HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48417

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2009-02-23

Lorántffy Zsuzsánna iskola politikája a XVII.században




Magyarország történelmének a 17. század végéig két jelentősebb korszaka volt, amelyet nők alakítottak, az egyik Zrínyi Ilona a másik Lorántffy Zsuzsánna volt. Zrínyi Ilona Magyarország történelmének katonai is politikai alakításában játszott jelentős szerepet, amíg Lorántffy Zsuzsánnának főleg iskola alapítási, és iskola politikai tevékenysége kiemelkedő. Nevéhez fűződik a sárospataki, nagyváradi, és kolozsvári iskolák alapítása és felvirágoztatása. A legjelentősebb a sárospataki iskola alapítása, amely elválaszthatatlan Jan Amos Comenius nevétől, valamint Apáczai Csere Jánost említem, aki a kolozsvári iskola igazgatójaként rövid élete alatt jelentős oktatói, tudományos és iskolát reformáló tevékenységet folytatott. A magyar történelem elismeri, hogy Zrínyi Ilona és Lorántffy Zsuzsánna helytállása, bátorsága, politikai, gazdasági, nevelési elképzelései nélkül egészen másképpen alakult volna Magyarország története. Jelen írásomban a két nagy asszony közül Lorántffy Zsuzsánna iskola politikai felfogásával, megvalósításaival, és annak történelmi hatásaival szeretnék bővebben foglakozni.
A tiszteletadás jeleként Lorántffy Zsuzsánna életével, élettörténetének jelentősebb eseményivel ismerkedjünk meg, amely példaként állhat az utókor előtt. A nagy fejedelem asszony születésének pontos ideje nem ismeretes, de a történészek 1600-as évet gyanítják születése éveként, apja Lorántffy Mihály Ónod várkapitánya volt. Az itteni várat a Dobók lakták egészen Dobó Ferencz haláláig, akinek halála után egy hosszú örökösödési per után a vár Lorántffy Mihály tulajdonába kerül. A fiatal Lorántffy Zsuzsánna férjét gyakran elszólították politikai vagy katonai problémák, ezért Zsuzsánna hamar rájött, hogy a vár és a várhoz tartozó hatalmas uradalom sorsát, vezetését a saját kezébe kell vegye. Ehhez a feladathoz minden tehetsége megvolt, mert a családi házból magával hozta azt a világos gondolkodást, erős akaraterőt, gondos takarékosságot, amely egy ilyen összetett feladat elvégzéséhet szükséges volt. Személyiségét erősen befolyásolta a kálvinizmus tanítása az eleve elrendeltetésről, amely egyfajta hívatás tudatot alakított ki benne. 1614-ben már kapcsolatba kerül Rákóczi Zsigmond fiával, aki 1607-1608 között Erdély fejedelme volt. A két apa között Lorántffy Mihály és Rákóczi Zsigmond között egyesség született, hogy Zsuzsánna a nagykorúság elérésekor házasságot köt Rákóczi Zsigmond fiával. Rákóczi Zsigmond ifjú korában a Perényiek udvarába volt apród és jól ismerte Sárospatak gazdasági jelentőségét főleg a Sárospatak környéki szőlőterületeket. 1616. április 18-án kötöttek házasságot Lorántffy Zsuzsánna és Rákóczy György. Ez a házasság a kor szokásainak megfelelően érdekházasság volt, de mégis, ami akkor szokatlanul ritka volt bensőséges kapcsolat alakult ki a házastársak között, és a két ember szerencsésen egészítette ki egymást. A pataki nagy átalakítást az épületekkel kezdte, a sárospataki várat a zord katonai erődítményből otthonossá tette és nagyszabású építkezésekbe kezdett. Ennek ma is látható eredménye a vár Lorántffy Zsuzsánna szárnya. Levelezéseiből kitűnik hogy minden ügyet a kezében tartott, maga döntött, a munkákról, a szükséges anyagok beszerzéséről és a termékek értékesítéséről.
Ezekről a tevékenységekről levélben pontosan beszámolt a távol levő férjének. Bizonyos írói tehetsége sem vitatható el tőle, mindig világos pontos beszámolókat adott, remekül festi le a szituációkat és plasztikus karaktereket állít elénk. A vallásosság lényeges vonása volt, mindenféle vallási elfogultság nélkül segítette a szombatosokat, a munkácsi görögkeleti egyházat vagy Apáczai Csere Jánost a kolozsvári kálvinista közösség megerősítésében. Az egyházak és iskolák felvirágoztatására a pénzt nem sajnálta, pénzadományokkal segítette. De ami a legjelentősebb, hogy szívén viselte a sárospataki iskola sorsát, amely saját birtokához tartozott és európai hírnévre tett szert. Férjével együtt új épületeket építetett, és magára vállalta két tanár fizetését. Szegény sorsú gyermekek