HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1925

Írás összesen: 51636

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-23 20:21:00

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / mese
Szerző: ElizabethSuzanneFeltöltés dátuma: 2021-06-04

A smaragd lakat

Boglárka nagyon sokat hallott a sárkányokról. Nagyon szeretett volna meggyőződni arról, hogy tényleg léteznek- e, arra, hogy hol és hogyan élnek. Ekkor eszébe jutott a varázslatos utazása.
- Ahá! - csillant fel a szeme. Lement a pincébe, megkereste a ládikát. Poros volt, ütött- kopott, sűrű pókháló szőtte körbe. Hozta a teleszkópos pókhálózót, leszedte vele a dús fonalakat, és letörölgette a ládika tetejét egy ócska ronggyal. Valami ókori felirat volt rajta, s a fémpántot lakat zárta. Megérintette a lakatot, felpattant a zár és kinyílt a ládika. A ládikából kivette a varázsköpenyt. Lehajtotta a láda tetejét, rátette a fémpántot.
- Nem fogja senki se észrevenni, ha elmegyek, mert estére visszatérek. A hátizsákomba tettem a használt mobiltelefonomat, majd csinálok vele fényképeket. Tettem még egy kisüveg vizet és egy pár darab sajtos masnit az útra - gondolta magában. Felvette a köpenyt és láthatatlan lett. Kettőt tapsolt, majd azt mondta: "hipp- hopp, sitty- sutty, legyek a sárkányok földjén. Épp hogy végig mondta a kívánságot, hirtelen felemelkedett a levegőbe és hipp- hopp, sitty- sutty már meg is érkezett.
- Nézz fel az égre, a kékséges kék felhők fölé, ott terült el a sárkányok birodalma. Hatalmas volt. Se az elejét, se a végét sem lehetett látni. Gyönyörű abszintzöld, néhol krómzöld színű volt a pázsit. Rajtuk megszámlálhatatlanul sok illatos virág nyílt. Fehér, kék, lila, bíbor, vörös, piros, rózsaszín, narancs, barna, fekete és sárga színben pompáztak. A Nap még háromszor fényesebben tündökölt, mint a Földön. Az égen teljes színkavalkádban úsztak a felhők. Eső után, amikor a sugarak áttörtek a cseppeken vörös, narancssárga, sárga, sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, lila színben tűnt fel a szivárvány. A gyönyörű pázsiton öt palota állt, egymástól mindegyik hétholdnyira. Az egyfejű sárkány palotáját borostyán futotta be, a háromfejű sárkány palotáján moha virágzott, a hétfejű sárkányén repkény kúszott, a tizenkétfejű sárkány palotán az aranyos rózsabogarak tömege őrködött éberen és a huszonnégy fejű sárkány palotáját a világ legveszélyesebb kígyói, a zöld mambák tekerték körbe. Mindegyik palota mellett állt egy gémeskút, körötte szürkemarhákból álló gulya, amit egy pásztor, a sinkájával őrzött, aki ugyancsak munkabíró volt. Ha megéhezett, gulyásos húst főzött magának, a maradékot a kutyájának adta. A vasfazík alá árvaganét tett tüzelő gyanánt. Ha elálmosodott, a szabad ég alatt hunyta le a szemét.
Bogi elővette a mobiltelefonját és csinált vele jó sok fényképet. Békésen, nyugalomban teltek a napok a sárkányok földjén. Mindegyik palotában királynő és a király uralkodott, egyedül a huszonnégy fejű sárkány volt magányos. Azaz mégsem, de erről később mesélek. Testük erőteljes, hosszan megnyúlt, fejük hosszúkás, erőteljes állkapoccsal, benne hatalmas, tűhegyes fogak meredeztek. Mellső lábaik vaskosak, hosszú hátsó lábaikon a lábujjak karmokban végződtek. Testüket pikkelyek fedték. A királynők színe szürkésfekete, a királyoké sötét szürkésbarna volt. A szájukban hosszú villásnyelv ült. A királyok a birodalmukban bölcsen és igazságosan uralkodtak, szerette is őket minden alattvaló, akik takaros kis kertes házakban laktak, mely előtt patak csordogált. A házak mögött pedig kőriserdő burjánzott. Ugyanolyan állatok lakták, mint a mi erdeinket. Az alattvalók, a vazallusok ugyanúgy dolgoztak, mint az emberek a földön. Voltak köztük szabók, varrók, cukrászok, szakácsok, takácsok, suszterek, szövők, fonók, ácsok, lakatosok, kőművesek, kéményseprők és még sorolhatnám. Nagyon szerettek