HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53244

ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2022-12-31 16:54:16

Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2022-12-05

A lajtorja 152.

14. Imádkozzál érettünk bűnösökért most és halálunk óráján. (V. Könyv, folytatás)

A Dósa gyerekek, Anci és Jenci érdeklődve hallgatták a régi történeteket, a régi óvodáról szólókat különösen. Emike, és a gyerekek anyja, Médy sok mindent elmeséltek: hogy hegedült, és szavalt a kis Jenci a Mikulásnak, milyen ügyes volt Anci a számolásban, hogyan sétáltak a piros kötelet fogva a gyerekek, azt azonban, hogy mettől meddig működött az óvoda, nem tudták pontosan megmondani. Médy úgy emlékezett, hogy negyvenhéttől ötvenig, Emike viszont esküdött rá, hogy ötvenegy tavaszáig, a nagy járvány kitöréséig. A járvány vetett neki véget ? mondta a lányának ? hát nem emlékszel? Onnan tudom, mert, hogy abban az évben jött létre az Egyházügyi Hivatal, ami nagyon nagy hír volt, és benne volt az újságban, és abban az évben tört ki a járvány.

Jóval később, ?házibulizós? korszakukban egyszer komoly formában szóba került az ?óvoda-sztori?. Joób Judit, Joób András sláger-énekes, a Ki mit tud televíziós műsor egyik nagy felfedezettjének nővére, rámenős fiatal újságírónő, mai modern fiatalokról, igazi balhés fiúkról, és lányokról akart riportot készíteni, s Leininger Pista, (Riporter kerestetik III. helyezés) a Herdefy házaspár barátja, a Dósa-gyerekeket, s társaságukat ajánlotta.
(Megjegyzendő, hogy az ő mese-szép menyasszonya, K. Erika, meghívta egyszer az egész társaságot a Mártírok útján lévő Európa szálló bárjába megnézni egy igazi, hamisítatlan nyugati stílusú sztiptíz számot, melyben Erika, negyvenes éveiben járó izmos, handsome apja volt a férfi-szereplő. A női szereplő meg egy húsz éves, feszes-mellű, feszes testű lány. A Herdefy-Leininger kapcsolat az Akácfa utcai Fészek-klubból datálódott. Herdefy Gyurka, Dósa Jenci unokatestvére, felesége, illetve feleségének apja révén járt oda. Madarász volt a vezetékneve az apósnak, de ez felvett név.)
Judit kapcsolatba lépett a Dósa-fiúval. mondván szeretne elmenni egy házibulijukra, hogy riportot készítsen. A srác nem zárkózott el. Nyersen röhögött: gyere nyugodtan, szeretettel látunk, de ne számíts semmi jóra!
-Miért? ?kérdezte idegesen nevetgélve Joób Judit. -Üveget pörgettek? Meztelenül táncoltok?
-Majd meglátod ? mondta Dósa Jenci a telefonkagylóba. ?Előre nem mondok semmit!
Összejött a dolog. Ment a buli, dübörgött a rock.

?Tíz óra. Joób Judit sehol. Egy ideig kérdezgették egymástól: hol van Joób Judit ? majd megfeledkeztek róla, s tették, amit egy hábén kell, ráztak ezerrel. Egyszer aztán csengettek. Valaki ajtót nyitott. Valószínű. hogy, az a valaki, akárki volt is a társaságból, kerekre nyílt szemmel állt a küszöbön. Beordított a szobába: gyerekek, megjött!
Táncoltak kifulladásig, s a zene szüneteiben ittak, mint a kefekötő. Semmi, említésre méltó, különös, extra esemény nem történt. Nem rúgott be senki, egy-két kósza ?lóf.sztól? eltekintve nem beszéltek rondán, nem vetkőztek meztelenre, nem verekedtek össze. Joób Judit csodálkozott. Ennyi volna csak? Többet várt. Éjfélig semmi nem változott, de bőven volt még idő. Amikor elfáradva leült a társaság végre, s nekiestek a szendvicses tálaknak, így szólt hozzájuk.
-Úgy hallottam, hogy ti vagytok Budapest egyetemi ifjúságának krémje, a legvagányabb, legrázósabb társaság. Mesélnétek magatokról? Te például ki vagy? És te? Sorra kérdezgette az emberkéket: sablonos, semmitmondó válaszokat kapott. Így és így hívnak, igen, egyetemista vagyok, ide, és ide járok. Néha összejövünk, igen, bulizunk, zsugázunk.
-Érzem, nem nyíltok ki nekem eléggé ? mondta csalódottan. Körbe pásztázott szemeivel, újabb riportalanyt keresett. Egy langaléta fiúra esett a tekintete. A srác, hanyatt feküdt a földön, feje alá piros-sárga díszpárnát gyömöszölt
-És te? Te miről tudnál mesélni?

