HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1945

Írás összesen: 52776

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-04-02 07:39:26

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: történetmesélőFeltöltés dátuma: 2022-04-02

Mini mesék XVIII.

A hangyafelderítők lélekszakadva rohantak vissza a bolyhoz. Gyorsan elterjedt a hír, miszerint piknikezők, hónapokra elegendő mennyiségű maradékhegyet hagytak maguk után. Aki csak tehette nekilódult, hogy segítsen a zsákmány megszerzésében. Minden olajozottan működött egy ideig, de egyszer csak megállt a cipekedő sor. A logisztikus előre küldött egy loti-futit, aki nem soká vissza is ért és jelentette:
- Valami iszonyatosan nagy szürke szikla került a csapat útjába, és emiatt az elsők lerakták terheiket, és tanácstalanul toporognak.
Gyorsan összefutottak az akadálynál a csapat okosai és tanakodni kezdtek, hogyan lehetne megoldani a problémát. Több megoldást is elvetettek, így az akadály megmászását, vagy annak kikerülését, mert rettentő időigényesnek tűnt, ezáltal a társaság nem fejezte volna be a munkát sötétedésig, és ezáltal a világítás miatt plusz költség merülhetett volna fel. Amint ott vitatkoztak, hirtelen megmozdult a hegy. Mint kiderült, egy böhöm nagy elefánt heverészett a felvonulási út közepén. A hangyák próbálták felhívni magukra a figyelmet: fütyültek, ugráltak, végül kórusban kiabáltak. Az elefánt azonban a füle botját sem mozdította. Ekkor a Piramis csoport, egymás vállára állt és próbált a nagyfülű látószögébe kerülni. Az ormányos észrevette őket és, hogy jobban lásson farmerja farzsebéből elővett egy nagyítót.
Megindult a tárgyalás.
Először megkérték az akadályt, hogy lenne szíves arrébb folytatni délutáni sziesztáját, majd próbálták lefizetni lépes mézzel, de a trombi nem volt hajlandó az egyezségre, és befejezettnek tekintve a beszélgetést, a másik oldalára fordult.
Az eredménytelen akció után a csoportvezető megszólalt:
- Na, jól van megpróbáltuk. Jöjjön hát Balázska!
A megszólított kilépett a sorból, és döngő léptekkel az elefánthoz ment és akkorát rúgott a hátsójába, hogy az elemelkedett a talajtól. A megtámadott, meglepődve felpattant és sírásra görbült szájjal elrohant...

Két Véletlen találkozott az utcán. Már jó régen beszéltek egymással, így volt téma bőven. Sorra jöttek a régi szép idők, a gyerekcsínyek és a nagy szerelmek is. Mikor kifogytak a témából, azt mondta az egyik:
- Barátom, Te hiszel a véletlenben?
A megkérdezett gondolkodás nélkül rávágta:
- Persze, hogy hiszek, ha nem tenném, önmagam létét tagadnám. Erről szól minden ezoterikus könyv: a saját magunkba vetett hitről, önmagunk szeretetéről.
A kérdező, szó nélkül rátette a kezét a másikra és eggyé olvadt vele, majd maga elé dünnyögött: - véletlenek nincsenek, minden elrendeltetett. Ha most nem futunk össze, akkor csak napjaim lettek volna hátra. Az orvosom javaslatára találnom kellett egy életerős donort, hogy vele egyesülve új erőre kapjak...-

