HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1930

Írás összesen: 52176

Hangya közösség jótékonyság
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-10-21 11:51:09

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: KuvikFeltöltés dátuma: 2007-05-29

Lepketánc (26/24 rész)

LÁTOMÁSOM

Emberkoromban, egy este mély magány ülte meg a tájat. Csak a csizmáim korcogása sértette fel a kihalt utcák hóborította csendjét. Tizennyolc voltam.
Eleredt! És a szállingózó pelyhekkel egy különös idegen szállt alá: magas, cingár ember, szőrmés bundában, rozoga ernyővel...
Lágyan, szinte hangtalanul landolt a porhóban. Nyomot is alig hagyott...
Ernyőjét összecsukta, hátát kiegyenesítette, visszaillesztette jobb szemére lehullott monokliját, és kérdőn rám nézett:
- Van tüze? - kérdezte, majd vékony csontszipkát illesztett a szájába.

Nem szóltam, csak néztem a jelenést, és tudtam, hogy ő az!
Valamivel ugyan jobban öltözködött talán, és egy pár évvel fiatalabb is lehetett, de ő volt! Az apám! Sz. Antal, ex-színházigazgató:

- Ugyan, ugyan, fiatalembel! Talán ajkála fagyott a szó? Vagy nem is nevelte az apja tiszteletle, hogy ha magához szólnak, illőképp válaszoljon?

Csak néztem, és nem tudtam levenni a szemem a szájáról...
Egy lépéssel közelebb merészkedtem. (És akkor, mintha a Sötétarcút láttam volna!)

- Te vagy? - nyögtem ki végül, a sűrű pelyhek takarásából.
- Vagyok, aki vagyok - válaszolta, majd összedörzsölte két ujját (minek nyomán kis láng lobbant), és meggyújtotta a cigarettáját. - Gyele! Igyunk meg valamit!
Kettőt lépett, majd elhasalt a hóban. Szája sarkából kihullott a szipkaszár.
- Hadd segítsek! - léptem oda hozzá, és a karom nyújtottam, de nem fogadta el.
- Félle, öldögfattya! - mordult rám, és nagyot taszított rajtam.
- Apa? - nyúltam ismét felé, de már nem volt sehol...

Persze, nem így történt. Semmi szárnyak, meg pelyhekkel együtt hulló esernyők! Hazugság az egész!
Valóban esett, és tényleg találkoztunk, de Ő egészen más volt...
Hangja, akár a mennydörgés, a modora pedig; borzalmas volt! És nem volt egyedül! Körülvették a barátai, és mind engem ugrattak.
A "Vasútállomás" premierjén történt, mikor az a vén mosónő elemelte a parókákat...

Az előadás kész bukás volt. Semmi nem úgy sikerült, ahogyan tervezték: a szövegben szinte minden színész rontott, ráadásul a jelmezek sem stimmeltek, mi több, apám még senki nem látta ennyire idegesnek...
Csapkodott, szanaszét szórta a jegyzeteit, és fel-le rohangált a művelődési ház folyosóin. Aztán, az egész borzadály után, lementek a kocsmába, és részegre itták magukat...

Az első alkalommal vesztette el előttem az önuralmát. Először láttam, milyen is az, ha részeg az én istenem! Először tűnt úgy, hogy ő is több személyiség egyetlen testben.
És akkor elmosolyodtam egy pillanatra! Lám-lám belé is olykor beköltözik a jó kis Légió!

"Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből!
És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.
És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana."

Nehéz volt megválni tőle. Ha nem is mutattam soha, nagyon is szerettem őt.
Akárcsak a kis, gombszemű Rikkancsot...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Belülről árad a fény című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Pillantva az égre című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Indián nyár című alkotáshoz

Krancz Béla alkotást töltött fel Pénteki baleset címmel a várólistára

szhemi alkotást töltött fel Ébred a Nap címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) A remény peremén című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Életünk rejtett titkai 1/4 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) CS.A. látogatása a belső szívben című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Esőben nyugvó boldogság című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Az önmarcangolóhoz című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A remény peremén című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Fekete őszben feledő című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Fekete őszben feledő című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vers a vízről című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Életünk rejtett titkai 1/4 című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) egyszerű mint az egyterű című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) egyszerű mint az egyterű című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Vers a vízről címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az önmarcangolóhoz című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Mese a három kismalacról, (az egy farkasról), no meg a három huncut kiscicáról címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Ez vagyok én című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az önmarcangolóhoz címmel

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Indián nyár című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Indián nyár című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Életünk rejtett titkai 1/4 címmel

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Belülről árad a fény című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Ne ölj! című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Vízember a földön című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Vízember a földön című alkotáshoz

Alkonyi alkotást töltött fel Fekete őszben feledő címmel a várólistára

Alkonyi bejegyzést írt a(z) Esőben nyugvó boldogság című alkotáshoz

Alkonyi bejegyzést írt a(z) Esőben nyugvó boldogság című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Rügyet bontó című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021