2022. novemberében honlapunk teljes felújításán dolgozunk, eközben előfordulhatnak hibajelzések, rossz megjelenések, kisebb kimaradások. A kellemetlenségért előre is elnézést kérünk, igyekszünk minél hamarabb befejezni a munkálatokat.

HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 7

Tagok összesen: 1952

Írás összesen: 53196

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-12-06 09:07:01

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Tasnádi RitaFeltöltés dátuma: 2022-10-11

Csak Hozzád

Este van. Mély csend vesz körbe mindent, messze nyúló sötétkék felhők útját követem, az ég alja feketéllik, sötét árnyékként susognak a fák lombjai, fenyő illata hullámzik felém.
Minden jól látható, szemem megszokta a sötétséget, a sűrű lombokat elhagyva utamon haladok, göröngyös talajon, tágas, széles úton, mely most ketté ágazik. Egyik szélesebb, messze balra kanyarodik, kissé felfelé, egy hatalmas mezőben vész el. Másikra nézve lejtős, bokros, szűk kis út, egy völgy látszik sötétzöld foltokkal.
Az út szélére ülök, hajamat hűvös szél kergeti, térdemre borulva pihenek. Tiszta, nehéz a levegő, fülemben a fák moraja, a hideg levegő átjárja testem, úgy érzem az égbolt egyre bezárul felettem, nehezen veszem a levegőt, hogy a nyomasztó súlytól szabaduljak, felállok, és lassan elindulok, visszafelé, egyik elágazást sem választom. Arra minden sokkal sötétebb, a fekete mélység vonz, hív, vágyom egybeolvadni, megszűnni benne.
A szél hirtelen elhallgat, messziről zúgás közeledik, egy fekete autó áll meg mellettem. Talán bolyongásom végét jelenti, elvihet valahová, ki tudja, nézem a sofőrt, homályból nehéz kivenni, miféle lehet, csak keze bátorító intése látszik, azt kéri, tartsak vele. A hátsó ajtót nyitja, puhán ülök le, most lelassul minden, az idő megáll, lebegve indul velem az autó, az út felett, egy fekete örvény felé, ott megáll kicsit, az ablakból látom, az örvényben egy mély, lefelé haladó körkörös út.
Fülledt és forró a kocsi levegője, ki akarok szállni, amikor hirtelen függőlegesen megdől, sebesen az örvény közepébe, s zuhanni kezd. Félek, hogy földet érve meghalunk, de a mélység végtelen, csak a zuhanást érzem, nem látok semmit. Mintha sosem lenne vége, majd gyors fékezés után ismét lebegni kezd.
A mély sötétséget szürkeség váltja fel, alattunk a körkörös tátongó mélység,lassan süllyedünk. A sofőrre nézek, karját félve érintem, kérem, hogy mondjon valamit, mi ez az egész, próbálom kivenni alakját, arcát, amikor megszólal, megdermedek, a hangomat hallom, első szavait nem is értettem. Halványan látható, a sofőr én vagyok...elkapom kezem, az első ülésbe kapaszkodom...ekkor hallom, még mindig hozzám beszél.
-Ne félj! Bízz bennem, ha beszálltál, nincs visszaút, egyirányba megyünk, nincs visszaút. Egyszeri alkalom.
A homály egyre növekszik, hangja halkabb lesz, kétségbeesem, úgy érzem, újra kisgyerek lettem, könnyes lesz szemem, mellkasomban fojtó szorítás, nem értem, még mindig nem értem, szívem hevesen dobog. Fáradtság tör rám, hátradőlök, fejemet hátrahajtom, becsukom szemem, tehetetlen vagyok.
Vajon igaza van? Egyszeri út a végtelen mélybe? Ami örökké tart, sosem lesz vége. Igen, azt érzem, nincs semmi más, csak én, az autó, a fekete mélység, a fojtó zárt tér, a sötétség. Alszom...hallok egy halk távoli hangot, felfigyelek szép csengésére, lágyan, gyengéden szólítgat:
-Nem jönnél velem? Velem jössz? Itt vagyok! Gyere! Várlak nagyon!
Oly kedves, vidám vékony hang, nehéz ellenállnom, az autó ajtaja magától nyílik, ködszerű fénybe szállok ki. Ott áll tőlem kissé távolabb, kedvesen néz, arra gondolok, talán egy Angyal, de mindegy is, karjai ölelésre nyílnak, egyre csak hívogat. Nevet, és kedvesen köszönt, átkarol, most látom, jóval magasabb nálam.
-Örülök, hogy megérkeztél, és itt vagy velünk, vártunk nagyon régóta, gyere, s ne hagyj itt minket...
Kiket, kérdezem magamban, de már látom is, ugyanolyan fehér ruhás, szép Angyalok körben, és hirtelen meglátom középen Őt is. Engem néz, megértőn, mosolyog, kedvesen biccent felém, amikor is szívemet lángoló szeretet tölti el.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Tóni bejegyzést írt a(z) Joseph von Eichendorff: Sehnsucht / Vágyakozás című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Talantelen címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Karácsonyi béke címmel a várólistára

dpanka bejegyzést írt a(z) Átíratok /haikuk, Pilinszky János verseire/ című alkotáshoz

Rozán Eszter bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 152. címmel

Ginko alkotást töltött fel Kék balerina címmel a várólistára

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Bödön bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Szabadka / Szabadka címmel

szilkati alkotást töltött fel Egy kurtizán vallomása címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

mandolinos alkotást töltött fel Andrej Orlov: Chagall a várost rótta épp... címmel a várólistára

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Elidegenülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Elrejtőzve címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 151. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 151. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 151. címmel

Tasnádi Rita bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

mandolinos alkotást töltött fel Joachim Ringelnatz: Mivel szeretlek én... címmel a várólistára

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Minden a tiéd volt című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Nyikolaj Szokolov: Őszi vers című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022