HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 38

Tagok összesen: 1927

Írás összesen: 51808

Mantova fűszerolaj spray
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / sci-fi
Szerző: José AlvaradoFeltöltés dátuma: 2007-06-09

The City IV. Fejezet

IV. Fejezet
A Bolt és a Boltos

Mikor leértek a legalsó szintre, egy csatorna bejárathoz érkeztek. Ivóvíz volt, a vezeték a luxusnegyed felé vitt tiszta vizet. Átléptek a keskeny betonperemre, és ekkor kinyílt fölöttük a lépcsőház ajtaja. A lányt ismét elfogta a remegés. A fogai kocogása hangos zajként hatott.
- Van ott valami? - Hallatszott a beszélgetés visszhangosan, ahogy negyven emelet magasról visszaverődtek a hanghullámok.
- Nem valószínű. Ennek egész az épület lábáig nincs kijárata. Ennyi idő alatt nem lehet leérni. - A fiú nagyot sóhajtott és befogta a lány száját, akinek a torkából egy halk sikkantás tört elő, amikor becsukódott az ajtó.
- Öngyilkos. - Szólalt meg Skull. - Ilyenkor kicsit több önfegyelmet is elvárhatok, azt hiszem. A fejünk felett egy gyalogsági század keres bennünket csőre töltött fegyverrel, nekem pedig már nincs több húsz golyónál a tárban. Nem tudnám magamat sem védeni, nemhogy téged. - Beni összehúzta magát és barna szemeivel olyan elveszetten nézett felfelé, hogy a fiúnak megtört a keménysége. - Menjünk tovább! Még hosszú út áll előttünk. - Elindultak az ivóvízhálózat sok ezer kilométer hosszú útvesztőjében. A lány nem volt hozzászokva ehhez a közlekedési módhoz. A ruhája elszakadt, szoknyájából már csak egy rongy volt meg, a víz pedig lila pírt csalt az ajkára. A fiú ellenben a sötétségbe fúrt szemmel gyakorlottan és otthonosan mozgott a szűk alagutak útvesztőjében. Ahogy a lány fogta a kezét, érezte, hogy csak nagyon lassan hűl ki. Elértek egy pontosan ugyanolyan elágazáshoz, mint a többi, és a fiú megállt.
- Megérkeztünk. - Belekapaszkodott egy létrába és felmászott rajta. Kiborította a tetőt és kinézett. Csöndes és kihalt volt minden. A lány követte. Egy nagyobb térségen voltak a toronyházak között. A nyomortanya legrosszabb részén. Mindenütt tüzek égtek körös-körül. A meleg fölé hajléktalanok hajoltak, akik gyengék voltak ahhoz, hogy egy kényelmesebb és biztonságosabb emeleti szobát, vagy lakást tudjanak foglalni maguknak. A lány undorodva nézett körül.
- Hova érkeztünk?
- A Rejtekbe. Ez az egyetlen út ide, melyen bejöttünk. - A fiú mosolyogva indult el az egyik mellékutca felé. Az emberek megbámulták őket. Voltak itt mindenféle korosztályból. A hetvenéves öregember fogatlan mosolyától a várandós asszonyok gondterhelt tekintetén keresztül az apró csecsemő mit sem tudó pufók arcocskájáig. Befordultak egy különösen sáros sikátorba. Az utca közepe táján Skullnál alig idősebb fiúk és lányok álldogáltak sörétes puskával a vállukon. Lehettek vagy heten. Beni ekkor vette észre, hogy egy kopottas bolt bejáratánál állnak. A csapatból kivált egy magas lány.
- Mit keresel itt Skull. Bajt akarsz? Vagy ide hordod a ribancaid? - Kérdezte fitymálóan Beni felé mutatva. Skull arca nyugodt maradt. A lány undorodó tekintetére egy halvány mosollyal válaszolt.
- Kérdezhetném ezt tőled is. Ez a hely kicsit messze van a felségterületedtől, ahonnan úgy hallom kiátkoztál.
- Az hogy én hol vagyok a City területén, azt én döntöm el. Úgy tudom, a rejtek nem tartozik senkinek a felségterülete alá.
- Valóban. De szerintem nem te vagy az, aki leginkább betartja a szabályokat. Ugyebár fegyverrel belépni sem szabad ide belépni, a Nagy Skull pedig ugyebár soha nem megy sehová az elmaradhatatlan revolverei nélkül.
- Te ne beszélj a fegyvertelenségről a bandáddal. - Ekkor kicsapódott a bolt ajtaja és egy hatalmas ládát cipelő páros jött ki rajta. Mögöttük egy kopottas öregember bottal a kezében. Hangosan szitkozódott, de amikor meglátta Skullt, hirtelen már egy sörétes volt a kezében. A fiú gyorsan megértette a helyzetet. - Tegyétek le azt a ládát, és kotródjatok innen. Csak azért nem öllek meg benneteket, mert itt a törvény tiltja. Érthető? - Kezében már fegyver volt, az egyik pisztolyt a csapatot vezető lányra szegezte, a másikat az egyik pakolóra. Kilenc sörétes szegeződött rá. A lány egy percig állta a tekintetét, majd lehajtotta a fejét.
