HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1945

Írás összesen: 52776

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-04-02 07:39:26

Szülinaposok
Reklám

Versek / műfordítás
Szerző: TóniFeltöltés dátuma: 2022-01-22

Taksonyi Robert: Washington / Washington


Washington.
***
Forrnak a lelkek . . . Nagy eszmék terhétől
Roskadoznak a tűnő századok:
Legyen szabaddá minden rög szülöttje,
Ki rá a léttel ősjogot kapott.
Szabadság, te! léleknek levegő,
Nélküled élet sem képzelhető.
***
Az új világ lakóinak a szivét
Ez a szent érzés és vágy járta át:
Szabadnak látni nagy Amerikának,
Szabadnak látni mindenik fiát!
A szolgasorból, járomból elég!
Állítják a szabadság reggelét.
***
S egy férfiú, egy rendkívüli nagyság,
Felállt e szellem apostolaként.
Aki — honának üdvén munkálkodva —
Önnön fejére teremtett babért.
Küzdve honáért szóval, karddal ö,
Hona mentője lett e nagy dicső.
***
A római diktátornak erkölcse
Washington Györgyben újra képet ölt:
Legott elhagyta földjét, gazdaságát,
Mihelyt a hivó szó hozzáröpült.
Felzúg a nép: Szabadság vagy halál!
S már minden honfi harcra készen áll.
***
Ott látjuk már a hadsoroknak élén,
Amint lánglelke harcra feltüzel:
Megmondani, eldönteni nehéz vón :
Mivel tűnt jobban ö ki, óh, mivel:
Hatalmasabb vala-é láng-esze ?
Avagy kardjának nagy-nagy ereje?
***
Hadszerencsét bölcs vezéri látással
Szolgálatára lenni kényszerit;
Erőt a szív nemes forrásaiból
Es rendületlen hitéből merit;
Földből teremnek szint a katonák
S csodát lát az egész világ, csodát.
***
Nem az, nem az a láng vezéri elme,
Mely kényelemben vezet száz csatát,
De mely a sorsnak ádáz — balkezével
Méri sikerrel össze szál vasát.
Washington bölcs; nem támad botorul;
Ha nem int siker, inkább elvonul.
***
Nem fönnragyogni, hivalogni vágyó.
Ki sanda szemet csak hírnévre vet,
Ö a teremtés végtelen kegyétől
Egy újabb megváltásra küldetett.
Kinek egyetlen eszménye vala:
Legyen boldoggá a föld általa.
***
S valóban a föld kivitt szabadságát,
Hogy itt-ott virradt, néki köszöni.
Onnan indult el hódító útjára
Az eszme uj, szebb kort teremteni;
Szabadság vágya ott születhetett
Az őserdőkben, ott nyert életet.
***
Az őserdőkben, ahol a műveltség
Ki nem tarolta tövestöl a fát,
Hol a madár is ezerszer csendíti
A szabadságnak édes himnuszát.
Hol a rézbörü, félvad indián
Szabadságot, mást semmit se kíván.
***
Onnan indult el hóditó útjára
Az ezredéves Mammuth-fák alól
S haditervet eszelni veszteg állt meg
Bastille pánczélos tövén valahol . . .
S amikor a városra rácsapott,
A kihullt vérből hajnal támadott.
***
Majd átvonulva a lengyel határra,
E népet hívta zászlaja alá,
Újabb csatáját vívta meg a lengyel:
Rablánczait tépdeste, szaggatá . . .
Aztán e szellem — velünk oly rokon —
Átlépett a bérczés Kárpátokon . . .
***
De nemcsak harczmezőn, hanem békében
Világit, alkot az ő szelleme:
Szabad honának fundamentumot rak
Előrelátó, bölcs tekintete.
Békében, harczban egyaránt nagy ö,
Az östalajból sarjadt őserő.

Szabad népe örök szabad honából
Áthallik a szózat a tengeren:
Tanulj, magyar! Tanulj, vén Európa!
A szabadsághoz ne légy idegen.
Uj eszméknek van ott most fénykora,
Idáig látszik napjok bíbora.
***
S hogy a kapocs az Ó és Újvilág közt
Minél erősebb, szilárdabb legyen;
Látod, imé a nagy szabadságharczos
Fővárosunkban maga megjelen.
Eljött s az égen jelek hirdetik,
Hogy szabadságunk ujraszületik.
***
A keblünkbe fogadtunk be, te, érczhős
És nem csupán a tér az, mely tiéd:
Az elmúlástól, elfeledtetéslől
Enhired és szivünk lesz, ami véd.
Két óriáshoz visz zarándok-út,
Az egyik Washington, másik — Kossuth.
***
És ha jön idő, mely lerombolni óhajt
Mindent, amit a régkor alkotott!
Ha volna oly kéz — Istentől elpártolt —
Mely templom-, oltárrombolásba fog,
Akkor kezet ti ketten fogjatok
S a szabadság örökké élni fog.
***
***
Taksonyi Robert 1867 - 1907
***
Washington.
***
Die Seelen kochen ... von den grossen Ideen
die schwindenden Jahrhunderte bröckeln:
Lass die geboren alle Klump frei werden,
lass nicht die prähistorische Rechte zerbröckeln.
Freiheit, du bist die Luft für die Seelen,
dem Leben darfst du nie ‘d niemals fehlen.
***
Die Herzen der Bewohner der Neuen Welt,
der das heilige Gefühl ‘d Lust durchdrang:
Frei sein, am amerikanische Kontinent,
ihre Söhne hassen die Dienerschaft!
Genug von Unterdrückung, ‘d vom Joch Leid!
Sie beanspruchen den Morgen der Freiheit.
***
Ein Mann, eine außergewöhnliche Grösse,
stand auf, als ein Apostel des Geistes.
Für das Heil seiner Heimat arbeitete,
verdient den Lorbeer wie dass kein zweites.
Kämpft um sein Land und seinen Lebensraum,
Retter seiner Heimat, mit allen rundum.
***
Und die Moral des römischen Diktators
George Washingtons im neuen Licht erwacht:
Dereinst verlass sein Land, seinen Hab gut
auf das rufende Wort, auf das weggemacht.
Die Leute brüllten laut: Freiheit oder Tod!
‘d jeder Landsmann bereit war zu Freitod.
***
Wir sehen ihn schon an Front an der Spitze
sowie seine Seele zum Kampf heiss brennt:
Es wäre schwer zu sagen, wie er uns vorkommt:
Man versteht ihn nur, wenn man ihn gut kennt:
War sein Verstand grösser und mächtiger
oder war seine Macht ‘d der Kraft viel kräftiger?
***
Der Kampfglück führt man mit Weisheit und Weitblick,
wir sind gezwungen, der Heimat zu diene';
der Kraft kommt aus den edlen Quellen des Herzens
geschöpft aus unerschütterlichen Liebe;
hohe Standards werden die Soldaten haben
‘d die ganze Welt wird von Wunder erhaben.
***
Nein, es ist nicht das Licht, die den Geist steuert,
wer mit Annehmlichkeit führt zig Schlachten,
der, dem Schicksal so quält, mit der linken Hand
prüft der Erfolg, macht keinen halben Sachen.
Washington ist weise; greift nicht sinnlos an;
wenn es kein Erfolg sieht, ändert er der Plan.
***
Nicht glänzen wollen und nicht zur Schau stellen.
Wessen Augen nur an den Ruhm schielen,
er ist der Schöpfung der endlosen Schwellen,
er wurde der neuen Erlösung dienen.
Dessen einziges idealer Bewusstsein:
möge die Erde dadurch glücklich sein.
***
‘d tatsächlich es war die Freiheit des Landes,
danke an ihn, dass er hier und da dämmert.
Von dort aus trat er an seinen Siegen an
die Idee ist, dass auf neue Zeit hämmert;
der Wunsch nach Freiheit ist dort geboren
dort in der Wildnis, hat man es beschworen.
***
Dort in den Regenwäldern, wo den Wurzeln
der Kulturbaum noch nicht ganz entwurzelt,
wo der Vogel tausendmal singt, das Hymne
wo der kupferhäutige Indianer springt,
wo er nur der Freiheit will und sonst nicht.
***
Von dort ging er auf Eroberungsreise
von tausendjährigen Mammutbäumen
über seinen Kriegsplan nachzudenken
irgendwo bei der Bastille Zäunen ...
und als er die Stadt unerwartet traf,
in Morgendämmerung blutig aufwacht.
***
Dann überqueren Sie die polnische Grenze
und rief dieses Volk unter seinem Banner,
die Polen kämpften eine weitere Schlacht:
Die Fessel riss ab von alten Zeiten ...
und dann dieser Geist, der mit uns verwandt,
die Karpaten durchquert, zu uns gewandt.
***
Doch nicht nur im Krieg, sondern auch in Friede
leuchtet, wirkt sein aussergewöhnlicher Geist:
legt den Grundstein für seine freie Heimat
vorausschauend, weise und weit gereist.
Im Frieden als auch im Krieg grossartig.
Seine Urkraft immer eigenartig.
***
Sein freies Volk aus ewig freien Heimat
man hörte es über den grossen Meeren:
Lern Ungarn! Lern du auch altes Europa!
Und bei der Freiheit muss voraussehen.
Neue Ideen haben jetzt Blütezeit,
die Schönheit der Freiheit sieht man von weit.
***
Die Verbindung zwischen Alten ‘d Neuen Welt
je stärker Sie sind, ‘d noch fester werden,
er erscheint auch in unserer Hauptstadt.
Als Denkmal der grosse Freiheitskämpfer.
Er kam und es gibt Zeichen am Himmel,
dass die Freiheit kein täuschender Fimmel.
***
Wir sind dich mit Herz empfangen, du Erz Held.
‘d nicht nur der Platz, was hier dir gehört:
Vom Vergehen und von Vergessen erhellt.
In unserem Herz wirst du nie zerstört.
Pilgerreise führt zu euch, mit Wehmut
zum Denkmal von Washington und Kossuth.
***
‘d, wenn die Zeit soll kommen, der dich stürzen will
alles das, was die Vergangenheit schuf!
Wenn eine solche Hand gäbe - gottverlassen, -
die den Tempel ‘d den Altar zerstören tut,
dann gebt euch gegenseitig die Hände.
‘d unsere Freiheit wird, niemals sterbe'.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hausen, 2022 Január 22

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) fúga és kantáta című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mini mesék XIX. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Történetek a Cseriberi erdőcskéből 5. rész című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Nappalváros című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Nappalváros című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Történetek a Cseriberi erdőcskéből 5. rész című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel Benned bízom címmel a várólistára

történetmesélő alkotást töltött fel Mini mesék XIX. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Virágok - II. címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

Ginko bejegyzést írt a(z) Találd el szívemet béke című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Korkép- 2022 című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Korkép- 2022 című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A beteg című alkotáshoz

Kocsis Örs alkotást töltött fel Nappalváros címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) E jussom örökeként... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) E jussom örökeként... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Kocsis Örs alkotást töltött fel Nappalváros címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Alkony címmel a várólistára

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 133. címmel

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022