HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53073

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-09-29 00:10:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Tasnádi RitaFeltöltés dátuma: 2022-09-21

Egy kislány és a beteg fa

Magasra nőtt fűben egy kislány halvány kék habruhában szabadon sétálgat, oktalanságoktól mentesen, békésen, nyugodtan, semmilyen rosszat el sem tud képzelni sem emberről, sem a világról. Kerek, baba arca lágy, békés, ártatlan természetét mutatja.
Itt-ott megáll, s hosszasan figyel, hol egy kismadár, hol egy bárányfelhő ragadja el képzeletét, csillogó, nagy barna szemeivel boldogan néz, mosolyog, majd legugol, s a kis fehér virágokat tapogatja, hirtelen felpattan, elkezd szaladni, tenyerével végigsodorja a növényeket, megtorpan, egy magányos, furcsa fához ér. Lassan, óvatosan közelít, nagy, kikerekedett szemekkel figyeli, két csöpp karját hátra feszíti. Oly betegnek látva ezt a fát, megsajnálja, és átkarolja, kis pofiját hozzá tapasztja, csukott szemmel sokáig így marad.
A nap gyengén fénylik, sötét sárga színnel, hirtelen elcsendesednek a madarak, a szél tapintatosan megáll. A lányka figyel, alig szuszog. Ekkor az elhagyatott fa mindenestül látható lesz az érzékeny, jó lelkű gyermeknek.
Így panaszkodik: - Gyökereim szárazak, össze húzódnak, a talaj oly kemény, nagyon nyom, feszít, törzsem vékony, a szél csak úgy taszigál, fáj minden tagom... Lombkoronámon szárazak, vékonyak, gyűröttek leveleim, egészen sötét zöldek, vagy feketék, ágaim haldokolnak... Napsütés fáraszt, égeti kérgeimet, aztán ha esik, az oly hideg, minden csepp belém szúr, a hideg szélben nagyon fázom, aztán jön az este, sötétség, magány és szenvedés...
A lányka ekkor már sír, leengedi karjait, leül a szomorú fa tövébe, kis fejét támasztva elalszik fájdalmában. Beesteledik, a kisgyermek mélyen alszik. A fa legmagasabb ágán egy rút, kövér madár ül, mintha meghalt volna, a feje oldalt hanyatlik, nem tudni, él-e, ritkán, de vesz levegőt, csőre elfehéredve. A madár láthatatlan árnyat vet a lombokra, a törzsre.
A hosszú éjszaka csendben, szomorúan, sötéten telik, fájdalom sugárzik e fából, a fű, a kis virágok nyugtalanul alszanak, a táj nehezen lélegzik. Mikor a nap lassan érkezik, halvány fénycsík a kislány arcához ér, az hirtelen össze rezzen, a madár ijedten elrepül. Csak nézi azt a kis tollpihét, mely lassan felé lebeg, pihéi felfelé kapaszkodnak. A lányka nyújtózik, lépked, apró ujjaival puhán megérinti, tenyerébe veszi, szalad vele, messzire, ott elfújja, átadja a szélnek, mely elrepíti, s többé vissza sem hozza...
A fa lombja üdén susog, zizeg, langyos szél járja át, húsos levelei fiatalosan libegnek, időnként megrázza ágait, amitől még frissebb lesz. Gyökereivel teleszívja magát éltető vízzel, húsosak, vastagok. Enyhén hatol be a fény sűrű lombjába, annyi levele van, az úgy csillog, ahogyan éjszaka a csillagok, felvillannak, majd eltűnnek. Hol itt, hol ott, mint egy hangszer, gyorsan, majd lassan, egy dallamot adva a tájnak. Csatlakozik a madár kórus, távolabbi fák zenekara, a természet hangjai.
Már figyeli a kórust és a zenekart, ők mit énekelnek, s azt énekli ő is boldogan...

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Őszi eső című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) be című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Mit tegyek című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Égboltozat című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú mondja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) apály után című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) apály után című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Éjszaka című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Vidéki ősz címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel apály után címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Demófelvétel című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti örökbe tűnt csendek... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Bluest szakító című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Októberi éj / Oktobernacht címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nagyvárosi ősz címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) találkozás magammal című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Durcáskodó című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A nap könnye című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Örök Páros című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti örökbe tűnt csendek... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti örökbe tűnt csendek... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti örökbe tűnt csendek... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022