HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 11 Tagok összesen: 1948 Írás összesen: 52879 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: EghainFeltöltés dátuma: 2007-04-02
A rengeteg titka - 5. fejezetSheridan -Most merre? -kérdezte egy rekedt hang. -Nem tudom. Vissza kéne mennünk -válaszolta egy másik. -Megint üres kézzel? Hogy Akrar bedühödjön? -Nem érdekel. Mért félti annyira ezt az embert? -az utolsó szót mérhetetlen undorral mondta ki. -Tud vigyázni magára. -Tud hát. -Akkor minek járunk utána? -Mert ezt a parancsot kaptuk. -Köpök a parancsra! Egy olyannak nem fogok engedelmeskedni, aki egy embert pátyolgat. Szólítsam úrnőmnek talán? A cipőjét ne fényesítsem ki esetleg? -A sárkánybőrt nem kell fényesíteni. -Te is tudod, hogy értettem, Gwan! -a beszélőt hallhatóan feldühítette a másik megingathatatlan nyugalma. -Nekem egy ember nem parancsolhat! -Nem Molly az, akitől a parancsot kaptad! De nem bánom... -nagy sóhaj hallatszott. - Pihenjünk egy kicsit. De aztán követnünk kell. -Jobb, mint a semmi -morogta kelletlenül a másik. Erion kilesett a szikla mögül, majd riadtan fordult vissza. -Ezek letáboroztak -suttogta. -Most mit csináljunk? -Hozok segítséget -a fiú már térdre ereszkedett, mikor Cleo elkapta a kezét. -Hogyan? -Nem vesznek észre, ha a kövek között megyek. Idehívom apámat. -Túl veszélyes, Erion. -Az nem számít. Szólnom kell neki. Te maradj itt, és ne mozdulj. Nem is sejtik, hogy itt vagy, nem fognak észrevenni. Húsz percen belül visszajövök. Erion görnyedve osonni kezdett a sziklák között. Cleo aggódva nézett utána. A szíve a torkában dobogott. Erion nélkül védetlennek érezte magát. Úgy tíz perc elteltével kilesett a kő mögül. A folyó mellett két kardhüvely és két hátizsák állt egy fának támasztva. A vízben egy tünde állt, épp a lábát mosta. "De hol a másik?" gondolta Cleo. Visszahúzta a fejét, és az erdő felé nézett, hátha közeledik már Erion. Egy gonosz, barna szempárral találta magát szemben. Egy száraz, érdes kéz kulcsolódott a karjára, és felrántotta a földről. "Hát itt a másik." -gondolta a lány. -Ezt nézd, Gwan, mit találtam! -kiáltotta fogva tartója. A tünde kikászálódott a vízből. Leült a folyó szélére, és végigmérte Cleo-t. Cleo is végigmérte őt. A csatakos, sötét haj durván lógott a sötételf arcába, ami vad örömöt és gonoszságot tükrözött. A szemétől a szájáig mély vágás húzódott, amely csak félig gyógyult be. Nadrágját éppen letűrte, mikor így szólt: -Nem tudom, ki ez. -Én sem. De kihallgatott minket. -Na és? Nem mondtunk semmi olyat, ami veszélyt hozhatna ránk -a tünde megérintette Cleo arcát vizes kezével. -Arigínből jöttél? -Igen, onnan -Cleo minden bátorságát belesűrítette ebbe a mondatba. -Nahát... hiszen te remegsz... félsz tőlünk? -Kellene? -Hát... ami azt illeti, minden bizonnyal az utolsó perceidet éled. Úgyhogy igen, kéne. Cleo ereiben meghűlt a vér. Megölik? Arra számított, hogy elhurcolják, bezárják, de hogy megölik? -Tudod, majdnem olyan dolgokat hallottál, amiket nem lett volna szabad. De most már úgyis mindegy. Elmondom neked, mit fogunk művelni a drága Arigínnel, hogy aggódj egy kicsit a szeretteidért. -Gwan! -Úgyis megöljük, akkor meg nem mindegy, mit mondunk el neki? -Mért nem meséled el neki rögtön Akrar összes titkát? Hátha vannak még néhányan a fák között. -Nincs itt... -a torkán akadt a szó. Cleo pár pillanattal később arra is rájött, miért: egy hosszú nyílvessző állt ki a hátából. A másik tünde annyira meglepődött, hogy enyhült a szorítása a lány karján. Cleo kihasználta az alkalmat, és megpróbált elfutni. Pár lépés után egy fiúba ütközött, aki felajzott íját a két sötét elfre fogta. Egy pillanatra leengedte karjait, barna tincseit kisimította homlokából. Átkarolta Cleo-t, és a háta mögé