HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1949

Írás összesen: 52975

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2022-05-29 22:53:30

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2022-03-23

Add a kezed! 3/6

Hétvégén Flóra sütött, főzött. Kétfajta süteménnyel várta haza fiait, mert mindketten nagyon szerették a sütit. Két nap alatt fel is szokták falni az egészet, ha mégsem, olyankor becsomagolta nekik. Az ebéd is főlt már a fazékban, meg kacsamell sült a serpenyőben. Délre mindig haza szoktak érni. Várta őket.
Csak Loránd volt most egyedül. Rá gondolt, hátha nem érzi magát olyan magányosnak. Félve, de rákérdezett a férfi, hogy nem akarja esetleg bemutatni őt a fiúknak? De ő elhárította. Korai még, mondta. A fiúk nem is tudnak róla, de majd talán most elmondja nekik, és akkor majd legközelebb be is fogja őket mutatni egymásnak.

A fiúk falták a hazai kosztot, mert nekik nem igen volt idejük főzni, pedig Zoli, az idősebbik igen jól főzött, de mint mondta, ha néha-néha tud időt szakítani rá, akkor a leginkább palacsintát szokott sütni, mert ugyebár, azt is nagyon szeretik mindketten.
Azután előhozakodtak a terveikkel, mert nagy változások állnak be náluk.
Zoli őszre megnősül. Úgy döntöttek Larával, hogy eladják a lány lakását, s befizetnek egy három szobás lakásra, persze vesznek fel rá hitelt, s odaköltöznek. Zoli lakása viszont Öcsié lesz, átveszi a hitelt a bátyjától, és ősztől már teljes állásban dolgozhat, akkorra a diplomája is a kezében lesz, remélhetőleg.
- Akkor te is jöhetsz anya, amikor jólesik. Megszállhatsz Öcsinél is és nálunk is, tiéd a harmadik szoba - tette hozzá Zoli.
- Van egy másik forgatókönyv is, - szólalt meg Öcsi. - Az, hogy én hazaköltözöm, s itt keresek munkát, addig amíg nem találok, addig még távmunkában dolgozom Zolinak. Bár, az is kérdés, hogy találok-e munkát itthon egyáltalán?
- Ezt komolyan gondolod, haza vágysz, vagy csak miattam találtátok ki, hogy ne legyek egyedül? Nem kell velem foglalkoznotok, úgy csináld Öcsi, ahogy neked jobb. Nekem az is megnyugtató, hogy ott vagytok együtt, egymást segítitek, nagyobb biztonságban tudlak titeket! Persze, az egyedüllét nem jó..., de már nem vagyok egészen egyedül...
Itt egy pillanatra megakadt, azt sem tudta mit mondjon, hogyan folytassa. A két fiú összenézett, előbb értetlenül, azután Zoli körülnézett, benézett asztal alá, szekrénybe, a függöny mögé. Aztán füttyentett egyet. - Hé, kutyus!... Én nem látok itt sehol senkit, semmit, hogyhogy nem vagy egyedül?
- A humorod még a régi, csillagom. Hiába is keresnéd, nincs itt, még nem is volt, de megismertem valakit...
Ahogy elkezdett meséli Lorándról, Zoli azonnal hozta a laptopját, megkérdezte mi is a vezetékneve, s máris keresgélni kezdett... Aha, itt van egy Ligeti Ferenc, agrármérnök... akkor nem ezt keressük...
- Várj csak, az alighanem a bátyja, mutasd, hasonlít-e rá? - A bátyja lenne? De hiszen ez Debrecenben él! - Akkor tényleg a bátyja lesz... hmm..., cseppet sem hasonlítanak egymásra..., mehetsz tovább... - Na itt van! Dr. Ligeti Loránd, ő lenne az?
Miközben Flóra bólogatott, a szívéhez kapott, te jó ég, a fiúk azonnal kivesézik... neki eszébe sem jutott... most csak hallgatott és figyelte a fiait.
- Hm, ez egészen jóképű pali, ráadásul doktor is... negyvenhét éves... te mennyi is vagy, anya?, - gombóc volt a torkában, meg sem tudott szólalni. Öcsi mondta, hogy már ötven felett... - Aha, tudom már, nem számít... nőtlen, gyereke nincs... van egy háromszobás lakása... ennyi, házi orvos. Hát ennyi! Te mit tudsz róla? Hol ismerted meg, tudtommal nem ő a házi orvosod?
- Hogy hol ismertem meg, az elég érdekes történet... - A fiúk röhögtek miközben mesélt, s amikor a történet végére ért, Zoli nyomban az öccse felé fordult: - Tanulj a példából öcskös, mindig panaszkodsz, hogy nem találsz egy rendes lányt. Ezután ha látsz egyet, akkor lökd fel az utcán és kész az ismerkedés...
- Tudod kicsim, hogy mennyire hiányzik nekem a te humorod. Talán éppen attól maradtam eddig fiatal..., nézd, mióta elmentetek, azóta öregszem!
- Dehogy öregszel anya, ugyanolyan vagy, mint mikor megszülettem! Én csak tudom! A terveket meg esetleg újragondoljuk mi is, meg szeretnénk majd ezt a Loránd fickót is megismerni, mikor akarod bemutatni?
- Talán, majd legközelebb, ha hazajöttök. Jó lesz?
- Oksa! Kíváncsi vagyok, melyikünk esküvője lesz előbb, a tiéd, vagy az enyém?
- Nem beszéltünk még esküvőről, nem is hinném, hogy bármilyen ceremóniával készülnénk. Lorándnak nincs senkije, jóformán. A szülei meghaltak, a bátyja van, három gyerekkel, akik Debrecenben élnek egy birtokon. Azt örökölték a felesége szüleitől, Loránd ott szokott a leginkább nyaralni náluk, nem retten vissza a munkától sem, olyankor segít a szőlőben, gyümölcsösben. Nagyon rendes, szolid ember.
- Annak különösen örülök, hogy orvos, legalább meggyógyít ha megbetegszel, mindig izgultunk, hogy mi lesz veled, ha beteg leszel, itt egyedül?
- Na látjátok! Ne izguljatok, rendben vagyok, csak ti vigyázzatok nagyon magatokra, meg egymásra is. Ugye, megígéritek?


Sokáig bámult utánuk, amikor elmentek. Nézte a távolodó kocsit, integetett amíg ki nem fordultak az utcasarkon. Nagyon szorongatta a torkát valami, indult be a házba s arra gondolt, bárcsak itt lenne Loránd, hogy átölelje, vagy megfogja a kezét, hogy elmúljon ez a fojtogató érzés.
Amikor bement a lakásba, akkor hirtelen rászakadt a magány. Egyedül volt, sírva fakadt, majd rázta vállát a zokogás. Hogy lehet az, hogy így szétszakadt a családja? Olyan fojtogató a magány.
Egyszerre hirtelen hallani vélte: "...ne gondolj másra, csak arra, hogy kettővel kevesebb a magányos szív". Loránd mondta... igen, ezt súgta a fülébe, amikor úgy el volt keseredve... Indult, hogy felhívja telefonon.

*



Másnap reggel, éppen munkába indult, alighogy kilépett a kapun, csörgött a telefonja.
- Tessék! - szólt bele kedvetlenül.
- Itt Zsóka, a Vízművektől! Nem alkalmatlan az időpont? - Nem, csak mondd, miről van szó?
- Nem is tudom, hogy mondjam?... A téma magánjellegű... Tudod, a múlt héten láttalak azzal a Ligeti doktorral. Én nem hozzá járok, hanem a húgomék, és hát... nem is tudom, hogy mondjam? Kellemetlen, de talán nem vagy eléggé tájékozott..., azt beszélik róla, hogy..., hogy meleg, no! Gondoltam figyelmeztetlek, nehogy belesétálj a csapdájába... Állítólag ilyen idősebb özvegyekre hajt, hogy leplezze, mi van mögötte.
Flóra úgy érezte kiszalad a talaj a lába alól... egy szót sem tudott szólni, csak lezárta a hívást.

