08:00:57

válasz hundido (2021-06-04 14:34:43) üzenetére
Szia! Az átlagember helyzete nem könnyű ebben a tekintetben. Megpróbálunk valamiféle képet alkotni a történések alapján, s ezt előre vetíteni. Aztán egészen másfelé kanyarodnak a dolgok! Köszönettel: én
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2305
Időpont: 2021-06-04 14:34:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Nos amit írtam elszállt! A kánya csípje meg!
Szóval Laci és Lajcsi arról beszélget, ogy milyen előnyei vannak az egyre erősebbé, szorosabbá váló magyar-német barátságnak.Jenő jól látja, hogy Hogy Németország oldalán ha belesodródunk egy háborúba, azt nem nyerhetjük meg. Érdekes volt ez a rész is. üdv hundido
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9876
Időpont: 2021-06-02 16:58:34

válasz T. Pandur Judit (2021-06-02 14:56:23) üzenetére
hogy kedvezőbb alkupozícióba kerültünk volna a háború után, a lengyelek se kerültek!
Hazárdjáték volt? Az, de az elején jó esélyekkel indult, a németek mindent "vittek"
Az akkori vezetőknek nem lehetett könnyű. H. felismerte, h mi az ábra, de akkor már késő volt. Késő volt? Dehogy! Megpróbált titkos tárgyalásokat folytatni a kiugrásról, volt rá esély, h sikerül! A magyar hírszerzés egy különleges egységének ezt a parancsot adta! Erről később még sok szó lesz!
Valamelyik erdélyi fejedelem mondta egyébként: mi is tudtuk mit kéne tennünk, ám ehelyett tettük, amit lehetett! Köszönöm, örülök h tetszett! -én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9876
Időpont: 2021-06-02 16:42:23

Szia Judit! Ez a vita vszínű még a 36-os nyáron történt, de történhetett volna a D. kormány idején is, hiszen Gömbös ugyanazt képviselte. Sajnos tényleg katasztrófához vezettek, Azt csak halkan merem feltenni magamnak is, mi lett volna, ha nemet mondunk a német irányra? Először is, nem kaptuk volna vissza Erdélyt. (Persze mire mentünk volna vele?) Másodszor: Hitler úgyse hagyta volna, h semlegesek maradjunk, megszállta volna az országot, ami így is úgy is csatatér lett volna. Harmadszor: ne gondolja senki
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5581
Időpont: 2021-06-02 14:56:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Azon gondolkodtam, hogy az előző résznél 1936.- júliusában voltunk, akkor most 1937. tavaszán járhatunk?
A Darányi kormány revizionista eszméi, és az ország kapcsolatainak szorosabbra fűzése a nemzetiszocialista Német Birodalommal, jól tükröződnek a Dósa fiúknak az apjukkal folytatott beszélgetésében.
Nehéz szívvel olvassa a mai olvasó ezeket a vitákat, mert tudja hová vezettek, a revizionista eszmék hogyan folytatódtak a háborús propagandában...
Jól közel hozod a történelmi pillanatot, anélkül, hogy bármit az olvasó szájába rágnál!

Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9876
Időpont: 2021-06-02 09:41:50

válasz sailor (2021-06-02 08:51:19) üzenetére
Hogy milyen, azt szeretném megmutatni a regény cselekménye során.
Köszönöm, h itt vagy, az értékes hozzászólásokat! -én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9876
Időpont: 2021-06-02 09:40:06

válasz sailor (2021-06-02 08:51:19) üzenetére
Az akkori propaganda-gépezet ki is használta rendesen a tömegek érzelmeit, épített rájuk. Sztem mióta világ a világ, mindíg így ment! A kormányok jót akarnak! Elsősorban maguknak. Nekik az a legfőbb jó, ha a hatalmuk fennmarad, mert a hatalom az pénz! Ennek érdekében mindent megtesznek, h a népnek (a jónépnek) kedvére legyenek. Szólamokban, ígéretekben. Persze ez csak a "demokráciákra" érvényes. Miért teszem idézőjelbe? Mert idézőjelbe való, a gyakorlat legalább is! Egy alkotmányos királyságban, király nélküli királyságban, ami MO. volt ebben az időben, kicsit más a helyzet.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9876
Időpont: 2021-06-02 09:28:38

válasz sailor (2021-06-02 08:51:19) üzenetére
Valóban úgy van, ahogy látod: D.J idősebb, tapasztaltabb, bölcsebb a fiúknál. Ő nem ül fel annyira a rádiónak és a sajtónak, látott már egyet, s mást az életben. De a fiúkat is meg lehet érteni. Egyfolytában csak azt hallják, olvassák, hogy vissza kell szerezni az elcsatolt területeket: a hazaszeretet, az ifjonti hév, a tenni-vágyás buzog a szivükben. Olyan érdekes dolog volt ez. Az emberek akkartak hinni a jóban. Könnyű kihasználni az ilyen nemes felbuzdulást.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9876
Időpont: 2021-06-02 09:21:37