Párduc Bodomér, a Sunshine bulvárlap száguldó riportere, már két órája a kocsijában izzadt.
Semmi kétség eltévedt. Megállt hát, hogy útbaigazítást kérjen. Az út mellett meglátott egy madárijesztőt, tőle kért felvilágosítást:
- Ismer egy bizonyos Heliotrope Hedviget?
- Ja, a dilis napraforgót mindenki ismeri. Menjen tovább azon a földúton, majd a második búzatáblánál forduljon balra és már ott is van.
A riporter megköszönte a tanácsot. A jelzett helyen, amíg a szem ellát, hatalmas napraforgó tábla terült el. A legszélső napraforgótól újabb információt kért, és kapott:
- A tábla közepén talál egy egyedet, aki nem a Nap felé fordul, ő lesz az.
Aránylag könnyen megtalálta. Meg akarta szólítani, de a környéken lévők lepisszegték:
- Ilyenkor nem lehet vele beszélni, mert szunyókál... akkor kel fel, amikor lemegy a Nap.
Ha már idáig eljöttem nem adom fel - mormogta a riporter és bevackolta magát az árnyékba, elaludt. Arra ébredt, hogy lágy szellő simítja meg az arcát. Besötétedett, a napraforgók nyugovóra tértek. Csak az a bizonyos állt büszkén a holdvilágos éjszakában, arcát a Hold fényében fürösztve. A riportert elbűvölte a látvány, csak nehezen tudott megszólalni:
- Kedves Hedvig! Eljutott a híre hozzám, szeretném, ha beszélne magáról egy kicsit.
- Én nem szeretnék hírnevet, csak más vagyok, mint a többiek. Tudja, egyszer annyira égetett a Nap, hogy nem tudtam nyitva tartani a szemeimet. Elaludhattam, mert mikor felébredtem, éjszaka volt. Megláttam a Hold varázslatos fényét és örökre rabja lettem. Sokkal szebbnek láttam, mint a Napot. Ezek után, a biológiai órámat fokozatosan átállítottam az éjszakai életre. A többiek különcnek tartanak, Holdraforgónak csúfolnak, de Ők már Napimádók maradnak, nem tudják, mit veszítenek...

Antilop Annamária, mindig is önálló életre vágyott. Ahogy saját keresettel rendelkezett, elhagyta a csordát. Szépsége gyorsan előre vitte a hivatali ranglétrán. Egzisztenciát teremtett, volt egy Feng Shui által berendezett otthona, Jaguár kocsija, kamatozó vagyonkája. Úgy érezte nincs szüksége senkire, családra, gyerekre nem vágyott. Ösztöneinek kielégítésére egyéjszakás kalandokba keveredett, senkit nem engedett közel magához. Alkalmi partnereit éjszakai bárokban szedte össze és a vad éjszakák után azonnal törölte az emlékeiből.
Egy ilyem kicsapongás után hazafelé ballagott. Szerette ilyenkor a hajnali, páradús szavannát. Úgy érezte, hogy lelke felszabadul, megtisztul.
A támadás pillanatok alatt zajlott. Minden oldalról egyszerre támadtak az oroszlánok, esélye sem volt. Hatalmas test ugrott felé, ledöntötte lábáról, mozdulni sem bírt. Mielőtt a végzetes álkapcsok beteljesítették küldetésüket, és öntudatát vesztené, eszébe jutottak édesanyja szavai:
"Tudom, hogy ez a modern világ, mindenki önálló akar lenni. Ne feledd, hogy a csorda mindig hazavár, itt biztonságban élhetsz, a csapattól még az oroszlán is fél, mert mindig akad egy szabad pata, amelyik odarúghat."

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9031
Időpont: 2022-05-14 07:35:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Elnézést!
Igen ez a tizennyolcadik rész.
Elnéztem a római számokat

Üd sailor
Alkotó
történetmesélő
Regisztrált:
2019-08-25
Összes értékelés:
67
Időpont: 2022-05-14 05:27:00

Kedves sailor!

Tizennyolcaska nekem is az egik kevencem...
Üdv: történetmesélő
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9031
Időpont: 2022-04-02 17:13:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves történetmesélö!

Ismét nagyon ötletesek és tanulságoasak ezek
a 28 ik mini mesék!
Mindegyik mese csokorban több kis történet húzodik meg
és mindegyík különálló!
Mindegyik egész más témát fejteget...
ötletesek és tanulságosak!

Gratulálok ehezz a 28 ik hoz is!

Nagyin tetszett!
Szép napot:sailor

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) fúga és kantáta című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mini mesék XIX. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Történetek a Cseriberi erdőcskéből 5. rész című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Nappalváros című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Nappalváros című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Történetek a Cseriberi erdőcskéből 5. rész című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel Benned bízom címmel a várólistára

történetmesélő alkotást töltött fel Mini mesék XIX. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Virágok - II. címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

Ginko bejegyzést írt a(z) Találd el szívemet béke című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Korkép- 2022 című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Korkép- 2022 című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A beteg című alkotáshoz

Kocsis Örs alkotást töltött fel Nappalváros címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) E jussom örökeként... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) E jussom örökeként... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Kocsis Örs alkotást töltött fel Nappalváros címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Alkony címmel a várólistára

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 133. címmel

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022