A megszólított félig-ülő helyzetbe tornázta magát, megigazította tarkója alatt a párnát. Üvegből itta a vodkát, s csodálatosan szép, világító kék szemei voltak.
-Ne haragudj kislány, ha én mesélni kezdek, te a fejedhez kapsz és elrohansz!
Joób Judit felélénkült. Elsiklott a ?kislány? kifejezés felett. Ez most nem érdekes. ?Tényleg?
A srác átvetette egyik hosszú lábát a másikon, ivott még egy kortyot, s kézfejével megtörölte a száját. ?Tudod te kislány, hogy ki vagyok én?
Judit minden idegszálával koncentrált. Érezhette, hogy most valami rendkívüli történetnek lesz fültanúja. Lelki szemeivel már látta a cikket megjelenni a Magyar Ifjúság címoldalán: ?Mai magyar fiatalok a tiltott élvezetek rabságában?. Nagy durranás lesz. Rávilágít a rendszer oktatás-politikájának hiányosságaira és a társadalmi feszültségekre. Egy igazi mélylélektani elemzés, ami leás a gyökerekig, és építő jellegű kritikával segíti az ország felső vezetését, magát Kádár elvtársat is.
-Nagyfaterom építette a Nyugatit ? kezdte a langaléta. ? Illetve, hát, a dédfaterom, ja. Én jelenleg a válogatott kerettel edzek, készülök az olimpiára. Olvashatsz rólam, a tegnapi Népsportban pont benne vagyok, nézd majd meg. Naponta hajtok százötven, nem, kétszáz km-t a versenybringámmal, amit a szövetségtől direkt, személyre szólóan én kaptam. Tudod kislány, mennyibe kerül egy ilyen versenygép? Fogalmad nincs róla! Futok néhány órát és lenyomok ötszáz fekvőtámaszt. Teniszezek, hokizok, sízek. Többször voltam Zakopánéban, és fenn a Kaspowin, kétezer méter magasan a sípálya tetején, mint, ahányszor te életedben azt mondtad, hogy ?jó napot kívánok?.
Joób Judit legszívesebben bekapcsolta volna a diktafonját, hogy felvegye, amit a kék-szemű srác mond, a diktafon azonban kint volt az előszobában a ridikülje mélyén, s nem akart érte menni. Világért sem szakította volna félbe a sztorit. Most, most, mondta magában örömteli várakozással. Ez a sörtére nyírt hajú srác nagykanállal eszi az életet!

-Marad időd a lányokra? ? vetette közbe. ?Vagy arra már nem marad?
-Jaj, kislány! ?A kék-szemű fiú pislogott ? mit gondolsz te? Annyi nővel volt dolgom életemben, hogy azt te, a te rövid, kis tyúk eszeddel fel se tudod fogni!
Így, és így, folytatta, jó órán keresztül.
Judit egy idő után kezdte unni, s kezdett rájönni, hogy egy oltári nagy etetésnek a szenvedő alanya. Kíváncsi lett volna a társaság többi tagjaira is, megkérdezte hát.
-És a többiek? Velük mi az ábra?
A srác elhallgatott, legyintett. Éppen a legjobb sztoriját vágta ketté a kérdés. Jól-nevelt, ?zuglói úri-gyerek?stílusban, társaságbeli udvariassággal válaszolt.
-A többiek? Nézd csak, kérlek szépen, ott van az a kerek-fejű. tömzsi srác. Ő Settembrini. Miért? Ne kérdezz hülyeséget! Fogadok, hogy nem olvastad a Varázshegyet. Beosztottunk Settembrininek, titokban egyszer, amíg telefonálni ment tizenhárom pikket.
-És?
-Tudsz te, kislány bridzsezni?
-Tudok.
-Na, akkor figyelj. Jön vissza, ámulva nézi a lapját. Be is tojt rendesen. Hát licitál annak rendje, módja szerint hét pikket, vagyis bemondja a nagy-szlemmet. Akkor egy kibic, a háta mögül odasúgta, ne pikket mondj, te marha, a hét szan többet ír! Tényleg! Ja, ja, kapott a fejéhez, bocsánat, legyen inkább hét szan. Mindenki passzolt, ennél nagyobbat a bridzsben nem lehet mondani. Akkorát bukott benne, mint ide Lacháza. Leterült az asztal, s elindultak ellene kör ásszal! Majd jött a király, a dáma, a bubi és a többi kör. Érted? Hét szan ment, amikor nincs, adu s nem lehet lopni! Hétszer bukta, illetve tizenháromszor, mert, tudod, tizenhárom lap van egy kézben, egyet sem ütött. El tudod képzelni, mit jelent ez? Dehogy tudod, fogalmad sincs róla a buta kis eszeddel! Ezért mondom, amit mondok. És, figyelj, tudod azzal a másik sráccal ott, mi történt? ? mutatott oldalra. ?Azzal, ni, aki éppen whiskyt iszik tejes-bögréből, akin az a térdig érő, kinyúlt, bordó szvetter van. a szakadt farmerja fölött. Képzeld egyszer az egyetemen a kémia tanszék adjunktusa, Kondorosiné, a HÉV-n vizsgáztatta le szervetlen kémiából, útközben ki Gödöllőre. Kollokvium volt-e, vagy szigorlat, tököm se tudja, mert?mert az volt az ábra, hogy?Cinkotánál már ki volt rúgva, s mentek a Totóval autó-stoppolni.
Juditot kezdte egyre kevésbé érdekelni a dolog.

-Más történetetek nincs?
-De van! Ide figyelj. Ismered te, kislány, az óvoda sztorit?
-A micsodát?
.Az óvoda sztorit. Nem mondod, hogy nem ismered! Az évszázad története. Még ma is emlegetik. A világ legmenőbb újságai, a New York Times, a Daily Telegraph, a Süddeutche Zeitung, a Le Monde hozták le! Nem ugrik be? No mi van? És te akarsz újságíró lenni?! Ne szórakozz velem! Várjál, rögtön jövök, csak dobok egy sárgát.
Feltápászkodott, kiment, dobott egy sárgát, visszajött, s letelepedett a padlóra Joób Judit puffja mellé. Egyik karját hanyagul a puffon nyugtatta, az újságírónő, miniszoknyából előbúvó formás combja mellett. A társaságnak többi tagjai táncoltak, a szobában csak egy kislámpa gyenge fénye fenyegetett. A félhomályban alig lehetett kivenni, ki kicsoda. Szellem-árnyak ugráltak, topogtak, forgolódtak, szédítő, vad forgatagban.

-Figyelj kislány, ezt meg kell hallgatnod. Magad alá fogsz piszkítani?! Szóval, hol volt, hol nem volt, volt egyszer ez az óvoda, itt ebben a lakásban. Lenke néni és Médy néni a Dósa gyerekek mutterja és nagymutterja üzemeltette, tököm se tudja, hogy hívták az óvónőt, nem érdekes. Jenő is ide járt, meg persze a huga, Anci is. Minden frankón ment, semmi szopás, amíg ki nem tört a bubópestis.

-Nem volt szopás? És kitört a bubópestis? ? Joób Judit majdnem legurult az alacsony puffról. ?Miről beszélsz?
-Jaj kislány, ne legyél már nekem ennyire szerencsétlen. Minden újság ezzel foglalkozott. Szóval, mondom, kitört a bubópestis. A KÖJÁL azonnali hatállyal bezáratta az óvodát, Lenke nénit, és Médy nénit letartóztatták és börtönbe csukták. Látod, az viszont már szopás volt. De mivel a gyerekekkel, az Ancival és a Jencivel, nem tudtak mit kezdeni, nekik is adtak hát ott egy cellát. Ők persze nem voltak rabosítva, de kosztot kaptak. A börtönből jártak ki a Kisorosziban lévő iskolába minden nap. Azért oda, mert a váci iskolákban telt-ház volt. Csónak vitte, át őket a Dunán, télen azonban befagyott a víz, s onnantól kezdve a jégen jöttek-mentek, mint a Mátyás király.