válasz sailor (2021-06-02 08:54:02) üzenetére
Szia Sailor! Igen, a történelem az élet tanítómestere - én is ide szeretnék kilyukadni a lajtorjával. A családok sorsa a történelem "hullámában". Ezt a történelem hullámát egyébként, ha jól emlékszem Arany J. találta ki, amikor így fordította a Julius Ceasart, "A legnemesebb férfi romja vagy te, ki valaha az idők hullámában élt" (Antonius szavai)
Apa és a fiúk, mióta a fiúk nagyok, mindig vitatkoznak.
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
7576
Időpont: 2021-06-02 08:54:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
magistra vitae
akartam
elütés
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
7576
Időpont: 2021-06-02 08:51:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Dósa Jeö és fiai közt a felhozott fejtegetések
nagyon érdekesek!
Jenö tapasztalatai és ismeretei sokkal jobban
´átláttak´a dolgokon.
Fiai arról beszéltek amit a rádióban hallottak és az újságokban olvastak.
A folytatással siess!

Gratulálok nagy elismeréssel:sailor

Szép napot!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
7576
Időpont: 2021-06-02 08:39:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
elszállt

egyben mai szemmel is ´láthatóak´
"Az emberek arról beszélnek, amiről a rádióban hallanak, az újságokban olvasnak. Így befolyásolja a sajtó és a rádió a közgondolkodást. "
Nincs új a nap alatt!
A történelemnek ´magistrae vita´nak kellene lenni
sajnos legtöbbször nem az
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
7576
Időpont: 2021-06-02 08:36:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Ismét csak elismeréssel kezdem!
A történteket egy olyan bizonyos módon tudod
leírni,hogy mindig egy új felületet hozol elénk.
egy új meglátást,egy új részletet...az eseményeket
egyben mai szemmel is
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9876
Időpont: 2021-06-02 08:06:51

válasz Alkonyi felhő (2021-06-02 07:56:36) üzenetére
Szia Alkonyi! Nagyon szépen köszönöm! Ilyen szépeket írni! Nem biztos, h megérdemlem....A vita! Elképzeltem, hogy zajolhatott. Apa és fiai mindig erről vitatkoztak. Olyan divatos téma lehetett mint ma a migráció, vagy az oltakozás. Az "oltakozás" szót piros vonallal aláhúzza a gép, ő se szereti. Háború és béke. Igen, erről szól, mert hiszen erről szólt az élet az elmúlt száz évben. Köszönettel: én
Alkotó
Alkonyi felhő
Regisztrált:
2010-01-21
Összes értékelés:
740
Időpont: 2021-06-02 07:56:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szép Jó Napot kívánok😊

A részletek kérem...a részletek.
A történelmi leírások a két fiú elgondolásai hihetetlen jól összeszedettek.

Írásaidban nagyon sok munka látszik és ezért is minőségi.
Hangulati leírások....

"Kövér vízcseppek csordultak le a tulipánok kecses szárán, vizesen csillogtak a ház falára felfuttatott borostyán méregzöld levelei."

Azért ez egy kis költészet.

Úgy éreztem magam miközben olvasom Dósa Jenő és a fiúk párbeszédét kikacsintva a természeti leírásokra,mintha a háború és a békés idők kontrasztját látnám.

Nagyon érdekel,a merre tovább történet 😊

Szeretettel: Alkonyi

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Koktél című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A nagy elefántkaland című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A kiscsibe nagy napja című alkotáshoz

magam bejegyzést írt a(z) Már nem keresem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Koktél című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Út hozzám címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Várj még rám című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Koktél című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Nincs semmi baj velem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A nagy elefántkaland című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Ez is egy Tavasz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A nagy elefántkaland című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Radnóti Miklós: Alkonyi elégia / Zwielicht Elegie című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Nincs semmi baj velem című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Petőfi Sándor: A magyar nemes / Der ungarische Adlige című alkotásh

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ez is egy Tavasz című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel Űrszél címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Ez is egy Tavasz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Várj még rám című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Danyiil Harmsz: Szerelmem hozzád titok című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Álmatlan parkok őszi napsugara című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A nagy elefántkaland címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Az öreg fűzhöz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az öreg fűzhöz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az öreg fűzhöz című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ez is egy Tavasz című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Boldogságmorzsák című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 90. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Koktél címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)