HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53073

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-09-29 00:10:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: KuvikFeltöltés dátuma: 2007-05-18

Lepketánc (26/15 rész)

SZERELEMBEN ÉS KÁRTYÁBAN

Csak bennem kísértett a változatlanság!
Csak bennem nem mozdult az Élet!

Ültem a táncházban, mindig ugyanabban a sarokban - a kártyázókéban, - és néztem őket. Dénest és a többit, irigykedve, mint suhannak tova a zene ritmusára, s térnek vissza, térülnek-fordulnak az ifjak és a lányok.
Körbe-körbepördültek, és mindig visszatértek, mindig önmagukba, a látszólag semmi nem is változott, a kedvük mégis egyre jobb és jobb lett...
Értelmetlennek tűnt, mégis észveszejtően szépnek!

Aztán egy este, abban a sarokban, megszületett! Megnyílt az álmoknak kapuja!
- Fiú! Nem kártyázol? - kérdezte az egyik öreg.
Megismertem. A Sötét Arcú volt.
Felmutatta a kártyát (saját Bibliámat), s én megbabonázva bólintottam.

Keverték a paklit, zizegtek a lapok. Éppen harminckettő.
Az öreg emelt, majd a felső részt alulra csúsztatta. Hármat osztott a tetejéről, egyet azonban mindig alulról. Nem véletlen, mint az később kiderült...
Magukkal ragadtak a lapok - hogy nem mozdultak, csak mozdították őket, mégis bennük rejlett az igazi hatalom! Döntöttek életről és halálról, megmondták, kinek kell idő előtt hazatérnie, ki vehet új tehenek. A kártyával játszottak ugyan, de sokszor úgy tűnt, a lapok játszanak az asztalnál ülőkkel.
Egy kört engedtek nyernem, aztán megmutatták, hogy a lapok sorrendje nem mindig a szerencse műve.

Idővel, megtanultam a lapokból olvasni, a segítségükkel tudni meg mindent másokról. Kitanultam a kártyavetést, a jóslás tudományát.
Amíg én keverhettem, én is nyertem; és amíg én nyertem, addig én is dönthettem arról, ki keverje újra a lapokat...

Megszerettem őket. Magamhoz édesgettem. Neveket aggattam rájuk: korokhoz rendeltem a figurákat, hangulatokhoz kötöttem színeiket; és bár kezdetben csak terítettem, később már húztam, előhívtam, helyeztem, meghatározott helyekre is irányítottam őket...

És, életemben először, felvillant előttem Antitáncia! S forrni kezdett bennem egy ismeretlen érzés, a mindenhatóság érzete; és ki is tört volna belőlem, ha még aznap este meg nem érint a szerelem...
Egyetlen lépés választott el a Gonosztól, egyetlen szikra, mely még szívemben pislákolt, és ami a mai napig velem van...

Kornélia kicsiny lány volt még akkoriban. Szűzies, törékeny.
Abban a táncházban találkoztunk. Csak hozzám lépett, és a vállamra tette a kezét:
- Táncolunk?
Megkérdeztem, lenne-e kedve szerepelni az én színházamban, Mintán? Tizenegy voltam akkor. Még magam is hittem atyám álmaiban.
Az a lány: Kornika!

Egyszerű naivitása veszélyesebb volt rám nézve, mint ördög testvéreim minden pokoli fondorlatosság. Megigézett ártatlan lénye, hívő szemei, naiv mozdulatai.
Észre sem vettem, és már hazafelé baktattunk, egy vérben úszó napnyugtában...

Atyám az ajtóban fogadott bennünket. Engem elengedett maga mellett, de Korni karját megragadta, s csendesen megkérdezte tőle:
- A szülei tudják, miféle házba jött megvacsorálni?

Két hétig színét sem láttam...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Illatod című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Őszi eső című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) be című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Mit tegyek című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Égboltozat című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú mondja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) apály után című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) apály után című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vidéki ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Éjszaka című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Vidéki ősz címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel apály után címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Demófelvétel című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti örökbe tűnt csendek... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nagyvárosi ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Bluest szakító című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Októberi éj / Oktobernacht címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nagyvárosi ősz címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) találkozás magammal című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Durcáskodó című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A nap könnye című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Örök Páros című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022