HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53073

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-09-29 00:10:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2022-08-26

A lajtorja 140.

2. Imádkozzál érettünk bűnösökért most és halálunk óráján. (V. Könyv, folytatás)

Dósa Jenő minden követ megmozgatott, hogy megtudja, hová vitték a foglyokat. Valaki azt javasolta, menjen el a szovjet városparancsnokságra, most már, hogy mindennek vége, csak nem harapják le az orrát. A Váci út 6.-ba, azonban, (ott székeltek), be se engedték. Az őrt álló katona csak a fegyver csövével intett: na, lódulj innen ember. Elkeseredve bandukolt visszafelé, a Nyugatihoz. Megállt a volt Berlini téren, szemközt azzal az úttal, amit a minap még Horthy Miklós útnak hívtak. Hová menjen? Létezik már, felállt már vajon a magyar közigazgatási hatóság? Bement a pályaudvarra. Kérdezősködött. Húsz embert is megkérdezett, míg végül kiderült, pár házzal odébb, a Lenin körút akárhányban székel ideiglenes jelleggel az új Tanácsháza, a régi Városháza utóda. Odasétált. Ez is egy viszonylag épségben maradt épület volt, a Posta mellett. A homlokzatot géppuska-lövedékek cakkozták lyukacsosra, de a falak álltak. Bent a földszinti folyosóra irányították, ahol az egyik szoba előtt sok ember várakozott. Meg akarta nézni, mi van kiírva az iroda ajtajára tűzött karton-lapra, egy micisapkás, toprongyos alak azonban ráripakodott: "mi is oda várunk, vén marha, ne tolakodjon!"
Másfél, két órát toporgott a sorban. Fájt a térde és a csípője. Hozzá volt szokva a hosszú tempós gyaloglásokhoz, az ácsorgáshoz kevésbé. Mindenféle ügyekkel jöttek oda emberek. Leszakadt az erkélyem, mit tegyek? Itt lehet élelmiszer-utalványt igényelni? Mikor viszik el a kilőtt tankot az útból, a Murányi utcában? Mert nem lehet tőle közlekedni. Melyik szobában kell jelentkezni rom-eltakarításra?
Fejkendős pici asszony kesergett mögötte. Össze-vissza küldözgetik. Pedig csak azt szeretné megtudni valakitől, be kell-e jelenteni a testvérét, aki Hajdúböszörményből akar felköltözni hozzá, Pestre. Pont mellette állt egy másik nő, azzal beszélgetett.
Nem bírta megállni, hogy meg ne szólítsa.
-Biztos lehet benne, asszonyom, hogy be kell, mindig így volt, ma sem lehet másképp.
-Honnan tudja maga?
-Háború előtt közigazgatásban dolgoztam.
-Mint micsoda?
-Mint jegyző.
-Maga jegyző volt?
-Igen.
Az asszony körbenézett. Felhúzta szemöldökét a legmélyebb rosszallása jeléül. Diadalmas arckifejezéssel fordult körbe, és hangosan, hogy mindenki hallja, így szólt:
-Nicsak, ni. Nézzék meg! Egy élő jegyző. Egy valódi népnyúzó uraság. A burzsujok kiszolgálója. Ezek miatt a rohadékok miatt jutott ide az ország. Piha!
Lélegzetvételnyi csönd, majd egy férfihang, röhögve. -Ne általánosíccsunk, kérem. Voltak azér jóra való urak is. Példájul a Zsakoci, és a Szecseni. Meg a hogyishíjják, aki kint függ a Belvárosi templomon, egy csónakban a falon. Ésk a Matyias kerál. Mást most nem tudnák mondani, ha. ha, ha!