Visszatámolygott a lakásába, s lezuhant a pamlagra. Nem látott, nem hallott, nem gondolkodott. Csörgött a telefonja, de nem vette fel. Csak feküdt süketen és vakon... Majd hirtelen felugrott, hátha a fiúk hívták!?... Ismeretlen telefonszám..., nyilván Zsóka hívta ismét... Nem, nem akarja hallani...
Ténfergett jobbra-balra, majd ismét a kezébe vette a telefont, megnyomta a hívógombot.
- Flóra?, miért nincs még benn a szerkesztőségben? - morogta bele a főszerkesztő.
- Mert beteg vagyok, nem tudok felkelni... majd később orvoshoz megyek. Szeretném megkérni, hogy intézkedjen helyettem a Vízműveknél. Küldjék át e-mailen az adatokat, nem tudok kimenni, de nem is akarok többé. A mai világban már megoldható interneten keresztül, csak mindig nekik kell könyörögni és futkosni utána. Erre nem vagyok hajlandó a jövőben! Ha ön beszélne a főnökkel, akkor talán nem packáznának velünk.

- Nem az én dolgom. Mit képzel, én végezzem el most a maga munkáját?
- A világért se! Ha nem futnak be az adatok lapzártáig, nem lesznek megjelentetve! Jó napot!

Dühös volt az egész világra. Úgy érezte, mindenki összefogott ellene. Lehet, hogy a szerkesztőségbe holnap már be sem kell mennie? Ez az utálatos Lajhár biztos kirúgja ezek után. Csak pöffeszkedik, parancsolgat, egész nap ki sem mozdul a fotelből, a pocakja tíz perccel előbb ér a szerkesztőségbe, mint ő maga... Utálom..., jobb szeretném, ha be sem kellene többé mennem.
Zsóka!... Hm, jobb lenne ha a munkájára figyelne inkább, ne másokat gyalázzon. Miért hívta őt, mégis miért?... Talán sajnálna tőle egy csepp boldogságot? Miért akarja befeketíteni előtte Lorándot? Miért?...
Te, hogy te mekkora marha vagy!, - nézett váratlanul tükörbe. Nem kell felülni minden ökörségnek! Nyugi..., nyugodj meg... Kézbe vette a telefont..., Loránd! Már rajta volt az ujja a hívógombon... Aztán elhajította, s zokogva az ágyra vetette magát.
Miután jól kisírta magát, mély álomba merült.

folyt. köv.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2022-04-04 11:01:35

válasz Kankalin (2022-04-02 19:13:57) üzenetére
Szia Kankalin!

Igen kényes téma, és a pletykás természet is az. :) Hát itt párosul, ami első hallásra összetöri Flórát, de... már úgyis tudod, hogy elrendezte a dolgot, ötletesen.

Ami a palacsintasütést illeti, én már nem imádom. :) Családtagjaim mind nagyon szerették, sokat sütöttem, de már elfáradtam... :) Fiam szereti, sütni is! Lányom még meg sem próbálta. :)

Szeretettel,
Ida
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
7911
Időpont: 2022-04-02 19:13:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ida! :)

A felénél járok, és máris megvan az első csavar, nem is akármilyen. Kényes témához nyúltál, kíváncsi vagyok, merre halad tovább ez a szál.
Emellett megmutattál jellegzetes emberi tulajdonságokat is, mint például a pletykás természet, mert akad bőven ilyen személy a világban. Arról nem beszélve, hogy legtöbbször állításaiknak fele sem igaz, csak jólesik mások dogába beleütni az orrukat.
A fiúk nagyon jól veszik a hírt, nekik nem annyira elrettentő a korkülönbség, és még humoruk is van. :)
Én is imádok palacsintát sütni. Enni nem annyira. :)

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2022-03-30 11:11:43

válasz black eagle (2022-03-30 08:03:17) üzenetére
Kedves Laca!