- Tűnjünk innen! - Lassan hátrálva mentek ki a sikátorból. Az öregember szólalt meg.
- Ha te nem vagy itt, már egy páncélököllel felfegyverzett banda állt volna legközelebb a boltom előtt, amikor valami mást akartak volna elvinni.
- Már régen mondtam neked, hogy költözz át a barrakba.
- Tudom, de mégis. - Kis szünetet tartott. - Nehéz szívvel hagyom el a boltot.
- Menjünk be! Komoly dolgokról kell beszélnünk. - Mondta, és invitálást nem is várva bement. Beni követte. Ahogy beléptek, lehúzta a redőnyt. Az öreg belépése után bezárta az ajtót. Leült egy nagy szalmafonatú fotelbe és a másik kettőnek is mutatott egyet-egyet.
- Mond! Miben kell az öreg boltos segítsége egy nap már másodszorra? Nem volt jó a fegyver, amit adtam? - Szája mosolyra húzódott, ami kicsit kesernyés volt. Benne volt az elhasználódás, az öregség szomorúsága.
- Jefrin bátyám! - Kezdte lassan a fiú. - Mit gondol ki ül mellettem?
- A Barrakuda nevelt lánya. - A fiú álla leesett.
- Honnan tudja?
- Fiam! Fiatal Jonatan! Régen én is a Barrakuda seregében szolgáltam. Láttam már ezt a lányt fiatalabb korában. Anyját meg ugye mindketten ismerjük. Ugyan az utolsó öt évben szépsége kicsit elfogyott, de hatalmas fekete szemeit végig megőrizte, ahogy a lánya is. - Skull ekkor figyelt fel a lány szemére. Valóban azé az asszonyé volt, akit mindig is anyjaként szeretett.
- Akkor gondolhatja, miért vagyunk itt.
- A lányt el kell rejteni, mert a Barrakuda vadászik rá, most hogy eljutott a lánya a valódi családjához.
- Majdnem. Meghalt anyám, a Barrakuda, és még egy magas rangú vezér. El kell tűnnünk a Cityből, mert különben az egész várost felgyújtják utánunk.
- Ez már komolyabb gond. Tehát elmész?
- Igen.
- És miben tudnék segítségedre lenni?
- Fegyverre, útlevélre tanácsra és egy menekülési útvonalra lenne szükségem.
- Értem. Nos. Fegyvert azt tudok adni bármikor, nem lesz vele probléma. Az útlevélre ne is számítsatok, mert ahhoz hetek kellenek, nektek pedig óráitok sincsenek. Útvonalat lehetetlen lenne ajánlani, de adok egy térképet, és majd ti eldöntitek, merre akartok menni, de ne felejtsétek, hogy minden útvonal le lesz zárva. Tanácsnak csak annyit tudok mondani, hogy bármelyik utat is választjátok, siessetek, mert minden perccel nő az őrjáratok száma City körül, és még négy nap és végleg bezárul a kör. Addig kijuthattok. Utána nem.
- Értettem. Elsősorban lőszerre van szükségem és gránátokra, valami gépfegyverre és golyóálló mellényre.
- Rendben. Tudod hol a raktár. Szolgáld ki magad!
- Ok. Vigyázz a lányra! - Mondta és kiment a mellékajtón. Tíz perc múlva egy vállára akasztott géppuskával tért vissza. Az öreg elmosolyodott.
- Kitűnő választás. A huszadik században oly jó bevált AK47 típusú gépfegyver továbbfejlesztett verziója AK'28. Kitűnő választás. Rajtad '37-es kevlár-titánium ötvözet mellény. A lánynak én egy könnyebbet ajánlok. '19 Pro. - Az oldalsó fiókos szekrények egyikéből kivett egy mellényt. - Majdnem olyan jó, mint a legerősebb '37-es, de jó öt kilóval könnyebb. Rendőrségben volt rendszeresítve, amikor még volt ilyen. A lány szégyenlősen nyúlt a mellény után, és a nem akarta felvenni. Az öreg csodálkozva nézett rá.
- No mi a baj kislány? - Beni nem szólt. Jefrin elmosolyodott.
- Értem már! Gyere fiam! - mondta a raktár bejáratára mutatva. - A kislány szégyenlős. - A lány hálás tekintet vetett rá, és elfordulva kigombolta az ingét lassan. Közben kimentek. A fiú felvette a mellényt, és összeválogatott még néhány töltényt. Visszatérve a boltba a lány még mindig a csatokkal bajlódott. A fiú megcsóválta a fejét.
- Meg kell tanulnod használni. Ez életed és halálod lehet.- Odament hozzá és sorban szorosra fogta a kötelékeket és a csatokat. A lány nemegyszer felszisszent. - No most már jó. Vedd rá az inget. Ne látsszon a mellény! - Kimentek az üzlethelység elé. Az öreg búcsúzott.
- Siessetek! Nem órákban kell számolnotok az időt, hanem percekben. De ha igazak a hírek, nemsokára már az se lesz elég, ha másodpercenként tesztek meg egy mérföldet.
- Viszlát Jefrin! Vigyázz magadra ebben a pestisfészekben! - Búcsúzott a fiú.
- A viszontlátásra uram! - Köszönt a lány is. Erős tempóban indultak vissza a csatornához. A lány alig bírta tartani a lépést.