Végre bekerült. Közepes méretű szoba, lakás egyik helyisége lehetett a háború előtt. Íróasztal, székek, semmi extra. A szemközti falon Marx, Engels, Lenin, Sztálin, és sarló-kalapácsos vörös zászló keresztbe'. Az asztal mögött harmincas nő vörös hajjal, kikenceficézve, valamiféle egyen-zubbonyban. Hatalmas, agresszív dudái voltak. Kuplerájban sem lehet nagyobbat látni. A bejárat felőli sarokban katona bácsi szuronyos puskával, orosz-forma tányérsapkában A tányérsapka szegélye kék. A széles váll-lapon csontcsillag, és ezüst csík.
Mi járatban? - kérdezte a nő harciasan. A hangja túl fáradt és közömbös volt. Száj-rúzsa eltúlzott, rikító színű. A körme úgyszintén.
-A fiam ügyében jöttem - mondta Dósa Jenő. Orosz fogságba esett, és a család szeretné megtudni, hová vitték?
-Szovjet fogságba - javította ki a hivatalnok. -Üljön le!
-Szovjet fogságba - helyesbített Dósa Jenő.
-Civil a fia?
-Nem, katona. Katona-tiszt. Főhadnagy. Dósa Jenő a neve.
Micsoda? Egy szarházi fasiszta katonatiszt?!
- Hölgyem, ha szabadna...
.Elvtársnő - javította ki a nő.
-Elvtársnő - helyesbített Dósa Jenő.
Az elvtársnő felnézett. Néhány pillanatig gúnyos, megvető tekintettel fixírozta az előtte ülő arcát, majd megszólalt.
-Szóval egy kiba...tt szemét horthysta tiszt. Egy náci disznó.
Dósa Jenő erre nem mondott semmit.
-Na, lássuk csak - élénkült fel. Papir-lapot kotort maga elé. - Ki maga? Neve, anyja neve, mikor és hol született. Foglalkozása? Adja csak a papírjait, hadd lám!
Előkotorta a belső zsebből, odaadta. - Tessék!
-Mondja akkor, beszéljen! Várjon, legépelem a vallomását!
Jobb könyöke mellett volt az írógép. Maga elé húzta.
Az idős férfi előrecsusszant a széken, kiegyenesítette a derekát.
-Idősebb Dósa Jenő. 1881, Vácszentlászló. Kvassay Mária.
A hivatalnok írta. Egy újjal pötyögtette be a gépbe a betűket. -Ne olyan gyorsan! -Leírta a hallott nevet, úgy, ahogy értette Kassai Mária. Jenő úr, oldalról, előre hajolva figyelte mit ír. -Nem Kassai, hanem Kvassay. Két s, és ipszilon a végén.
-Ó, a picsába! -mondta a nő. Most írhatom újra, b...meg! -Micsoda maga? Mit dolgozik, he?
Dósa Jenő elmosolyodott. Csak egy halvány, mosoly-utánzat volt, ki tudja, honnan jött.
-Jegyző vagyok, kérem. Utolsó beosztásom: Csömör, főjegyző.
Az asszonyt, mintha vipera csípte volna meg, felugrott.
-Maga disznó! Miért nem ezzel kezdte?! Főjegyző! Fúj! Tűnjön innen a jó büdös k...anyjába! Magának akkor se árulnám el, ha tudnám.
Úgy tűnt, dolga-végezetlenül megy haza, ám a szerencse mellé szegődött. Ahogy kifelé nyomakodott a folyosón a sorban állók között, fültanúja volt egy beszélgetés-töredéknek.
"....Jászberénybe vitték őket."
"Ez biztos?"
"Igen, a vejem vasutas, az mondta."
"A civileket is?"
"Ja."
Médy is menni akart vele, minden idegszála remegve követelte. Egyelőre azonban, civileknek nem lehetett utazni. Később, amikor már mehettek volna, jött a hír: a transzport elhagyta az országot. Ettől kezdve a legvadabb elképzelések láttak napvilágot: Ukrajnába vitték őket! Beregsuránynál lépték át a határt. Dehogy, tromfolta le valaki a nagy okost. Csehszlovákia felé mentek ez halál biztos. Ismerősöm szerint Tornyosnémetinél látták a szerelvényt.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10598
Időpont: 2022-08-28 08:03:57

válasz sailor (2022-08-27 16:50:20) üzenetére
Köszönöm Sailor! Örülök, h egyezik a véleményünk! Üdvözlettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9439
Időpont: 2022-08-27 16:50:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mindennel egyezek!

Szép estét:sailor
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10598
Időpont: 2022-08-27 08:54:07

Eltörölte a a múlt csökevényeit. A Nagy Oroszország akarta, s alkotta meg így. S itt és ekkor belépett a nagypolitika. Kihasználni, meglovagolni az ellenérzéseket. A hivatalokba félművelt, primitív. kádereket ültettek. Hűség a néphez, hűség a párthoz. Az uram-bátyám világ helyébe megteremtették a félelem, a testi és a lelki terror birodalmát. Csöbörből vödörbe. "Ma már a szívek bátrabbak, sápadtak a gyermek orcák...". Aki ma úr, ma is éppen úgy triumfál. Csak éppen nem kell hajlongani előtte: nagyságos úr, kegyelmes űr, méltóságos úr"
De éppen úgy s.be rúg!
Köszönöm az elemzést Sailor, s ne haragudj, h mindezeket elmondtam!
Üdvözlettel: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10598
Időpont: 2022-08-27 08:42:28

Aztán mi a nyavalya ez a "tisztelet"? Számomra a legundokabb szó, illetve kifejezés. Én nem tisztelek senkit, és semmit. Az Istent imádom, hazámat , családomat, barátaimat szeretem. A tanárom, a főnököm becsülöm, értékelem, ha jó. Ha nem az: köpök rá!
Amikor a magyar nép "felszabadult" a kötelező "tisztelet" béklyója alól, eltörölte ezeket az úri baromságokat. Írom ezt annak ellenére, h nekem is kék vér (a sok egyéb között) csörgedezik az ereimbe.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10598
Időpont: 2022-08-27 08:34:10

miért kell valaki előtt hasra esni, hajbókolni neki? Mert címe, rangja, pénze van? Nagyságos, méltóságos, kegyelmes? A nagy fr. forradalom eltörölte. Nálunk megmaradt mételyként, egészen a felszabadulásig. Felszaba dúlásig. Milliók érezhették így. Egyszerűen beteges. Csak azét tisztelni valakit, mert címe, rangja van. Mitől jobb ember egy gróf? Miért érdemel nagyobb tiszteletet. Voltak köztük persze igazi "nemesek", mint ahogy az "alacsonyabb" néposztályokból származók között is voltak.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10598
Időpont: 2022-08-27 08:25:15

válasz sailor (2022-08-26 08:36:22) üzenetére
Szia Sailor! A főbűnös Ady Endre. (Poén) Ö találta ki: "Hódították ez országot derék, lelkes úri szittyák, jótevői szegény népnek, iskolában így tanítják. De nem így volt ez ezer évig, munkás embert ág is húzta, egy két ezer úr kötötte millió jobbágyát gúzsba" Ez egy nagy hazugság volt, egy nagy igazság volt. Mélyre hatott, illetve már régóta megvolt, talán Dózsa óta.
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9439
Időpont: 2022-08-26 10:53:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
folyt

"- Hölgyem, ha szabadna...
.Elvtársnő - javította ki a nő."
és és és
Kifelé menet fültanúja lett egy beszélgetésnek:
""....Jászberénybe vitték őket."
"Ez biztos?"
"Igen, a vejem vasutas, az mondta."
"A civileket is?"
"Ja"
...és tovább?
Maradt a bizonytalanság!

Nagy elismeréssel gratulálok!

Üdv:sailor

Szép napot!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9439
Időpont: 2022-08-26 10:45:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
folyt

Csoda jól sikerült a ´jelenet´az irodában:
"A szemközti falon Marx, Engels, Lenin, Sztálin, és sarló-kalapácsos vörös zászló keresztbe'. Az asztal mögött harmincas nő vörös hajjal, kikenceficézve, valamiféle egyen-zubbonyban"
Itt erösen kihangsúlyoztad az ellentéteket!
Az iskolázott föjegyzö és az elvakított ´hivatalnok´között!
aki:" Egy újjal pötyögtette be a gépbe a betűket."
A hangnem amit a nö használ annyira tipikus az elvakítottakra,
´ki-mint-én´ekre!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9439
Időpont: 2022-08-26 10:33:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
folyt

Szinte mi is együtt megyünk Dósa Jenövel keresni a
közigazgatási hatóságot.
Átnevezett utcák,kevés az épségben maradt épület.
..."míg végül kiderült, pár házzal odébb, a Lenin körút akárhányban székel ideiglenes jelleggel az új Tanácsháza"
Itt egy "Fejkendős pici asszony kesergett mögötte..."
Amit itt átélt,annyira tipikus!Az emberek képesek egyik napról a másikra
teljesen átállni,addigi meggyözödésüket elvetni,a gyöztes mögé állni,
mindent elhinni egy kis haszonért,Ha sokszor ismételnek egy egy dolgot,
lehet az a legnagyobb hazugság is,beveszik!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9439
Időpont: 2022-08-26 08:36:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Húúú!
Éz a rész,ezt a részt annyira élethüen írtad le,
hogy szinte lélegzetvétel nélkül olvastam el!

Leszek hamarosan!
Üdv:sailor

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Illatod című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Őszi eső című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) be című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Mit tegyek című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Égboltozat című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú mondja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) apály után című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) apály után című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Éjszaka című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Vidéki ősz címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel apály után címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Demófelvétel című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti örökbe tűnt csendek... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Bluest szakító című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Októberi éj / Oktobernacht címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nagyvárosi ősz címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) találkozás magammal című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Durcáskodó című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A nap könnye című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Örök Páros című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022