HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1949

Írás összesen: 52975

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2022-05-29 22:53:30

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2021-10-29

Életünk rejtett titkai 4/4

Tíz év múlva

Az a városszéli, kertes ház kibővült s betöltötte a boldogság. A család nőtt, még két leánygyermek látott napvilágot, Móni és Kitti. Azonban a család, miközben bővült, fogyatkozott is. Ugyanis Dédike távozott az élők sorából.
Az arra járók sok boldog pillanatnak voltak, szem- vagy fültanúi, sok-sok boldog kacagás hallatszott ki a kertből, vagy akár a ház nyitott ablakán. Mindenki tisztelte és szerette a Mihályfi családot, már az, aki ismerte őket.
Niki nagyon örült, hogy neki is van édesapja, örült a testvéreinek, és szerette is őket, csakhogy ő időközben nagylány lett, gimnazista, már nem igen foglalkozott a testvéreivel, inkább a fiúk kezdték érdekelni.

Egy verőfényes délutánon a két kicsi, kinn játszott a kertben, miközben apjuk ott dolgozgatott. Majd egyre gyakrabban sündörögtek az apjuk körül, mígnem Kitti elé állt s megkérdezte:
- Apa, mi az a szex? - szólt nagy érdeklődéssel a legkisebb leányka. Máté ijedten fordult felé, - hogy micsoda, hol hallottál te ilyet?
- Niki mondta! - erősítette meg Móni.
- Niki? Á, biztosan keksz, félreértettétek lányok. No, ki fut velem versenyt?
Zengett a kert a nevetéstől, a harsány jókedvtől. Remek játszani apával, tapsikolt a két kis boszorkány, ám apa jókedve ezúttal, kissé mesterkélt volt. Nem volt az öröme olyan felhőtlen, amilyen lenni szokott és hamar vissza is pottyant azokba a nem mindennapi gondokba, amik mostanában foglalkoztatták.

- Eve, tudod milyen kérdést szegezett nekem ez a két kis boszorkány délután?
- Tudnom kellene?
- Ühüm! Ugyanis, azzal a kérdéssel állt elém Kitti, hogy apa, mi az a szex? És tudod-e kitől hallották? Igen, igen, a nővérüktől.
- Gondolod, hogy?... Szerintem csak ugratni akar bennünket, Niki okos lány... attól tartok okosabb, mint mi. Mindig sikerül neki bennünket lóvá tenni... Remélem hamarosan kinövi.
- Azt hiszed? Én nem vennék rá mérget!
Máté aznap éjjel hosszasan forgolódott álmatlanul, s nem értette, Evelin hogy tud ilyen nyugodtan aludni.

Csupán néhány hét telt el, s egy szép tavaszi napon, amikor Máté hazaért, ott hagyta a kocsit a kapu előtt, s futott be a házba. A kislányok az udvaron hangoskodtak, játszottak, kiabáltak is: - szia, apa! Apa, mintha meg sem hallotta volna, rohant be a konyhába.
- Eve! Te jó ég! Tudod mit láttam? - Evelin az ebédet készítette éppen, s egykedvűen, vállát kissé megrándítva, így szólt: - Majd elárulod, ha már ennyire felizgatott.
- Nikit láttam, egy fiúval! Képzeld, kézen fogva sétálgattak...
- Miért is csodálkozol ezen? Nagylány már, tizenhét éves!
- Eve, az én lányom ne mászkáljon tizenhét évesen fiúkkal! Érted? Számoljon be róla, ki az a fiú, hogy hívják, kinek a fia-borja? Érted? Addig semmiképen! Beszélj vele, te vagy az anyja!
- Hm, te meg az apja! Legalábbis nekem úgy rémlik...
- Éppen azért! Eve, hát nem érted? Mi van, ha a fiú az én fiam, érted? Nem, ez nem játék, te is nagyon jól tudod, erre nagyon oda kell figyelnünk. Meg kell tudnunk, ki az a kölyök? Minél előbb, mielőtt késő lenne.

Este, amikor már a két kisebbik lány nyugovóra tért, akkor libbent haza Niki a városból.
- Hol csatangoltál ilyen késő estig, kisasszony? - támadt rá azonnal Máté erélyesen.
- Mi közöd hozzá? Ne ordítozz velem, nem vagy az apám! - vágott vissza Niki, - s már rohant is hátra a szobájába. Ugyanis ő örökölte Dédike szobáját, két testvére viszont a közös gyerekszobában maradt, a szülői hálószoba mellett.
Az apa éppen a haját készült tépni ettől a pimaszságtól, úgyhogy Evelin jobbnak látta, ha féken tartja kicsit.
- Nyugodj meg drágám, majd én utánamegyek... beszélek vele. Nyugodj meg, jó?

Máté indult zuhanyozni. Jó sokáig engedte magára a hideg vizet, csakhogy nyugtassa az idegeit. Azután pizsamában beült az ágy közepére és várta Evelint. Még ő is kibabrált vele, mert előbb a fürdőszobába ment. Talán neki is csillapítania kellett az idegeit? Hogy merészelt Niki így viselkedni vele? Eddig sohasem tette..., ilyenek a kamaszok, ő ne tudná, de ha a saját lánya pofázik vele, az azért fájni is tud..., méghogy nem az apja?

Tűkön ült már, amikor végre benyitott az ajtón Evelin.
- Te még nem alszol, drágám?
- Á, nem tudok... No mi van, mentél vele valamire?
- Hát persze!
- Mi az a hát persze? Nem tűnt fel, hogy ordítozott velem?
- Te sem mondhatod, hogy nem estél neki durván! Tudod, a kamaszokkal nehéz...
- Nem mondod? Mintha legalábbis nem kamaszokkal tölteném az életem..., persze, ha a saját lányom pofázik velem, azt már nehezebben tűröm.
- Nyugodj meg drágám, mindent megbeszéltünk, nem fog többé olyan pimasz lenni.
- Te ezt honnan tudod? Ezt is megbeszéltétek?
- Azt hiszem! Mindent elmondtam neki, azt hiszem meg is értette.
- Mi mindent mondtál el neki, Eve? Azt is, hogy donor voltam?...
- Hát persze, drágám! Most már világos volt neki, hogy nem lehetsz úgy az apja, hogy hét éves korában ismer meg, nem csak ő, hanem én is. Most már érti, hogyan vagy az édesapja, és hogy aggódsz miatta.

- De ez nem minden, drágám! Tudni akarom, ki az a fiú, kik a szülei... mindent tudni akarok... Azt is tudom, hogy lesz következő fiú is, még ki tudja hány, és én mindegyikről tudni akarok mindent, a családi körülményeit is... Ó, drágám, ez őrület, nem tudhatom hány fiam van, hány környékezheti meg a lányomat? Ó, te jó ég! Erre nem gondoltak a nagyokos tudósok, szakemberek, hogy hány fiatal jöhet össze úgy, hogy ugyanattól az apától származnak? Hány házasság lehet, húsz év után úgy, hogy nem tudják a gyerekek, hogy kik a szüleik? Ha a szakemberek ezzel számoltak, akkor miért csinálják? Én tényleg nem gondoltam annak idején végig, amikor donor voltam... De ha a szakemberek sem, akkor nagy a baj!... Vagy üzlet ez az egész, és a kutya sem törődik vele, hogy milyen szörnyű kellemetlenségek, bajok származhatnak ebből?...
- Nem adom fel, Eve, nem én! Minden fiúnak el kell mennie DNS vizsgálatra, hogy még időben kiderüljön... Mindegyiknek kötelező lesz a vizsgálat, alább nem adom!...
- Jól van drágám, aludjunk most már! - rebegte halkan Evelin.
- Aludni? Te tudsz aludni ezek után? Nekem nem megy... nem, amíg nincs bizonyíték a kezemben. Te jó ég, Eve! Három lányom van, van fogalmad róla mit jelent ez? Van fogalmad róla, hány évig nem fogok aludni?...

Máté sokáig forgolódott álmatlanul éjszakákon át, miközben Evelin az igazak álmát aludta, és békésen szuszogott mellette.

V é g e!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2022-03-01 22:22:25

válasz black eagle (2022-02-10 18:11:27) üzenetére
Kedves Laca!

Örülök, hogy jól szórakoztál. Valóban próbáltam kissé viccesre fordítani a dolgot, ugyanakkor megkongatni a vészharangot, hogy ennek bizony a fele sem tréfa, mert nagyon rosszul is elsülhet a dolog, és a nagy kérdés az, hogy ki a felelős azért, ha esetleg problémák merülnek fel az utódoknál?
Köszönöm az olvasást és a gratulációt!

