HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 14 Tagok összesen: 1948 Írás összesen: 52878 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: A. K. MrazFeltöltés dátuma: 2022-02-18
Eszközök - 3# novella 1/2Már csak két hőjel látszott szemközt. Fern hátralesett, mielőtt készenlétbe emelt puskával felzárkózott Ianhez. Az ajtó előtt eltávolodtak egymástól. A nő a falhoz támasztotta az oldalát, és a kilincsért nyúlt. Jelre várt. - Innen nem látok rá a célszemélyre - hallatszott egy harmadik társuk, Jordan hangja a sisak adó-vevőjén át. - Vettem, O-3-as, behatolunk - válaszolt rá Ian. Amikor biccentett, Fern belökte az ajtót előtte. - Dobja el a fegyvert! Lépjen el a nőtől! Fern biztosította az ellenkező sarkot, majd a középen állók felé fordulva tovább oldalazott. A célszemély egy nőt tartott maga elé, és pisztolyt nyomott a fejéhez. - Állj, vagy megölöm! - csattant fel. - Senkit nem akarok hullazsákban kivinni - mondta Ian. - Csak tegye le a fegyvert! A célpont hátrálni kezdett. Fern a pisztolyt tartó karjára koncentrált. Minden lépéssel egyre védtelenebbé vált a túszul ejtett nő feje mellett. Még egy mozdulat, és szilánkosra lőheti. De akkor megjelent egy fényes pont a férfi fején, és a következő pillanatban berobbant egy ablak. A túsz felsikoltott. - Fenébe - morgott Ian. - Még hogy nem lát rá... A célpont kiterülve hevert a saját vérében, míg a nő eltátott szájjal meredt a felismerhetetlenné torzult arcra. Fernnek erőlködnie kellett, hogy a hangján se érződjön, mennyire jól esett volna nevetnie. Szerencsére a sisak mögött nem láthatta senki, hogy rángatózik az arca, miközben megpróbálta magára vonni a nő figyelmét. Nem működött. Végül Iannel együtt cipelték le a földszintre. Az áldozatsegítő szervezet már úton volt, a rendőség pedig épp nekilátott átfésülni a helyet. Fern nem irigyelte őket: mindig rájuk maradt a takarítás. Egy foglyot legalább magukkal tudtak vinni. Bekötött szemmel és szájjal, megbilincselve csüngött két Fekete Csillag kezei között. Egy furgonhoz húzták az épület mögötti zsákutcában. Fern utolsóként szállt be, de egy társuk még hiányzott. Két sarokkal arrébb a sofőr lefékezett, és a nő odanyúlt, hogy ajtót nyisson Jordannek. - Te tehetségtelen - mondta, miközben könyökkel fenéken billentette a férfit. Az ajtó még be sem csapódott, már tovább is indultak. - Úgy tűnt, nem boldogultok - védekezett Jordan, aztán leült az egyetlen szabadon maradt helyen. - Elrontottad az estémet - mondta Fern. - Egy szót sem tudtam váltani a nővel. Nem is értem, minek kellek én ide, ha hentesekkel kell dolgoznom. - Majd legközelebb - szólt közbe Brook, aki Ian mellett ült. A félhomályban is látszott, hogy az egyik zsebéből előhúzott valamit. Felvillant egy kis fény, és az utasteret betöltötte egy pattogó dallam. Fern lába mozogni kezdett a ritmusra. - Muszáj ezt? - kérdezte Jordan a zenét túlharsogva. - Megvártalak a bulival - vágott vissza Brook, aztán felnyögött, amikor Ian oldalba bökte. A zene pillanatok alatt elhallgatott. - A célpontot élve kellett volna kihoznunk - mondta Ian szigorúan. - Akármilyen ember volt, mégiscsak embert öltünk. Fern összepréselte az ajkait, nehogy kimondja, mire gondol. Annak a rohadéknak már akkor szét kellett volna loccsantani a fejét, amikor először a radarjukra került. De nem, a Vezetői Bizottság szerint több hasznot hajtott azzal, hogy folytatta a mocskos kis életét. Hogy milyen információt nyertek a megfigyelésével, azt Fern nem tudta, de abban biztos volt, hogy nem egy szerencsétlen nőt rántott le a napfényről a mélybe. * Másnap délben, amikor az Orion tagjai újra találkoztak a műveleti központ alatt kiépített lőtéren, nyomott