dolgozni, mert az iskolában azt a mesterséget tanulták, amit szerettek, így jókedvvel munkálkodtak. Munka közben néhányan dudorásztak, néhányan beszélgettek. Nagyon szorgalmas, tisztelettudó, illedelmes és alázatos volt mindenki. Éppen ezért a fizetést is annyit kaptak, amennyit megérdemeltek. Gyémántot, aranyat, vagy ezüstöt kaptak. Ládikákban gyűjtötték össze. Ha megéheztek halásztak, vadásztak. Szaglásuk kitűnő volt, így már messziről megérezték a zsákmány szagát. Az áldozataikat, a prédát adták a családnak. Nagyvadat: szarvast, vaddisznót, vagy rovarokat, néha még tojásokat is fogyasztottak. Nagyon szaporák voltak. A nőstény sárkányok az üregekbe akár huszonnégy tojást is leraktak egyszerre, aztán betemették őket. Egészen addig, amíg a kicsik ki nem keltek, a közelben őrködtek.
Na, most akkor térjünk vissza a legidősebb sárkánykirályra, a huszonnégy fejűre, akinek palotáját a világ legveszélyesebb kígyói, a zöld mambák tekerték körbe. Nagyon magányosan élt. Sehogy se talált magához illő sárkánylányt, mert egy se tetszett neki. Ezért évente elrabolt a Földről három királylányt. De ezt ekkor Boglárka még nem tudta. Hallgatta a gyönyörű csalogány dalát, csodálta az illatos virágszőnyeget, amely lába előtt terült el, ámulattal nézte a bódító rózsakertet. Olyan volt a sárkánykirály parkja, mint a Japánkert. Képzelhetitek, milyen csodaszép lehetett. Igazán titokzatos volt. Egy tórendszer vette körbe, amelyen keresztül kőből készült híd ívelt át. A köveken járva találta meg Boglárka a rejtett kincseket. Hogy mi volt az? Hatalmas lombhullató mamutfenyő nyújtózkodott egyre magasabbra és magasabbra. Virágba borult az elragadó magnólia, káprázatosan nézett ki a páfrányfenyő. A csüngő ágú japánakác és a messze földön híres cseresznyefa szépsége lenyűgözte Bogit. A tó felszínén tündérrózsák lebegtek, a vízparton bambuszok látványa varázsolta el. A leveleken békák adtak szerenádot. Ott ült és hallgatta őket a sárkánykirály kertjében a padon a láthatatlan köpönyegében.
Elővette a mobiltelefonját és ismét csinált vele jó sok fényképet. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy egy királylány jő vele szembe. Boglárka körül nézett, de nem látott sem vele, sem a közelében senkit. Hogy meg ne ijessze óvatosan levette a köpenyét. A királylány ekkor észrevette őt. Odaült mellé a padra és beszélgetni kezdtek. Elmondta a lány, hogy egy hatalmas huszonnégy fejű sárkány tartja őt fogságban, aki évente a Földről kedvtelésből rabol el királylányokat, mégpedig a testvéreit és hogy ő a huszonnegyedik. Mindegyiket egy óriási koboldházba zárta és az ajtóra egy smaragd lakatot tett. A ház kőből épült, vörös pala fedte. A lakatot csak egy smaragd kulccsal lehetett kinyitni, ami annak a zöld mambának a nyakában volt, ami minden nap háromszor: reggel, délben és este a palota és a koboldház között csúszott- mászott.
- Hogyan tudnék segíteni? - kérdezte Bogi.
- Hát nem is tudom - mondta a királylány - mert az elrablója palotáját a világ legveszélyesebb kígyói, a zöld mambák tekerték körbe.
- Igen, azt láttam, de valahogy hátha tudok segíteni. Kérlek, hogy törd a fejed rajta. Én is azt fogom tenni.
- Rendben van, de most vissza kell mennem a testvéreimhez. Este mindannyian kijövünk ide a tóhoz, akkor legyél pontosan itt. Addig hátha eszünkbe jut egy jó ötlet.
- Rendben. Itt foglak várni. Bogi így is tett. Közben gyönyörködött a számtalan csodában, amit itt látott. Szép volt, nagyon szép volt ez a Föld, mert sehol se volt szemét. Nem volt füst, mert nem voltak járművek. Mindenki gyalog közlekedett. Nem siettek sehova, mégis mindenre jutott idő. A gulya is békésen legelt, nem törődve semmivel. Csak a sinka szaglászta meg néha Bogit, de aztán máris futott vissza farkcsóválva. Közben beesteledett. Elővette a mobiltelefonját és ismét csinált vele jó sok fényképet. Egyszer csak megérkezett a huszonnégy lány. Tanakodtak, hogy mi tévők legyenek. Boginak eszébe jutott egy ötlet. A boa már vészesen közel járt a kunyhóhoz.
- Itt a lehetőség, most vagy soha! Várjatok meg itt csöndben, el ne mozduljatok! - mondta Boglárka. Hirtelen letépett a fűből egy toklászt, felvette a köpenyt és láthatatlanná vált. A királylányok csöndben ültek, még pisszenni se mertek. A kezüket tördelték és nem mozdultak egy csöppet sem. Bogi odament a boához. A kígyó nem látta, mert rajta volt a köpeny. Gyorsan bedugta a toklászt a boa orrába és fürgén lekapta a nyakáról a kulcsot. Odafutott a koboldkunyhóhoz, kinyitotta a smaragd lakatott, egy pillanatra levette a fejéről a kapucnit és kiszabadította a lányokat. Eközben a kígyó próbált megszabadulni a toklásztól. Egyrészt azért, mert rettenetesen csiklandozta, másrészt azért, mert az orrában egyre beljebb és beljebb fúródott. Sehogy se bírta kiszedni. Ez alatt Bogi visszavette a kapucnit, a királylányokkal csöndben odasietett a padhoz és mindenki alábújt. Kettőt tapsolt, majd azt mondta: "hipp- hopp, sitty- sutty, legyek a királylányok otthonában. Épp hogy végig mondta a kívánságot, hirtelen felemelkedtek a levegőbe és hipp- hopp, sitty- sutty már meg is érkeztek. A lányok boldogan szaladtak oda édesapjukhoz. Ó, de nagy volt az öröm! Jókedvükben ugrálni kezdtek, hol az egyik, hol a másik lábon. Aztán meg tótágast álltak, meg cigánykerekeztek. Még a könnyük is patakzott eközben. Bogit királyi lakomával jutalmazták. Boglárka nagyon kíváncsi volt, hogy az óta mi történhetett a zöld mambával és a sárkánykirállyal, ezért elbúcsúzott.
Felvette a köpenyt és újra láthatatlan lett. Kettőt tapsolt, majd azt mondta: "hipp- hopp, sitty- sutty, legyek a sárkányok földjén. Épp hogy végig mondta a kívánságot, hirtelen felemelkedett a levegőben és hipp- hopp, sitty- sutty már meg is érkezett. A zöld mamba még mindig ott kínlódott a toklásszal. Tüsszögött tőle: hapci- hapci- hapci- hapci. Véres váladék szivárgott az orrából. A sárkánykirály pont akkor ért oda. Látta, hogy mi történt és rettenetes haragra gerjedt. Méregmirigyével, éktelen dühében beleharapott a boába. Gondolhatod mennyire fájhatott neki! A sok baktérium, ami ebben a mirigyben volt, beszivárgott a kígyó véráramába és vérmérgezést okozva, kegyetlen kínok közt vergődve hamarosan elpusztult. Ekkor a sárkánykirály felfalta. Aztán szaglászni kezdett.
Mivel nagyon jó volt a szagérzéke egyre közelebb és közelebb ért Bogihoz a villás nyelvét nyújtogatva. Már egészen közel ért hozzá úgy négylépésnyire, már három, már csak kettő, már csak egy.... Bogi úgy megijedt, hogy alig bírta elmormolni a varázsigét. Kettőt tapsolt, majd azt mondta: "hipp- hopp, sitty- sutty, legyek azon nyomban otthon. Épp hogy végig mondta a kívánságot, hirtelen felemelkedett a levegőbe és hipp- hopp, sitty- sutty már meg is érkezett.
- Hm.... ez meleg helyzet volt, majdnem pórul jártam. - Senki se vette észre, hogy elment. A pincében a ládikával, amikor megérintette a lakatot újra csoda történt. Hirtelen vakító fényár sugárzott szerte szét a pincében. Felpattant a zár és kinyílt. A szemét se bírta nyitva tartani, mert majd megvakította a fény, úgyhogy hunyorognia kellett. Aztán eltűnt a fényár és ugyanolyan sötét lett, mint előtte. Beletette a varázslatos dolgot, megköszönte a csodát és lecsukta a fedelét. Mikor ránézett, újra poros volt, ütött- kopott, és a sűrű pókháló körbe szőtte. Gyorsan felszaladt a grádicson, hátizsákját kiürítette. Feltöltötte a képeket a számítógépre és még egyszer végignézte. Este volt már vacsoraidő, hívta az anyukája. Szaladt is fürgén, ahogy csak bírt. Elsőként ért oda. Miután mindenki jóízűen elfogyasztotta a finomságokat, majd elvégezte az ezt követő szokásos teendőket, ágyba bújtak. Az altató mese után mindenki mély álomba merült. Bogi aludt el elsőnek. Álmában a sárkányok földjén járt......

Kérdések: Hol volt a sárkányok földje? Mesélj róla milyen lehetett? Hány palota volt? Kik laktak benne? Milyen volt a palota környéke? Mit mesélnél a huszonnégy fejű sárkányról és a palotájáról? Milyen népies, náprajzi kifejezések jutnak eszedbe a meséből? / gémeskút, szürkemarhákból álló gulya, pásztor, sinka, gulyásos hús, vasfazík, árvagané, grádics/. Boglárka hányszor fényképezett kalandja során? /3x/ Mit mondott Bogi, amikor felvette a köpenyét? Mi az a sinka? /kutyafajta, terelő kutya/. Milyen állatra hasonlított leginkább a mesebeli sárkány? /Komodói varánusz/. Hogyan sikerült Boginak megmenteni a királylányokat? Mondd el! Miért vállalta újra a veszélyt, mit gondolsz? Jól tette vajon? Mit látott, amikor visszaért?

Mesék, amik a könyvekből kimaradtak: Bummbele nyuszicsalád kalandjai 3

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
ElizabethSuzanne
Regisztrált:
2017-01-20
Összes értékelés:
1585
Időpont: 2021-06-05 10:10:44

Kedves sailor!
Ebben a mesében egy másik mesémből vannak ismerős jelenetek, de teljesen más tartalommal. Amikor a gyerekek meghallották az ismerős mondatokat, felcsillant a szemük és velem együtt mondták tovább.
Jó érzés volt.
Szép napot kívánok:
Zsuzsa
Alkotó
ElizabethSuzanne
Regisztrált:
2017-01-20
Összes értékelés:
1585
Időpont: 2021-06-05 10:08:39

válasz sailor (2021-06-04 13:00:14) üzenetére
Kedves sailor!
Örülök, hogy ezt a mesém szépnek, jónak tartod. Nagyon sok mesét írtak már a sárkányokról, így nem könnyű újat felmutatni. Én mégis megpróbáltam.
Tisztelettel:
Zsuzsa
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
7576
Időpont: 2021-06-04 13:00:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Suzanne!

Nagyon szép mese!
A kicsik biztos nagyon fognak örülni!
Remek képek a sárkányok palotái és az
egész környék!
Szép lenne egy filmet látni róla,a sok pazar
színt...de talán ilyen ´csoda,csak mesében
létezik
A történet maga is NAGYON JÓ

Szeretettel gratulálok:sailor

Szép napot!

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A nagy elefántkaland című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A kiscsibe nagy napja című alkotáshoz

magam bejegyzést írt a(z) Már nem keresem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Koktél című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Út hozzám címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Várj még rám című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Koktél című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Nincs semmi baj velem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Űrszél című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A nagy elefántkaland című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Ez is egy Tavasz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A nagy elefántkaland című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Radnóti Miklós: Alkonyi elégia / Zwielicht Elegie című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Nincs semmi baj velem című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Petőfi Sándor: A magyar nemes / Der ungarische Adlige című alkotásh

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ez is egy Tavasz című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel Űrszél címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Ez is egy Tavasz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Várj még rám című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Danyiil Harmsz: Szerelmem hozzád titok című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Álmatlan parkok őszi napsugara című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A nagy elefántkaland címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Az öreg fűzhöz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az öreg fűzhöz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az öreg fűzhöz című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ez is egy Tavasz című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Boldogságmorzsák című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 90. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Koktél címmel

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Ez is egy Tavasz című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)