HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53073

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-09-29 00:10:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2022-08-19

A lajtorja 139.

1. Imádkozzál érettünk bűnösökért most és halálunk óráján. (V. Könyv)

Bódor Teri a kis szobalány vidáman fújta: "...szoknya alatt bugyogó, bugyogóban pertli, pe-pe-pertli, pe-pe pertli, gyere rózsám kösd ki."
Lenke néni rászólt. -A kezed járjon lányom, ne a szád!
A követ sikálták a gangon, a lakás előtt. Ez már az utolsó etap volt, benn, úgy, ahogy végeztek. A szobák romos állapotban voltak, parketta nem volt, az ablakok kitörve. Tengernyi szemetet, ürüléket hordtak ki az elmúlt három napban. Nem baj, sóhajtott az öregasszony, fő az, hogy élünk, és talán nemsokára Laci is hazajön.
Négykézlábra ereszkedve dolgoztak Lenke, Médy, és a lány. Anci vastag, meleg ruhában a járókában hempergett, Jenci, beöltöztetve tetőtől talpig télibe, sállal a nyakán, sapkában, játék repülőgépét tologatta a földön. Hideg volt még napközben sem emelkedett a hőmérséklet tíz fok fölé. A cserépkályhákban, a kékben, a zöldben és a rózsaszínben, mind a három szobában égett a tűz, Médy cipelt fel fát a pincéből.
Lenke nem bírta megállni, hogy oda ne bökjön egy szentenciát a lánynak.
-Aztán meg, ez egy ordenáré, szemérmetlen nóta! Kiskorúak is vannak itt.
-Hol vannak, nagysasszony? - nézett fel szemtelen vigyorral. - Benn vannak a szobában, nem? Mink meg itten la, itt, kint a gangon. Különben is, Anci kisbaba, nem érti, és Jenő fiatalúr, sincs még abban a korban, hogy...izé.
Médy megelégelte a céltalan disputát. -Hagyja, Anyuka. Hadd énekeljen, amit akar. Ne szóljon bele mindenbe!
Lenke éppen készült volna visszavágni, nem lett volna ő, ha nem teszi, amikor a lépcsőház felől hangok hallatszottak. Kinyílt az ajtó. Üveg régóta nem volt benne, de csomagolópapírral szépen beragasztotta a viceházmester. Uram-fia! A Dósa család sorjázott be, akkurátusan, ám kissé egymás hegyén, hátán, elől Jenő bácsi, Laci papája, magas ember, szál egyenes derékkal, kemény-kalapban, hosszú, sötétszürke télikabátban, mögötte Teréz, a napam-asszony, kedves, kövérkés arcával, aztán a szeleburdi, ugrifüles Baba, s nővére, Ica, kerek-kalaposan, szemüvegesen, hegyes orral. Nagy csomagokat cipeltek.
Meglepődtek, amikor meglátták Médyt és Lenke nénit a 2. számú lakás előtt.
-Hát ti itt? Hogyan...?
-Igen, majd elmeséljük!
Majdnem egy időben, a Dósa család érkezésével, ablakos tót jött fel a sárga keramitköves udvarra. Hátán cipelte egy széles fa-alkotmányon, vagy ban, ki tudja, hogy helyes, lévén, hogy megállapíthatatlan a mibenléte annak az eszköznek, az áttetsző, kékes-zöldes "nyers-árút" "Üveges, itt az üveges!" Kapóra érkezett, annyi munkája lett öt percen belül a házban, hogy Lenke néni szavaival élve "attul kódult".
Rettentően megörültek egymásnak. Azt se tudták eddig, él-e még a másik. Hát az anyja él-e még, hát a fia ép-e még. S rád-e, rád-e, rád-e rád, rád-e borul sírva még? X/ A kuruc kesergő sorai jutottak eszébe a fiatalasszonynak, amelyeket annyiszor hallott az urától. A szapora szó már a gangon megeredt, s folyt, folyt parttalanul akkor is, amikor később bementek az udvari szobába. Ott volt viszonylag a legmelegebb, távol az utca-fronttól. Székek voltak, asztal is megmaradt épen. Körbeülték.
-Laciról tudnak valamit Apu? -ez volt, az első szó, ami Médy szájából elhangzott.
Dósa Jenő elmondta, mi, s hogyan történt. A kitörést a Várból. Hogy esett fogságba Laci.
-Árulás volt - mondta komoran. -Állítólag Rumy, a parancsnokuk köpte be őket az oroszoknak. XX/ A titkos alagutat. A kijárat helyét. Időpontokat. Fogságba esett, s hogy a bőrét mentse...Ezt hallottam. Üzent, hogy vigyek civil ruhát Budafokra a fogolytáborhoz, de mire odaértem, már nem voltak ott, tovább vitték őket.
Hallgattak mélységes csend lett egyszeribe'.
Anyuék hol voltak ostrom alatt? - kérdezte aztán, Médy, erőt véve magán.
Egymás szavába vágva mesélték, magyarázták, míg öreg Dósa Jenő pipafüstbe burkolózva hátradőlt a székén. Irma néniéknél a kicsi házukban. Igen. Egymás hegyén, hátán. És az oroszok? És az oroszok egyik este be akartak mászni az ablakon. Micsoda? Igen. Részeg katonák feszegették a rácsot kívülről. Röhögtek, gajdoltak valami szörnyű nótát énekeltek, kakaja, kamaja, s azt ordítozták gyevucska, gyevucska. Puskatussal beverték az üveget. És, és? És mi elkezdünk sikongatni torkunk szakadtából ahogy kifért, mind a heten!
Baba és Ica egymás szavába vágva mesélték az esetet. És aztán az történt, hogy, ahogy így sikoltoztunk és kiabáltunk, megjelent a patrul, vagy minek mondják, és elzavarta őket!
Nagyokat nevettek, viccelődve szörnyülködtek, milyen szörnyű, lebombázott házak, meg minden. Nagyon jó vicc volt ez az egész! Jó vicc volt minden, a háború, az ostrom, az oroszok. Egy huszonévesnek minden jó vicc, ami körülötte történik. Halál? Az is. Nincs is halál. Csak mások halnak meg, mi nem. Minden sima, és egyenes. Laci haza fog jönni, mi más történhetne, s Lajcsi is előkerül. Ja, Lajcsi. Ő a szerencse kegyeltje. Hány tüdő-mútétje volt eddig, s mind átvészelte. Ki tudja, merre jár most? Nyilván, valahol nyugaton, ahol nem lőnek.
Közölték, hogy ott fognak lakni, amíg nem találnak egy megfelelő házat Pest környékén. Médy, és Lenke örültek a jó hírnek. Lenke néni talán kevésbé, mint Médy. Aztán nekik kellett mesélni, Hogy kerültek át ilyen ripsz-ropsz az udvari lakásból, a 6.-ból ide, ebbe?
-Ó hosszú sora van annak - mondta Lenke néni. Kifújta orrán-száján a füstöt, kedvtelve nézett utána, ahogy gomolygott felfelé.
-Mert ugye kiszakadtak az ablakok tokostul a 6.-n. A szomszéd házra, itt mellettünk, leesett egy bomba, tudjátok a légnyomástól. Még szerencse, hogy kint voltunk mindannyian a konyhába'. Beragasztottuk, úgy, ahogy, s akkor másnap átjött a tulaj, hogy aszondja, megüresedett a kettő, akarjuk-e? Mi meg, uccu neki, kaptunk rajta. Jó, inkább csak én kardoskodtam mellette, Laci és Médy óckodtak. Merthogy egy zsidó családé volt, akiket előzőleg elvittek
-Mi lesz, ha visszajönnek?
Lenke odafordult Laci anyjához. Teréz, komoly arccal ült az asztal sarkán. A vállát vonogatva mondta neki.
-Hát, ha egyáltalán visszajönnek. Ki tudja, mi lesz, mit hoz a sors?
Elgondolkodva folytatta. -Fogalmam sincs. Eszembe se jutott, hogy esetleg visszajönnek.
-Pedig...
-Jó! De akkor sem tudom!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9439
Időpont: 2022-08-20 11:11:39

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
" s visszatérhetek az online világ biztonságos és kies szárazföldjére."
---ezen jót szórakoztam!

Szép napot:sailor
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10598
Időpont: 2022-08-20 08:42:01

válasz sailor (2022-08-19 12:23:40) üzenetére
Most egy ideig vagyok, aztán lehet, h újra mennem kell. De lassan azért vége a szezonnak, s visszatérhetek az online világ biztonságos és kies szárazföldjére.

Köszönöm a hozzászólást, és a részletes, mélyre ható elemzést. Egyetértek fejtegetéseddel, a homo sapiensről. homo micsoda is? Mert, h nem sapiens, az biztos.

Üdvözlettel: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10598
Időpont: 2022-08-20 08:35:27

válasz sailor (2022-08-19 11:31:35) üzenetére
Szia Sailor! Igen, a költői kérdésre itt a válasz: Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek. /Radnóti/
És ennek tényleg nincs vége! A történelem az emberi aljasságról szól. Bemutatja, megmutatja, milyenek vagyunk!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9439
Időpont: 2022-08-19 12:23:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
folyt

Nagyon tetszett ez a rész is!
Mint mindig itt is a hitelességre ügyelsz,amennyire csak lehet!

"A Dósa család sorjázott be, akkurátusan, ám kissé egymás hegyén, hátán, elől Jenő bácsi, Laci papája, magas ember, szál egyenes derékkal, kemény-kalapban, hosszú, sötétszürke télikabátban, mögötte Teréz, a napam-asszony, kedves, kövérkés arcával, aztán a szeleburdi, ugrifüles Baba, s nővére, Ica, kerek-kalaposan, szemüvegesen, hegyes orral. Nagy csomagokat cipeltek."
...és hihetetlen dolgokról meséltek...

Elismeréssel gratulálok!
Nagyon örülök,hogy megint olvashatom csoda jó írá´saidat!

Üdv:sailor

Szép napot!

Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9439
Időpont: 2022-08-19 11:40:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
folyt

Néha kérdem magamtól,hogy illeszkednek ilyen fajta
viselkedés után újra az életbe,mikor a háborúnak vége!
Hogy lehet nyugodtan élni a tudattal,hogy ártatlan személyeket
gyilkol valaki,söt élvezetböl is?
Hogy tudja a lelkiismeretét lecsillapítani,mertaz felhányhat sok
sok mindent!
...és ismétlödnek az ilyen dolgok az egész világon!
Úgy tünik,hogy a homo sapiens sapiens még saját hibájábol sem
képes tanulni!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9439
Időpont: 2022-08-19 11:31:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Nagyon örültem jöttödnek!
Hiányoztál!

Nagytakarítás folyik:"-Mert ugye kiszakadtak az ablakok tokostul a 6.-n."
és Lenke,Médy,Teri mindent beleadnak,hogy lakhatóvá tegyék
a szobákat!
Micsoda pusztítást vittek véghez az ott álomásozó katonák!
Háborúba elszabadulnak az ösztönök és sokszor olyan személyek is
akikröl senki nem gondolná,szinte félig álattá válnak!
Rombolnak,gyilkolnak és és és
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10598
Időpont: 2022-08-19 09:36:53

X/ Komáromi: Esze Tamás, XX/ Nemeskürty: Requiem egy hadseregért

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Illatod című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Őszi eső című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) be című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Mit tegyek című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Égboltozat című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú mondja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) apály után című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) apály után című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Éjszaka című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Vidéki ősz címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel apály után címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Demófelvétel című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti örökbe tűnt csendek... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Bluest szakító című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Októberi éj / Oktobernacht címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nagyvárosi ősz címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) találkozás magammal című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Durcáskodó című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A nap könnye című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Örök Páros című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti örökbe tűnt csendek... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022