húzta. -Maradj itt -mondta halkan. -Ne mozduljatok!! A két tünde sebeiket tapogatva állt a folyóparton. A fiú sakkban tartotta őket. -Ki után jöttetek ide? -Semmi közöd hozzá! A fiú ismét lőtt, a tünde a vállához kapott. -Azt kérdeztem, ki után jöttetek ide? -Molly után -mondta sietve Gwan. -Miért? -semmi válasz. -Kértek még egyet? -Mert Akrar megparancsolta. -Azt gondoltam. De mért? Nem bízik meg benne? -Pontosan. -Gwan! -Ha nem mondom el, megöl. -Dehogy öl meg! Ismét nyílvessző röppent, a másik tünde némán rogyott a földre. Hiába próbálkozott, többé nem tudott felállni. -Várom a választ! -Megkért minket, hogy vigyázzunk rá! Azt mondta, nemsokára szüksége lesz rá. -Miért? -Hogy... hogy megtámadhassa Anarathot... és Torrelbent. Nemsokára... a Klán fog uralkodni felettetek!! -Támadásra készültök? Mikor?- a fiú hangjából Cleo félelmet hallott ki. -Hamarosan! Észre fogjátok venni! -Sheridan! Az erdő fái közül Erion alakja bontakozott ki. Egy fekete lovon ült, mögötte Eridow és Manath lovagoltak. -Erion! Mit keresel te itt? -kérdezte a fiú. -Visszajöttem Cleo-hoz. -Cleo? -Én -mondta a lány, és előrelépett. -Én Sheridan vagyok -nyújtotta a kezét a fiú. Cleo elfogadta. A két Klán-taggal már nem kellett törődniük. Eridow és Manath megkötözte őket. Az erdő visszhangzott a jajveszékelésüktől. -Szépen elintézted őket -mondta Manath Sheridannak. -Nem számítottak rám. -Sheridan a legjobb barátom -lépett oda hozzájuk Erion. -Ő pedig Cleo... egy ember. -Hogyan? Egy ember? Mit keres itt? -Elolvasta a könyvet. -Milyen... ó, hogy azt a könyvet. Torrelben tud róla? -Szerinted? -Anarath úgy gondolta, segíthet megtalálni a Kiválasztottat -Manath közelebb lépett hozzájuk. -Megjegyzem, Firith ötlete volt az egész. De már én is kezdek hinni benne. -Még mindig nem mondtatok le a Kiválasztottról? -Nem is fogunk. Anarath a legbölcsebb ember, akit ismerek, és ha ő hisz benne, én is. Eridow és Manath felpakolták a Klán-tagokat a lovaikra. Cleo csodálkozva nézte Manathot. A tünde könnyedén hajította fel a hátasra a monstrumot. Maga is felpattant mögé, és beleveszett az erdő félhomályába. Eridow követte. Cleo, Erion és Sheridan éjszakába nyúlóan beszélgettek a folyóparton. Cleo-t megtanították lovagolni. Sokat nevettek, és észre sem vették, mennyire repül az idő. Mikor a hold bevilágította az erdőt, felkapták a Klán-tagok otthagyott felszerelését, és visszasétáltak Arigínbe. Cleo sajnálta maga mögött hagyni az éjszakai erdőt. Csodálatos volt, ahogy az Ultir vizéről visszatükröződött a hold fénye, és a szentjánosbogarak halvány derengésbe vonták a fák törzsét. A lány viszont valamit már nem látott: a parton, a kövek mögött egy aprócska alak leste minden mozdulatát. Távozásuk után elővett egy hosszúkás, csillogó tárgyat, és a folyó felé fordult. Cleo egész éjjel hallotta a távolról szóló fuvolaszót. Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
szigi hsh alkotást töltött fel Nézlek címmel a várólistára gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Pecás alkotást töltött fel Hőség! címmel a várólistára Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) közeleg az idő című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel közeleg az idő címmel a várólistára Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Merengő című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A ligetben címmel a várólistára történetmesélő bejegyzést írt a(z) Mini mesék XX. című alkotáshoz történetmesélő bejegyzést írt a(z) Az órásmester című alkotáshoz mandolinos bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Árvai Emil alkotást töltött fel A tékozló fiú apja címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel tikkadásig címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |