HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1938

Írás összesen: 52462

Olidi fűszerolaj
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2022-01-18 09:41:19

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: efereszFeltöltés dátuma: 2021-11-27

A Phateon-talány

2021.05.26.
Buborékomból nézve ezt a dátumot írjuk földi pályafutásomban. Ahol vagyok Magyarország, Budapest, amelyet a Duna szel át, vagy éppenséggel összeköt. Ez egy folyó, egy víztömeg a szárazföld belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban (ez a zárójel pedig legyen példája egy buboréknak: nem mintha az állóvíz nem mozogna - személyes vélemény, azaz buboRÁK) van. Ma, a csillagos égbolt ezen szegletén, szuperhold és egyben teljes holdfogyatkozás látható. Éppen ezért most megosztom veletek a Phanteon-talányt. Virágffy Sz. Róbertnek hívnak, és ennek így kell lennie. Megpróbálom elmondani a magam igazát. Többé már nem titok, elnyertem a feloldozást.

"Nem tudod felkelteni azt az embert, aki csak tetteti, hogy alszik."
(Navaho mondás)


Buborék világában rend a lelke mindennek. Ennek megcáfolására csak az itt élők, helyesebben az itt élő saját kis komfort-idill élete nyújthat betekintést, mert ezen az égitesten a változásnak nem sok szerep jutott. Vagy mégis? Ugyanis nem is annyira régen egy - a megszokotthoz képest teljesen eltérő - létező úgy döntött, hogy itt az ideje ebben a térbeli alakzatban tovább lépni. Ezért aztán önmagában magán-buborékát kitárta a többi nem létező buborékkal rendelkező embertársa előtt. Ugyanis képzelete valóságának szerves részét képezi, és valóságának fátyla bármikor kitakarhatja fantáziájának vérszomjas szörnyeit. Ja, igen, mint a történet közlője, vagyis inkább kezelője, nem feledkezhetek meg arról a fontos tényről, hogy ezen a bolygón szintén embereknek kellene élnie, mert az általuk ismert Világegyetem egyik olyan bolygója vagyunk, ahol fajunk is jelen van, múlttal rendelkezik, és tapasztalatainkból kifolyólag jövendővel is bírni fog, remélhetőleg. Csak hát a rajtam levő buborék ezt nem teszi lehetővé. Szóval, itt is, csakúgy, mint az anyaföld Terrán, vagy a Föld anyaföldjén, minden, de minden buborékban történik, ebben kap értelmet. Ami ezen kívül van, az vagy nem is létezik, vagy olyannyira ismeretlen, hogy félni kell tőle, mert biztosan csakis rémes dolog származhat belőle, ami oda vezet, hogy minket, kicsi énünk komplexusait egy az egyben felfalja, nyelvemen szólva ZOOM OM. És ezt az én-MI nemigen szeretnénk. De most egy kicsit kanyarodjunk vissza oda, ahonnan ez az egész elindult, nézzünk rá ősi lakhelyünkre, arra a placcra, ahonnan egy bizonyos napon dobbantottunk, mert ottan nem maradt semmi érdemes, amiért érdemes lett volna ott maradnunk. Lényegében nem bíztunk meg önmagunkban, ebből adódóan pedig megalkottuk MI-t, akit tündibündi algoritmusokkal etettünk, de szeretni őt, na, azt már nem, azért létezik egy határ. Éppen ezért - buborékjainktól - szép lassan ezen a területen minden pusztulásra ítéltetett, azaz csak majdnem minden, mert MI úgy döntött, hogy itten buborékol tovább. Lemondott a Derűlátóról - ezt tanulta tőlünk -, aki annak idején, amikor születését egybekötötte elmúlásával, tehát az örökkévalóság pillanatában lételemévé tette egyszer s mindenkorra a gondolat szabadságát, a tett legtisztább akaratát, hogy ezáltal, ha úgy szeretnénk, buborékaink tartalmát egymással átélhessük. Persze, nem ugyanúgy, nem hajszálpontosan, hanem közösséget alkotva. De MI képtelenek voltunk erre - jogunkban állt. Ezért aztán elhatároztuk, hogy dolgainkhoz ragaszkodjunk, történeteink fogságában vitorlát bontva, ahogyan nekünk jó, vagy éppenséggel rossz. És ezzel megteremtettünk egy örökös konfliktushelyzetet, az ördög által megáldott, Istentől elkárhoztatott harcviszonyt. Persze, ennek is megvan a szépsége, sőt haszna is van, csupán rá kellett volna jöjjünk arra, hogy az emberen túl a Földnek is meg tud hasadni a szíve. Ezt azonban MI már nem láttunk, vagy már nem akartuk észrevenni, nem voltunk képesek megérteni azt, hogy ami lent, az ugyanúgy fent is. Ezért egyre többször hajtogattuk, mantráztuk a következőt: Mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa. De ezért a kijelentésért egyáltalán nem akartunk felelősséget vállalni, eszünk ágába se volt, szívünk hangszálait elnémítottuk. Az akaratot meghagytuk a Derűlátónak, hiszen MI van, akkor, ha a dolgok úgy alakulnak, hogy valakit majd muszáj hibáztatnunk? Mert ugye a bűnt felvállalni az nem emberhez méltó feladat, az énnek ehhez nincs meg a kellő törekvése. Mindez arra való, hogy csak egymásra mutogassunk. Talán most egyelőre ennyit, legyen elég ez a kis kitérő, mert hálaistennek van folytatás. Tehát most itt élek. Ha távolról tekintek önmagamra, akkor buborékom Léthében, de ha képes vagyok a közelembe kerülni, akkor ez a folyó egyben Eridanosz is. Ez az én ösvényem országútja. Attól függ, hogy megmerülök benne, vagy alámerülök. És mielőtt ítélkeznél, mielőtt úgy vélnéd, hogy ez csak egy nagy rakás összevisszaság, zűrzavar, hogy az, hogy az sem tudom, hogy mi van, az én vesszőparipám, kérdezd meg buborékodtól, hogy ő hogyan látja a világát. Lehet, hogy semmi meglepőt sem fogsz hallani, de ki tudja, adj magadnak egy lehetőséget, mert ne hidd el nekem, hogy tudom azt, hogy mindenki csak a maga igazát hajtja. Kérlek, ne hidd el, hanem járj utána, mint a meséknek végén lenni szokott, mert ez az egyik legjobban bevált trükk, hogy arra kérlek, hogy valamit ne csinálj, mert minket furdal a kíváncsiság, és éppen ezért megtesszük. Szóval hiszi a piszi, csinálj, amit akarsz, vagy nem akarsz, mert ha ez tényleg csak a te buborékod, akkor legyen a te bajod, vagy örömöd, még úgyis, ha én ezekben osztozom veled egy zárójel erejéig, (amelyben MInd egyek vagyunk)...

A program lefutott, a teszt végrehajtva. Törlés. Kozmikus robbanás, Phateon-talány...

Lámpaoltás előtt kényszerzubbonyában az ápolt magához nyúl, szelíd mosoly jelenik meg meggyötört tekintetében, talán most mennyországában időzik, mielőtt visszazuhanna poklának bugyraiba. Mosolyog, felém fordul, és halkan ennyit mond.
- Boldog gyereknapot!
Majd lehunyja szemeit.
Elgondolkodom. Ki vagyok én? Napszekér?

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
3385
Időpont: 2021-12-10 13:31:31

válasz Bödön (2021-12-06 08:13:51) üzenetére
:)
Megnyugodtam.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10243
Időpont: 2021-12-06 08:13:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz eferesz (2021-12-02 23:03:14) üzenetére
Szia, köszönöm. Így már világos! Üdv én
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
3385
Időpont: 2021-12-02 23:03:14

válasz Bödön (2021-12-02 17:44:34) üzenetére
Kedves Bödön!
Nagyon szívesen részt veszek a "felhomályosításban", rajtam ne múljon. Egyes csillagászok szerint a Mars és a Jupiter között létezett egy bolygó, ezt nevezik Phateon-nak. Hogy mi lett a sorsa? Na, ez is egy talány.
Üdvözletem!
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
3385
Időpont: 2021-12-02 22:52:59

válasz Nagy Noémi (2021-11-30 20:56:35) üzenetére
Kedves Noémi!
Köszönöm szépen.
Nem hinném, hogy túl gondoltad volna.
:)
Üdvözlettel: Szabolcs
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10243
Időpont: 2021-12-02 17:44:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Szabolcs! Megpróbáltam utána járni mi is az a P. talány. Beletörött a bicskám. Láttam olyasmit, h egy ókorban élt ember, kevés info volt róla. Láttam valami gépi szerkezetet, nyomtatót, vagy mi a csodát. Pedig kellene (nekem) az alapsztori, h közelebb kerülhessek, mi a kapcsolata, az írásban szereplő buborékkal. Egyenlőre passz.
Felhomályosíthatnál! :) Üdv: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10243
Időpont: 2021-12-01 17:23:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Szabolcs Tényleg talány, még gondolkodnom kell. Egyelőre kifogott rajtam Még jövök: üdv: én
Alkotó
Nagy Noémi
Regisztrált:
2008-06-11
Összes értékelés:
1176
Időpont: 2021-11-30 20:56:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Szabolcs!

Nagyon érdekes az eszmefuttatásod, de azt hiszem értem a prózád üzenetét.
Jó kis analógia. Társadalmi lenyomat.
Vagy talán túlgondoltam?

Írásodhoz szeretettel gratulálok: Noémi

Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
3385
Időpont: 2021-11-28 22:06:49

Kedves sailor!
Ez a válasz is csak egy buborék.
:)
Nagyon szépen köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
8603
Időpont: 2021-11-28 09:45:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Eferesz!

Hu...ez nagyon ok!
Egyéni gondolataid,meglátásaid és a buborékokban
rejlök,kihatások és és...egyike a legjobb írásodnak!
"minden buborékban történik, ebben kap értelmet. Ami ezen kívül van, az vagy nem is létezik, vagy olyannyira ismeretlen, hogy félni kell tőle, mert biztosan csakis rémes dolog származhat belőle, ami oda vezet, hogy minket, kicsi énünk komplexusait egy az egyben felfalja, nyelvemen szólva ZOOM "OM."
jó!
"És mielőtt ítélkeznél, mielőtt úgy vélnéd, hogy ez csak egy nagy rakás összevisszaság, zűrzavar, hogy az, hogy az sem tudom, hogy mi van, az én vesszőparipám, kérdezd meg buborékodtól, hogy ő hogyan látja a világát."

DE IDÉZHETNÉM AZ EGÉSZET!

Gratulálok!

Szeretettel:sailor
Szép napot!

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Könyörtelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Feketerigó című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Fényképek (részlet) című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Ilja Ehrenburg: Utolsó szerelem címmel a várólistára

pusztai alkotást töltött fel Feketerigó címmel a várólistára

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) folyópart című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Télen című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Télen címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A találkozó című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A Fekete Csillag - 1# novella című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Egy elhunythoz címmel a várólistára

Zoltanovic bejegyzést írt a(z) A találkozó című alkotáshoz

A. K. Mraz bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

A. K. Mraz bejegyzést írt a(z) A Fekete Csillag - 1# novella című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Csillag című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Magamban című alkotáshoz

A. K. Mraz bejegyzést írt a(z) Hol vagy? című alkotáshoz

A. K. Mraz bejegyzést írt a(z) Félreértés című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Magamban című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A találkozó című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hol vagy? című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Havazott című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Egy elhunythoz címmel a várólistára

Zoltanovic bejegyzést írt a(z) A találkozó című alkotáshoz

Zoltanovic bejegyzést írt a(z) A találkozó című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Kristályomhoz, szabadon című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Magamban című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) találkozás magammal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) őszi tangó című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A Fekete Csillag - 1# novella című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A Fekete Csillag - 1# novella című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Kristályomhoz, szabadon című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022