Érdekes, hogy szeszélyesnek titulálod Flórát. Talán nem csoda, ha megdöbbenti az adott hír, s hirtelen nem tud vele mit kezdeni... de majd a következő részben kiderül számodra is, hogy szó sincs szeszélyességről. :)

Itt elárulom neked (a második hsz-ed kapcsán), hogy a Zoli fiút kicsit a fiamról mintáztam. Ő ugyanis nagyon jó palacsintasütésben, a lányom meg még sohasem próbálta, irtózik tőle. Persze, amúgy ő is szereti. :)

Szeretettel,
Ida
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
2343
Időpont: 2022-03-30 08:08:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ja, és azt elfelejtettem, mire az epizód végére értem (amelyet egyébként mindig a legjobb helyen választasz el, nagyon kifinomult érzékkel), hogy a fiúk konyhabeli mozgásáról abszolúte a sajátom jutott eszembe, s az én egyik kedvencem ugyancsak a palacsinta, azt sosem bízom másra. 😊
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
2343
Időpont: 2022-03-30 08:03:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Hú! Hát, ez a Flóra aztán igazán szeszélyes hölgyemény, meglehetősen szenvedélyesek és szélsőségesek a reakciói az élet dolgaira. 🙂 Persze ez esetben a hír sem hétköznapi. S a bizonytalanság még a biztos rossznál is sokkal rosszabb. Most aztán van min gyötrődni szegénynek. Kíváncsi vagyok, hová fejlődik a történet.

Laca 🙂⚘
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2022-03-25 10:14:14

Szia!

Hogy a gyerekei jól fogadták a hírt, az majd még kiderül.:)

Örülök, hogy megkérdőjelezed, hogy igaz-e, amit Lorándról beszélnek?

A következő részben az is kiderül.

Szeretettel,
Ida
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2571
Időpont: 2022-03-25 06:35:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Tetszett ez a rész is. A csavar is megjelent. :) Jó, hogy a gyerekei ilyen jól fogadták a hírt. Ez nem minden esetben történik így. Az, amit megtudott Ligeti dokiról, hát ... Kíváncsi vagyok, igaz-e? Várom a folytatást. Üdv hundido
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2022-03-24 11:34:21

válasz A. K. Mraz (2022-03-23 15:27:36) üzenetére
Kedves Anna!

Elhiszem, hogy ilyen fordulatra nem számítottál, ám az élet kifürkészhetetlen.
Azért megsúgom, hogy ha rajtam múlik, én mindig rendet rakok. :) Már a következő részben kiderül...

Örültem neked!

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7080
Időpont: 2022-03-24 11:27:40

válasz sailor (2022-03-23 13:30:36) üzenetére
Kedves sailor!

Igen, jönnek a gondok csőstül. Jól mondod. Az élet bizony nem fáklyásmenet, van benne ez is az is, kinek a jó csordul túl, kinek a rossz. Meglátjuk Flórának hogyan sikerül! :)

Örülök, hogy várod a folytatást.
Köszönöm kedves véleményed.
Szeretettel,
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2022-01-19
Összes értékelés:
97
Időpont: 2022-03-23 15:27:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Erre a fordulatra nem számítottam. Szegény Flóra!
Nagyon várom a folytatást!

Szeretettel,
Anna
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9250
Időpont: 2022-03-23 13:30:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Nagyon izgalmas ez a rész!
A szép kezdet után,jönnek egymás után
"a gondok csőstül."
Elismerésem ahogy fent tudod tartani a feszültséget
és a fordulatok kiszámithatatlanságát!
Nagyon érdekel,hogy megy majd!

Gratulálok!

Szeretettel:sailor

Köszönöm az élményt!

Szép napot!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Mindenhol nyomot hagyunk című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mindenhol nyomot hagyunk című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mindenhol nyomot hagyunk című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mikor még című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Csendélet címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Mindenhol nyomot hagyunk címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Érzés című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Balaton címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Érzés címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Reggel című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Reggel címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Mikor még című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nagy találkozás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) megrekedve című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Mikor még címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Már csak című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Apám is, anyám is című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Tavi reggel című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Viharszimfónia című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ezernyi rejteken... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szélvihar című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) megrekedve című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szeles reggel című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Egyházzenei est a rádióban című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022