Hajnalig tartott a hábé. Senki nem tudta, mikor ment el Joób Judit. Dósa Jenci megkérdezte, és azt a választ kapta hórihorgas barátjától: ?tököm se tudja. Azt mondta, nem nyílunk ki neki eléggé. Erre elmeséltem az óvodátok történetét, s amikor odáig értem, hogy kitört a bubópestis, fejéhez kapott és elrohant?.

?A járvány lecsengése után nem volt értelme újra kezdeni. Irénke néni vidékre költözött, s más óvónó már nem jött volna el havi kétszáz alatt. A kétszáz viszont nagyon sok volt, nem fért bele. Nem maradt más hátra, mint előre. Kiadták az erkélyes szobát albérletbe két egyetemista fiúnak. Testvérek voltak, az egyiket Péternek hívták, a másikat meg, mint a mesében, Pálnak.
Pali, bírta a kis Jencit, szabad idejében papír-repcsiket hajtogatott neki, amelyeket a ?nagyszoba? tágas légterében reptettek. Jó móka volt. A kis gépek szépen repültek, amikor Pali indította őket, felmentek a plafonig, onnan bucskáztak le, hogy széles sugarú kör után a padlón, vagy valamelyik bútordarabon landoljanak, ám, ha a kis-srác próbálta, az orrukra buktak. Jencike, sírt, toporzékolt. Nem akajom!- sikította, hülye ájat jepüjőgép! Dühösen földhöz vágta és összetaposta a repcsit.
-Majd kinövi ? mondta Lenke néni. Összecsapta a kezét. ?De olyan aranyos. Nézzétek ? mutatott oda a tomboló kisfiúra. ? Olyan édes, olyan drága cuki-muki tündér.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2022-12-17 07:24:23

Köszönöm, jön majd a folytatás!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9522
Időpont: 2022-12-15 17:35:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
"Most, e kis kitérő után a történet visszazökken korábbi időzónába!"
Kíváncsian várom!
Ui.elnézést,hogy kibetüvel íródott a nicked,siettem!
Szép estét:sailor
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2022-12-15 17:01:14

válasz sailor (2022-12-15 13:37:35) üzenetére
Szia Sailor! Örülök, h azért mégis ideértél, és köszönöm! Ebben a részben előreugrottunk majd' két évtizeddel. A hb-n a Dósa gyerekek társasága, köztük a langaléta fiú, hülyítik szegény riporternőt, akinek az a heppje, hogy nem nyílnak ki neki eléggé. Kamu szöveg a bubópestis, meg, hogy börtönbe zárták a családot. Hb-s szöveg. De tény és való, h véget ért az óvoda a járvány miatt, s már nem lehetett, nem volt érdemes újra indítani.
Most, e kis kitérő után a történet visszazökken korábbi időzónába!
Köszönettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9522
Időpont: 2022-12-15 13:37:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia bödön!

Majdnem elszalajtottam ezt a részt,igaz nem sokszor járok mostanában erre.
Különös társaságba tévedt Judit,aki mint´ rámenős fiatal újságírónő, mai modern fiatalokról, igazi balhés fiúkról, és lányokról akart riportot készíteni´
Ahogy a´langlétra´mesélni kezdett,azt hitte ebböl nagyon jó cikk lesz,
szinte látta lelki szemeivel az ifjúsági újságban a megkapó címet:
"?Mai magyar fiatalok a tiltott élvezetek rabságában?. "
de nem lett belöle semmi.Egy idö után untatták a sok mellébeézélések.

Az hogy azonnali hatállyal bezáratták az óvodát, Lenke nénit, és Médy nénit letartóztatták
és börtönbe csukták,szinte hihetetlen!

ElIsmeréssel gratulálok:sailor
Szép napot!
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2022-12-09 10:53:14

válasz Rozán Eszter (2022-12-09 08:59:23) üzenetére
Szia Eszti! Hiányollak is rendesen! :) DE nagyon örülök, amikor itt vagy! Köszönettel: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7468
Időpont: 2022-12-09 08:59:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia, mostanában ritkán vagyok itt, de akkor mindig szívesen olvaslak! :) Továbbra is érdekfeszítően írsz.

Legutóbb történt

Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Gömbölyű című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Évgyűrűk címmel

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel

Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Gömbölyű címmel

Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel

Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel

sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023