Szeretettel,
Ida

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
2343
Időpont: 2022-02-10 18:11:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Ez aztán a fejfájás. Igazán nem lennék szegény Máté helyében: "Te jó ég, Eve! Három lányom van, van fogalmad róla mit jelent ez? Van fogalmad róla, hány évig nem fogok aludni?..." Bevallom, amellett, hogy átéreztem a probléma súlyát, nagyon jól szórakoztam ezen a jeleneten. Ettől függetlenül valóban nagyon érdekes kérdéseket vetett fel a műved, gratulálok hozzá.

Laca 🙂⚘
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2021-11-06 15:10:13

válasz túlparti (2021-11-05 21:25:47) üzenetére
Kedves túlparti!

Köszönöm, hogy gondolatébresztőnek találtad, és hogy olvastad.

Szeretettel,
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1451
Időpont: 2021-11-05 21:25:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ida!
Evelinnek igazat adok!
"Ahogy lesz, úgy lesz!"
köszönöm, hogy olvashattam, gondolatébresztő volt!
szeretettel: frigyes
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2021-10-31 21:22:42

válasz Klára (2021-10-31 14:47:54) üzenetére
Kedves Klári!

Örülök, hogy látlak! :)

A diákok, ha szükséges, minden pénzkereseti lehetőséget megtalálnak és kipróbálnak, de talán nem tőlük kellene elvárni, hogy alig húsz évesen gondoljanak a következményekre. Arra azoknak kellene gondolniuk, akik a módszerek kitalálói. Nekik kell gondoskodni annak biztonságosságáról is.
Itt van közel hozzánk a Plazma Központ! Eleinte elég magas összeget fizettek a donoroknak, akik leginkább az egyetemisták közül kerültek ki, sokan, túl sokszor jelentkeztek. Mostanában elcsendesült, nincsenek reklámok sem, nem tudom mi az oka, de biztosan ok nélkül nem tették volna.

Örülök, hogy olvasmányosnak és izgalmasnak találtad a novellám, és annak is örülök, hogy betértél ide. Köszönöm

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2021-10-31 21:05:46

válasz Kankalin (2021-10-31 08:45:21) üzenetére
Szia Kankalin!

Örülök, hogy örömmel olvastad! :)

Azt mondod, jól megcsavartam? Valóban, az előzőt könnyebb volt megtippelni, hogy Máté lesz Niki édesapja, ezt nehezebb lett volna. Viszont aggasztó a helyzet, mivel nagyon terjed ez a módszer, így növekszik a valószínűsége a féltestvéri párkapcsolatnak. Vajon, mikor jut el a köztudatba, hogy meg kellene kongatni a vészharangot? Részemről megtettem ezzel a novellával.

Köszönöm a vizitet!

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2993
Időpont: 2021-10-31 14:47:54

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Végig kísértem a novelládat.

Egy-egy rész után érdeklődve vártam a a folytatást. Kíváncsi voltam a titokra, amit már a második rész után sejtettem, de a csavar a végén elég mellbevágó és elgondolkodtató.

Arra gondoltam, hogy a pénzszűkében levő diákoknak sokféle munkára van lehetősége, de ha valaki így oldja meg a gondjait, annak bizony szembe kell néznie az aggodalommal, az esetleges nem várt következményekkel...

Gratulálok olvasmányos, izgalmas írásodhoz! :)

Szeretettel: Klári
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
7911
Időpont: 2021-10-31 08:45:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ida! :)

Még annál is jobban megcsavartad, mint amire számítottam. :)
Érdekes fordulatot vett a történted, és valóban elgondolkodtató, amit felvázoltál. Előfordulhatnak olyan véletlen találkozások, amikor a donor miatt féltestvéri kapcsolat van két ember között, bár kevés a valószínűsége. Mivel azt mondják, kicsi a világ, nem zárható ki teljes bizonyossággal. Érthető, hogy nyitva hagytad a novellát, ezzel gondolkodásra késztetted az olvasókat.
Örömmel olvastalak. :)

Szeretettel: Kankalin

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2021-10-30 19:40:05

válasz hundido (2021-10-30 10:16:40) üzenetére
Szia hundido!