volt a hangulat. Jordan nem bánta. Rosszul aludt éjjel. A lövés pillanatától marta a kétely, hogy biztosan jól döntött-e. A gyakorlat után elsőként ért az öltözőbe. A szemközti falról szigorúan nézett le rá a Fekete Csillagok felfestett mottója: csak eszközök vagyunk egy nálunk hatalmasabb tervben. Középen egy asztal állt, körben pedig a hat csapattag térelválasztóval elkerített "ketrece". Valami hátba találta Jordant, amikor az asztalhoz lépett. - Mindig útban vagy - mérgelődött Fern. Felvette az összegyűrt papírt a földről, megkerülte őt, és a túloldali szemetesbe dobta. Brook érkezett közvetlenül mögötte. - Nem értem, mit vagy úgy oda - mondta Brook, aki közvetlenül mögötte érkezett. Egy fotót vett elő a zsebéből. - Én nem bántam meg. Nézzétek! Ő a legújabb. Körbevitte a sorban érkező társaknak. Egy csecsemő volt rajta. Jordan felvonta a szemöldökét. Ezek szerint a reprodukciós felhívás zavarta Fernt. A vezetés azt ígérte, csak egy évig tart, aznap reggel mégis kihirdették a meghosszabbítását hat hónappal. Ahogy a Fekete Csillagok közül sokan, a nő is a büntetőadót választotta. Másként a pozícióját kockáztatta volna. - Hányadik? - kérdezte Jordan, amikor Brook odaért hozzá a képpel. - A harmadik - válaszolta büszkén. - Még mindig nem értem - mondta Fern, de azért ő is közelebb lépett, hogy megnézze. - Eddig hány exed jelentkezett be, hogy köszöni szépen a gyereket? Brook arcán egy pillanatra az elborzadás grimasza jelent meg. - Te olvastad a tájékoztatást? - kérdezte. - Az adományozás többnyire anonim. Te döntesz, hogy felfeded-e magadat a szülők előtt. - Te ugyan minek akartad? - kérdezte Fern. - Kíváncsi voltam - mondta Brook, és megvonta a vállát. - Meg hát, hízelgő, ha a jó génjeidet dicsérik, nem? Fern erre megforgatta a szemét, és amikor visszatért a ketrecéhez, Jordan is az asztalhoz fordult. Be kellett volna fejeznie a jegyzetét a csapat teljesítményéről, hogy este átadja Iannek, aki személyes okból felmentést kért a következő napokra. - Ez majdnem olyan, mintha besétálnál egy házasságba, és jól feldúlnád - folytatta a témát Fern. - Épp csak nagyon hálásak érte a felek - mondta Brook. - Mi lenne, ha sajátot vállalnál, ha már adományozni nem akarsz? - Te is tudod, hogy soha többé nem térhetnék vissza - mondta a nő. - És? - kérdezte Brook. - Lehetne egy normális életed. Jordan biztos alig várja, hogy önként jelentkezzen. A megjegyzés most váratlanul érte Jordant, pedig számíthatott volna rá. Felvonta a szemöldökét, és hátranézett Brookra. - Én írom a jelentést Iannek - mondta. - Simán lepontozlak. A férfi erre megvonta a vállát, és eltűnt a ketrecében. Jordan még vetett egy pillantást Fernre. Máskor - legenyhébb esetben - belerúgott volna a férfibe egy ilyen beszólásért. Most miért nem szólt semmit? Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Pecás alkotást töltött fel Hőség! címmel a várólistára Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) közeleg az idő című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel közeleg az idő címmel a várólistára Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Merengő című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A ligetben címmel a várólistára történetmesélő bejegyzést írt a(z) Mini mesék XX. című alkotáshoz történetmesélő bejegyzést írt a(z) Az órásmester című alkotáshoz mandolinos bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Árvai Emil alkotást töltött fel A tékozló fiú apja címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel tikkadásig címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel a fenyegetőknek címmel sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |