HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1945

Írás összesen: 52776

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-04-02 07:39:26

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: KalinaFeltöltés dátuma: 2022-04-22

Gusztáv, a kalandor - egy szövetszökevény gomb visszaemlékezései (13. rész)

Anna körül sistergett a levegő, olyan izgatottságot éreztem rajta, ami még az enyémet is messzemenően meghaladta. Nem volt szíve a táskájába gyömöszölni a képet, hanem szorosan magához ölelte, úgy sietett végig az utcákon az iskolából hazafelé menet. Mire észbe kaptam, már be is fordult velünk egy ismerősen keskeny, macskakövekkel kirakott utcába, ahol akácfák virágoztak az út szélén.

Nincsenek rá szavak, mit éreztem, amikor megláttam a távolban Suszter bácsi műhelyének tábláját. Ha nem sütött volna száz ágra a nap, még azt is hagytam volna, hogy kibuggyanjanak a könnyeim, így azonban erőt vettem magamon, mert eső nélkül mindenkit gyanakvóvá tett volna, ha eláznak a képen a gombok.

Anna nagy lendülettel nyitott be a műhely ajtaján, mire a sarkára szerelt kis csengő csilingelve megszólalt.
- Ezt nem fogod elhinni, nagyapa! - lelkendezett Suszter bácsinak, aki a csengetésre előcsoszogott az asztala mögül. - Ide nézz!

Suszter bácsi fürkésző tekintetét éreztem magunkon, és nagyon nagy önuralmamba tellett, hogy ne nyissam ki a szememet. Úgy szerettem volna egyszer a szemébe nézni!
- Hah! - kiáltott fel egyszerre meglepetten és elégedetten, mint aki megfejtett egy cseles rejtvényt, és éreztem, hogy a mutatóujjával finoman megbök. - Ezt a gombot mintha már láttam volna valahol... Látod, Anna, igaz jószág nem vész el!
- Adnál egy másik barnát, hogy kicseréljem? Gusztival más terveim vannak.

Nem akartam hinni a fülemnek. Akkor mégiscsak jól hallottam az iskolában, Anna felismert, és miattam vette meg a képet, nem pedig azért, mert egyszerűen megtetszett neki. Barnabás, Behemót, Szurok és a többiek persze egyből kérdezősködni kezdtek, hogy mégis mi ez az egész, kik ezek az emberek, hogy-hogy nekem van rendes nevem és miért nem mondtam el nekik, de szinte meg sem hallottam őket. Csak az számított, hogy Annának tervei vannak velem, méghozzá a képen kívül. Hosszú idő óta először éreztem, hogy tényleg fontos vagyok, nem pedig egy akármilyen gomb.

Miután nagy nehezen leoperált a képről, amit otthagyott ajándékul Suszter bácsinak, zsebre vágott, és elindult haza. Szerintem még az utcát sem hagytuk el, amikor már hallottam, hogy benyit egy kapun, és felszalad pár lépcsőfokon. Mire újra elővett a zsebéből, már a szobájában voltunk. Fél szememet eltakarta az ujja, ahogy fogott, de a másikkal láttam, ahogy az íróasztala feletti polcról leemel egy apró erszényt, és az íróasztalra szórja a tartalmát.

Akkor egyszerre megfordult velem a világ.
- Géza! - kiáltottam felindultan. - És Gedeon! Meg Gáspár, és... Mindenki!
- Hallottátok? - hüledezett Gáspár, aki az asztalon hanyatt fekve még nem láthatott engem, csak a kiabálásomat hallotta. - Patent legyek, ha ez nem a mi Gusztink volt!
- Az lehetetlen! - motyogta Géza, de egy másodperccel később már ott is feküdtem közöttük, és amikor Anna kiszaladt valamiért a szobából, tágra nyílt szemekkel, egymás szavába vágva kezdtek mesélni mindarról, ami a leszakadásom óta történt velük.
- El se hiszem, hogy tényleg itt vagy! - szipogta meghatottan Gerzson. - Azt hittük, örökre elvesztél!
- Meg kell hagyni, jó nagy kalamajkát csináltál! - korholt Gedeon. - Liza kisasszony otthon egyből kiszúrta, hogy eltűntél, és hiába vitte vissza a kabátot Suszter bácsihoz, ugyanolyan gombot nem talált az öreg, mint mi, így aztán mindannyiunkat le kellett vágni, és hat másik fickót varrtak a helyünkre.
- Sajnálom - restelkedtem, mert amíg én kalandokat hajkurásztam, ők kénytelenek voltak miattam ugyanoda visszatérni, ahonnan elindultak, és még az is megtörténhetett volna velük, hogy ők is elszakadnak egymástól.
- Ó, ne törődj vele! - vigasztalt Gellért. - Gedeon is csak most puffog, közben meg azért ő sem sírta tele a tűpárnát, hogy Liza kisasszonnyal elváltak az útjaink. Persze, utána bármi megtörténhetett volna, de minden jól alakult, mert Anna megkérte Suszter bácsit, hogy hadd tarthasson meg minket emlékbe. Még saját házat is csinált nekünk cipősdobozból, és hónapokon keresztül játszott velünk, csak aztán elunta, és azóta szerencsehozó kabalának tart minket. Jó dolgunk volt, nincs miért rosszul érezned magad.

Erre megkönnyebbülten felsóhajtottam, aztán én is mesélni kezdtem. Elmondtam, milyen reménytelennek tűnt a helyzetem a buszon, miután Liza kisasszony leszállt, hogy hányan léptek rám vagy rúgtak belém, mielőtt egy szerencsés mozdulat nyomán kirepültem a buszmegállóba.
Elmeséltem, hogyan talált rám Dani és lettem gombfoci csapattag, majd étel a főzőcskében és lyukas garas a pénztárgépben, meséltem továbbá Szurokról, Barnabásról és Behemótról, Snurrciról és a karácsonyról, Katica mozaikképeiről, majd végül a zsip-zsup vásárról, ahol Anna rám talált.
- Elképesztő! - suttogta lenyűgözve Gáspár, és nagyokat nevetett, amikor megosztottam vele mindazokat a szóvicceket, amik a kalandjaim során eszembe jutottak.
- Talán mégis megérte leszakadnod - tűnődött hangosan Géza. - De azért ígérd meg, hogy ha valaha is újra felvarrnak minket, nyugton maradsz, vagy viszel minket is magaddal!

Ezt készséggel megígértem, bár igazság szerint eddig is inkább a kalandok találtak rám, mint fordítva. Egyetlen gomb sem ura a sorsának, csak sodródik az árral, de mert az én kívánságaimnak úgy tűnik, különleges ereje van, megfogadtam, hogy ezután kétszer is meggondolnom, hogy mit kívánok.

Anna visszajött a szobába, kezében hímzett varródobozzal és egy kis kosárnyi anyaggal, amiből akkor még csak ő tudta, mi készül majd.
- Meg kell táncoltatnom a tűimet! - ismételte el Suszter bácsi mottóját, és azon nyomban neki is állt a munkának.
Sanda oldalra pillantásokkal lestük, ahogy szorgalmasan dolgozik, és mire beesteledett, el is készült a művével.
- Hű! - csodálkoztunk rá valamennyien a tökéletes szövetmackóra, ami egyelőre szemtelenül trónolt az íróasztalon. Az orra is hiányzott, csak a száját jelezte egy felfelé görbülő piros fonal.
- Ti jöttök, fiúk! - súgta bátorítóan Anna, majd a névadó mondókánk szerinti sorrendben felvarrt minket: Géza lett a mackó bal szeme, én a jobb, Gedeon került az orra helyére, Gáspár, Gellért és Gerzson pedig megmaradtak gomboknak a pocakján. Gáspár mindjárt meg is említette, hogy a lehető legjobb helyre kerültem, mert aki annyit látott a világból, mint én, annak mindenképpen szemnek kell lennie. Jólesett, hogy ezt mondta, bár nekem most már mindegy volt, hogy a mackó melyik részére kerülök, amíg együtt maradunk.

Anna azóta minden este a mackóval alszik el, nekem pedig meg sem fordul a fejemben, hogy leszakadjak. A testvéreim ugyan néha még kicsit aggódnak, hogy egyszer csak gondolok egyet, és kívánok valami butaságot, ami majd mindent a feje tetejére állít, de én biztosan tudom, hogy nincs mitől tartaniuk, mert nekem már minden kívánságom teljesült.

VÉGE

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Kalina
Regisztrált:
2005-10-07
Összes értékelés:
587
Időpont: 2022-05-19 10:52:03

válasz black eagle (2022-05-18 20:47:46) üzenetére
Kedves Laca!

Köszönöm szépen a kedves szavakat, örülök, hogy végig kísérted Gusztávot és jól mulattál rajta :)

Legyen szép napod!

Kalina (Judit)
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
2290
Időpont: 2022-05-18 20:47:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kalina!

Üdítő élmény volt megismerni Gusztáv, a szövetszökevény gomb kalandos történetét. Ez egy igazán fantáziadús, szívmelengető alkotás, amely minden tekintetben dicséri alkotóját. A mese, miközben szórakoztatja az olvasót, szinte észrevétlen közvetíti egymás után az értékeket is. Kikapcsol és épít egyszerre.

Egyetlen szót sajnálok a leírtak közül: azt, hogy "VÉGE". Kár. 🙂

Nagyszerű volt!

Laca 🙂⚘️

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) fúga és kantáta című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mini mesék XIX. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Történetek a Cseriberi erdőcskéből 5. rész című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Nappalváros című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Nappalváros című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Történetek a Cseriberi erdőcskéből 5. rész című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel Benned bízom címmel a várólistára

történetmesélő alkotást töltött fel Mini mesék XIX. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Virágok - II. címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

Ginko bejegyzést írt a(z) Találd el szívemet béke című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Korkép- 2022 című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Korkép- 2022 című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A beteg című alkotáshoz

Kocsis Örs alkotást töltött fel Nappalváros címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) E jussom örökeként... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) E jussom örökeként... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Kocsis Örs alkotást töltött fel Nappalváros címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Alkony címmel a várólistára

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 133. címmel

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022