"Hányan járhatnak ehhez hasonló cipőben?" - Igen, valóban elgondolkodtató!

Egyébként, örülök, hogy tetszett a befejezése is a történetnek.

Hálásan köszönöm kedves soraidat!

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2021-10-30 19:34:33

válasz efmatild (2021-10-30 14:14:47) üzenetére
Drága Matild!

Örülök, hogy tetszik a történet. Engem aggaszt, ha valóban nem gondolnak az utódokra, nem számolnak a következményekkel, mert akkor nincs rendben ez a dolog. Tényleg csupán üzlet lenne az egész? Annyira üzleties világban élünk, hogy már ez sem számít? Azért nagyon remélem, hogy nem így van!
Igen, a kérdőjelek ágaskodtak bennem, hogy mennyire van rendben ez a dolog? Olvastam, hogy nagyon kevés a donor... lehet, hogy már másnak is eszébe jutott? Mindenben törekedni kell a természetességre, mert a mesterséges dolgok sohasem száz százalékosak.

Köszönöm a kitartásod és az együttgondolkodást!
Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2021-10-30 19:21:30

válasz sailor (2021-10-30 07:53:24) üzenetére
Kedves sailor!

Mindig teljesen kész alkotásokat töltök fel, hogy ne várakoztassam az olvasókat. Örülök, hogy te is egyetértesz ezzel. Viszont az, hogy csak másnaponként töltöm fel, az azért van, hogy ne foglaljam el teljesen a főoldalt, csupán a magam írásaival, jusson hely másoknak is. Köszönöm, hogy értékeled.
Igen, Máté aggódik, és nem is alaptalanul. Mi történik az utódokkal, ha egymásra találnak, és utólag derül ki, hogy testvérek, vagy ki sem derül, csak jönnek a problémák...
Evelin most lazít. Túlságosan sok teher nyomta a vállát amíg egyedül küzdött meg minden gonddal. Most van kivel osztoznia a gondokon, így talán észre sem veszi a veszélyt.

Köszönöm, hogy végig követted a novellát és köszönöm mindig kedves soraidat is!

Szeretettel,
Ida
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
550
Időpont: 2021-10-30 14:14:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ida!
Egy nagyon komoly, elgondolkodtató témát dolgoztál fel! Nagy a tudomány. Ma már a mesterséges megtermékenyítéssel egy nő akár "apa nélkül" is szülhet gyereket a saját akarata szerint. Csakhogy a donorok és valószínű a tudósok sem számolnak az utódok sorsáról, milyen galibát okozhat ez a művelet.Nem csodálkozom, hogy Máté ennek tudatában nem tud aludni... Nagyon tetszik a történeted, öröm volt olvasni!
Sok szeretettel: Matild
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2571
Időpont: 2021-10-30 10:16:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Tetszett ez a befejezés. Bizony, nem véletlenül gyötrik kétségek Mátét. Tényleg aggasztó lehet számára, hogy vajon van-e még valahol gyermeke. Hm...elgondolkodtató. Hányan járhatnék ehhez hasonló cipőben?
üdv hundio
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9250
Időpont: 2021-10-30 07:53:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Ismételten köszönet ezért a novelláért!
Nagyon jól jönnek az ilyen poz.kimenetelü írások,
mikor minden oldalról csak a ´baj,a nem jó´t hallani!

Különösen tetszik,hogy a folytatás nem várat magára,
így az egész írás megtartja ´frisseségét´

"Tíz év múlva"...ez a rész is nagyon tetszett!

"... Ó, drágám, ez őrület, nem tudhatom hány fiam van, hány környékezheti meg a lányomat"
...nem könnyü érzés!

Szeretettel gratulálok:sailor

Szép napot!

Ui.még sok ilyent!




Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Mindenhol nyomot hagyunk című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mindenhol nyomot hagyunk című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mindenhol nyomot hagyunk című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mikor még című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Csendélet címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Mindenhol nyomot hagyunk címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Érzés című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Balaton címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Érzés címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Reggel című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Reggel címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Mikor még című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nagy találkozás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) megrekedve című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Mikor még címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Már csak című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Apám is, anyám is című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Tavi reggel című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Viharszimfónia című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ezernyi rejteken... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szélvihar című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) megrekedve című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szeles reggel című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Egyházzenei est a rádióban című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022