HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1945

Írás összesen: 52777

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-04-02 07:39:26

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: szilkatiFeltöltés dátuma: 2022-05-13

A találkozás

Zoltán hazafelé tartott a közelgő alkonyatban. Hűvös kora tavasz volt, az ég fémesen kék, a még majdnem csupasz faágak akár a hirtelen megnyúlt kamaszok aránytalanul hosszú karjai, fölfelé nyújtózkodtak. Mintha a lemenő napot akarnák visszatartani. Hiába. A természetben mindennek megvan a maga rendje. Elég zűrzavart okoz benne úgyis az ember, nem hiányzik, hogy a fák is okoskodni kezdjenek.
Zoltán fázott, könnyű kis széldzseki volt rajta. Hóna alatt néhány könyv lapult, most kerültek be a könyvtárba, ahol a férfi dolgozott. Szerette elsőként elolvasni a frissen megjelent kiadványokat, hogy jó szívvel tudja ajánlani az olvasóknak.
Nem sietett. Nem is tudott volna. Az egyik lábára bicegett. Születésétől fogva a bal lába néhány centivel rövidebb volt, mint a jobb. A nagyanyjától úgy tanulta meg, hogy van egy jó lába meg egy rossz. Óvodás korában a többiek kinevették ezért, aztán később is akadtak gúnyolódók, főleg azok között a lányok között, akikhez megpróbált közeledni.
Az egyetemen Éva volt a legszebb. Jó feje lett volna, könnyen tanult, de a randik, a bulik fontosabbak voltak számára, mint a vizsgák. A negyedéves szigorlaton meg is húzták, így nyáron tanulni kényszerült. Az egyetem épületébe járt be a pótvizsgára készülni, a díszudvar körfolyosóján lévő egyik asztalt ki is nevezte szamárpadnak.
Egy délután Zoltánt találta ott ülni.
− Helló, fiúka! Te mit keresel itt? Miért nem vagy a strandon, mint a boldog szabadok?
Zoltán, mint mindig, most is elpirult, mikor a lány megszólította. Nem válaszolt, csak a rossz lábára nézett.
− Az igaz, ha ilyen bicebóca lennék, mint te, én sem szívesen mutogatnám magam fürdőruhában. De hogy csinálod, hogy neked minden vizsgád jeles? Segíthetnél nekem!
Éva közben letelepedett Zoltánnal szemben az asztalhoz. Elővett egy almát, egy tábla csokoládét, a mobilját meg végül a jegyzeteit.
− A mobilt rakd vissza! - szólt rá a fiú.
− Miért? - csodálkozott a lány.
− Tanulni akarsz vagy fecsegni?
− És ha Péter keres?
− Ne keressen! Most tanulunk.
Ettől a naptól kezdve együtt készültek Éva vizsgájára.
− Jó lennél börtönőrnek - duzzogott néha a lány, de szót fogadott Zoltánnak.
A vizsgára Péter vitte be Évát a nem régen kapott, új kocsijával.
− Remélem, nem szerelmesedtél bele ebbe az eminens okos tojásba?
Zoltán egy oszlop takarásában állt, Éváék nem láthatták, ahogy igyekeztek felfelé a lépcsőn.
− Ugyan, mit képzelsz? Egy sántába? - kérdezte a lány, majd mindketten jót nevettek.
Zoltánnak még sosem esett ilyen rosszul, hogy sántának nevezték. Nem várta meg, hogy Éva levizsgázzon, nem érdekelte, hogy sikerül-e neki vagy nem. Ettől kezdve, ahogy tudta, kerülte a lányt.
A diplomaosztó után mehetett volna tanárnak egy jó nevű gimnáziumba, de ő inkább könyvtáros lett egy kis fiókkönyvtárban. A könyveknek mindegy, hogy ép vagy fogyatékkal élő veszi őket kézbe.
Ahogy a hideglelős tavaszi kora estében hazafelé tartott, lelépett a járdáról, hogy el tudjon haladni mellette egy tolókocsis férfi. A kocsit egy nő tolta. Éva volt. Zoltán alig ismerte meg. Hosszú, szőkésbarna haja egész rövidre volt vágva, az arcán semmi festék. Mintha tíz évvel idősebb lett volna a koránál.
− Te vagy az, Éva?
A nő fáradt szemekkel csodálkozott rá. Egy szomorú mosolyféle jelent meg a szája körül.
− Megismertél?
− Hol jársz erre?
− Pétert hoztam ki egy kicsit a levegőre.
Zoltán a kocsiban ülő férfira nézett.
− Pétert?
− Ő az. Ugye, alig lehet ráismerni? Két éve balesete volt a kocsijával. Gyorshajtás, mentő, kórház, rehabilitáció. Rajtam kívül senkit sem ismer meg. Ezzel végleg magához láncolt. Ő lett az én igazi börtönőröm.
Éva az utolsó szavakat már sírva mondta. Zoltán pedig képtelen volt igaz szívvel vigasztalni.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7062
Időpont: 2022-05-15 19:13:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

Igazán megrázó történet. Az utolsó mondat nagyot ütött. Meg tudom érteni Zoltánt.
Tetszett az írásod.

Szeretettel,
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3551
Időpont: 2022-05-13 22:09:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nekem nem. Gyerekként műtöttek 1 cm eltérés, én is sántítok, de az nem izgat.
Lehet más nőként sántának lenni? Nem tudhatom.
Szerintem ez egy szép romantikus történet. Van benne fordulat.
Olvastam a neten szerelmi történeteket , de a legtöbb idegesített ez nem.
Már ezért megérte feljönni. Szerintem megható és van benne fordulat. Izgalmas.
Köszönöm az élményt!

Szeretettel: Ági
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3551
Időpont: 2022-05-13 22:01:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kati!

Írtam két sort és kidobott a rendszer. Érdekes a szerény beteg fiú és a nagy mellényű lány szerelmi történet.
Nekem a szereplőd nem szimpatikus a női. Van aki szeret villogni a lábával, ha jó neki...
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9030
Időpont: 2022-05-13 16:43:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

A hatása alatt állok!
Éppen most olvastam!
Nagyon könnyen megtörténhet az életben,hogy egy pillanat elég
és összedölhetnek a legszebb elképzelések is!
Mint Péternél és Évánál!
Különösen tetszett a befejezés,ahol Zoltán elfelejti a sértéseket,
mert még nála is nehezebb dolgok törtémtek Péteréknél!

Gratulálok!

Szeretettel:sailor

Szép napot!

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Benned bízom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mai eset című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Benned bízom című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Virágok - XII. címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 2. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 1. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Pálmay József: Megyek / Ich gehe címmel

sailor bejegyzést írt a(z) fúga és kantáta című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mini mesék XIX. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Történetek a Cseriberi erdőcskéből 5. rész című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Nappalváros című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Nappalváros című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Történetek a Cseriberi erdőcskéből 5. rész című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel Benned bízom címmel a várólistára

történetmesélő alkotást töltött fel Mini mesék XIX. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Virágok - II. címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

Ginko bejegyzést írt a(z) Találd el szívemet béke című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Korkép- 2022 című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Korkép- 2022 című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A beteg című alkotáshoz

Kocsis Örs alkotást töltött fel Nappalváros címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) E jussom örökeként... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) E jussom örökeként... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 133. című alkotáshoz

Kocsis Örs alkotást töltött fel Nappalváros címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022