2006

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1309
Időpont: 2009-12-17 13:31:14

Tetszik a történet továbbra is, de azt érdemes lenne kicsit egyértelműbben leírni hogy ki kire fogott fegyvert a rejtekben, mert itt könnyű eltévedni.
Alkotó
Regisztrált:
2007-05-16
Összes értékelés:
59
Időpont: 2007-06-21 11:43:38

Nem tom még mit fogok kezdeni Jefrin papa személyével, de az biztos, hogy lesz még szerepe a történetben. A XII. fejezetig nem került elő.
Alkotó
Regisztrált:
2007-05-16
Összes értékelés:
59
Időpont: 2007-06-21 11:41:58

Nem tom még mit fogok kezdeni Jefrin papa személyével, de az biztos, hogy lesz még szerepe a történetben. A XII. fejezetig nem került elő.
Szenior tag
Doreen
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
779
Időpont: 2007-06-21 11:24:44

Hmmm, na igen, bonyolódnak a dolgok! Tetszik! Asszem, megyek is tovább! :)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Satnyár című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lapok közé temetett múlt VI. Rész című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Lapok közé temetett múlt VI. Rész című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Satnyár című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Satnyár című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) ekkorát esni egyedül nem lehet című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A gyáva című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A gyáva című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Bajnokok lábnyoma című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A szeretet ereje című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A szeretet ereje című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A zajok elülnek című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A Balaton című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A gyáva című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Én vagyok az ember című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Én vagyok az ember című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A szeretet ereje című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A gyáva című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Képtelenségek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Satnyár című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ezt olvasd el! fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) A szeretet ereje című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel A Balaton címmel a várólistára

Pecás bejegyzést írt a(z) Reggeli vihar című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel A halas bicska címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Békássy Helén: Őszi dal / Herbstlied címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A gyáva címmel a várólistára

hundido alkotást töltött fel A szeretet ereje címmel

Madár bejegyzést írt a(z) Éjszakai vendéh című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Én vagyok az ember címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Afanaszij Fet: A fecske címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Miért? című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) performansz mindhalálig című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Szentessy Gyula: Kirándulás / Ausflug című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021