taníttatási költségeit vállalta külföldi egyetemeken. Az elsők között fedezte fel, hogy kiművelt fejek nélkül az ország felemelése lehetetlen, tehát az iskolák sorsát a fiatalok oktatását, nevelését fontosnak tartotta. Élete vége felé az egyházközösség, az iskola hálája irigyei miatt elkerülte, de nemes lelkéről tett tanulságot, hogy ennek ellenére végrendeletében, jelentős összegeket adományozott az iskola és az egyház fenntartására. A pataki iskola kezdetét 1540-re tehetjük, amikor Perényi birtokán megnyílott az első iskola. Ebből fejlődött ki a nagyszerű kollégium I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsánna támogatásával. 1621-ben kezdtek hozzá a pataki iskola fejlesztéséhez, az új iskola szabályzatát Lorántffy Zsuzsánna a férjével együtt készítették el. Az iskola szabályzata kimondja, hogy: "Az intézetbe minden nemes és nem nemes ifjú felvétessék, aki az igazgatónál jelentkezik." Az iskolai könyvtár fejlesztése érdekében a családi könyvtárukat az iskolának adományozták. Egy csapásra a sárospataki iskola könyvtára az ország legnagyobb könyvgyűjteménye lett. A fejedelem szerette volna Mátyás király mesés könyvtárát is megszerezni a pataki iskola számára, ezért Zülfikár agának 1000 tallért vagy aranyat ígért, de a Korvinákat mégsem sikerült megszerezni, mert a törökök az ígért ötszörösét kérték, de feltehetően akkor már Mátyás könyvtárnak nagyobb része megsemmisült vagy széthordták a törökök. A fejedelem 1648-ban halt meg Lorántffy Zsuzsánna fiával Zsigmonddal folytatta a pataki iskola fejlesztését. A pataki iskola fejlesztésére, modernizálására a fiával együtt hívják be a cseh egyház sokat üldözött püspökét Jan Amos Comeniust, aki megreformálta a pataki kollégium oktatási rendszerét. A híres cseh pedagógusnak nagy jövedelmet biztosít, hogy az anyagi gondoktól mentesen munkálkodhasson és alkothasson a kollégium felvirágoztatása érdekében. Comenius irodalmi alkotásainak felét patakon alkotta írta Juana című művét és annak képes változatát az Orbis Pictust. Lorántffy Zsuzsánna Comenius segítségével néhány év alatt a pataki kollégiumot az ország legszínvonalasabb iskolájává fejlesztette. Legfontosabb hívatásának az iskolák fejlesztését tartotta, vagyonát nem önös célokra, hanem annak nagy részét a pataki és erdélyi iskolák fejlesztésére fordította. Lorántffy Zsuzsánna első házasságából 4 gyermeke született, amelyből kettő nem érte meg a felnőtt kor, de a két iskoláskort megért gyermekének oktatásról, neveléséről gondoskodnia kellett ezért Gyulafehérváron külön iskolát szervezett, ahol gyermekei a külön kiválasztott nemes ifjakkal együtt tanultak, külföldről meghívott tanárok vezetésével és az iskola elvégzése után nyilvános vizsgát tettek. Fontosnak tartotta hogy a tudáshoz és a vallás oktatáshoz minden ki saját anyanyelvén jusson el.
Ezért 1657-ben elrendelte a Fogaras-földi román tannyelvű iskola felállítását, az iskolát a romának és magyarok közötti közeledés első intézményének szánta. Elrendelte hogy a román iskolát a magyar iskola mellé építsék, s hogy a két iskola jó kapcsolatot tartson fel egy mással, hogy a tanulók megismerhessék egymás nyelvét, szokásait. Átvette Pázmány Péter törekvéseit is, hogy a leányok is iskolai nevelésbe részesüljenek, tanuljanak. Ha meghúznánk a fejedelem asszony életének mérlegét a végrendeletéből kellene kiinduljunk, amelynek központi fonalát a pataki iskola sorsa képviselte. Lorántffy Zsuzsánna iskola politikájának központjában nem egy általános színvonalú iskola állott, hanem a minőség, a megújított pedagógiai, nevelési rendszerek bevezetése, egy olyan eszmei harc elindítása, amely korunk iskolarendszerének alapjait tette le. Ennek megvalósítását a kitűnő tanárok alkalmazásában, a szegény sorsú tanulók iskoláztatásában, az irodalmi mozgalmak, az irodalom és a nyomtatott könyv korlátlan terjesztésében látta. Valamint a Comenius által kifejlesztett pedagógiai, didaktikai, és nevelési elvek átültetésében, bevezetésében a pataki kollégiumában. Már Lorántffy Zsuzsánna életében a pataki iskola hírneve annyira megnőtt, hogy a főurak is idejáratták fiaikat. A sárospataki kollégium hírneve és úttörő munkássága nem idegen és ismeretlen az európai országok nevelés történetében sem.

Jan Amos Comenius /Komensky/


Lorántffy Zsuzsánna iskola politikájának fontos momentuma volt Jan Amos Comenius híres cseh pedagógus meghívása Sárospatakra, hogy az új pedagógiai és didaktikai elveit felhasználva megszervezze a sárospataki kollégiumot. Az osnabrücki béke 1648 Csehországot kizárta a békekötésből, ezáltal a cseh-morva testvérek utolsó reményei is elszálltak, hogy országukba visszatérjenek a vallásuk és eszméik terjesztésére. Ebben az időszakban hívta meg I. Rákóczi György a gyulafehérvári iskola tanszékéra Jan Amos Comeniust, amit nem fogadott el. 1650-ben a meghívást özvegye Lorántffy Zsuzsánna megismételte, amit hajlandó volt elfogadni és családjával együtt Sárospatakra költözött. Ebbe hittestvérei is beleegyeztek, mert az erdélyi fejdelemtől várták sorsuk jobbra fordulását. Comenius Patakra való megérkezése után november 24. tartotta székfoglaló beszédét, amelyben a művelt és a barbár nemzet között tanulságos párhuzamot vont. Ezzel a beszédével a magyar nemzet figyelmét a közművelődés ügyeire akarta terelni. 1851 és 1652-ben megnyíltak a sárospataki latin iskola vestibulmi, atriumi, és januai osztályai Comenius az iskolát gyorsabban szerette volna fejleszteni, de arra nem kapott megfelelő támogatást, ezért elakart menni Sárospatakról, de fejedelem idősebb fia kérésére még maradt Magyarországon, már csak azért is, mert Rákóczi Zsigmond Habsburg elleni háborúra készült. Sárospatakon Comeniusnak jó szakmai és anyagi feltételei voltak, de kellemetlenül hatottak rá tanártársai irigységei, a tanulók restsége, amit nem tudott megoldani, ezért ezen a kollégiumi színjátszás felkarolásával drámák előadásával akart javítani. Első dráma, amit Sárospatakon a tanulók bemutattak a dialogizált Janua volt. A siker általános volt, ezért a Januát még 8 újabb általa írt dráma követte. Itt Patakon valósította meg az első képes könyv eszméjét az Orbis Pictus címen, ami abban az időben nagy újításnak számított. Lassan körvonalazódott, hogy az erdélyi fejedelmek nem avatkoznak bele a csehországi eseményekbe, a cseh-morva testvérek is sürgették visszatérését, ezért 1654 jun.2 egy szép beszédben búcsút vett Magyarországtól szívükre kötvén a nemzeti nyelv művelését, amely legbiztosabb alapja a nemzeti kultúrának.
Jan Amos Comenius pedagógiai és didaktika reformjai
Még ma sem lehet feltenni a kérdést, hogy még érvényeseké didaktikai és pedagógia elvei? Amelyek évszázadokon át a modern nevelés és oktatás kimeríthetetlen ihletői és forrásai voltak. A valóság az, hogy, amit nagy mester felépített azt csak a XX. végének pedagógiája kezdte túlhaladni, de a comeniusi rendszert még az informatika százada sem tudta lerombolni. A comeniusi rendszerrel szembeni álláspontokat a francia Piaget határozta meg talán a legjobban: "Comeniusszal szemben nem az a feladatunk, hogy polemizáljunk vele, vagy akár csak helyesbítsük, mint inkább az, hogy lefordítsuk és tovább folytassuk azt, amit megkezdett". Comenius legnagyobb érdeme az, hogy az addigi rendszertelenül lebegő pedagógiai és didaktikai elveket, elgondolásokat egy időtálló rendszerbe foglalta. Talán Comenius volt az első, aki elítélte a megkülönböztető oktatást, és a nevelés minden egyénre való kiterjesztését követelte. Meg volt győződve, hogy az általános oktatást csak közösségi oktatással lehet megoldani, ezért le kell mondani magánoktatás rendszeréről. Megvolt győződve arról is, hogy az ember csak tanulás által érheti el a boldogságot és csak a tanulás által emelkedhetik fel a szegénységből. Comenius politikai tevékenysége szorosan kapcsolódik a huszita mozgalom keretében született cseh-morva testvérek titkos társaságához. Miután a husziták felkelését az osztrákok leverték, az eszmék megvalósításához nem maradt más módszer, mint a polgári művelődési eszményekkel való harc. Ezért fektetett Comenius nagy hangsúlyt a pedagógiai, didaktikai munkára. Lengyelországi száműzetésében írta meg a Ditactica Magnat, amelyben az általa elképzelt nevelési -és oktatási rendszert foglalja össze. Számunkra Comenius azért is fontos mert Lorántffy Zsuzsánna fejdelem asszony meghívására négy évig Sárospatakon tevékenykedett. Itt alkalma nyílt néhány pedagógia elképzelését gyakorlatba ültetni. Ezzel véget vet az addigi kaotikus anyagközlésnek, helyette bevezeti, az évre, hónapra, napra és órákra beosztott, jól körülhatárolt, osztályonként körkörösen bővíthető tananyagközlést. A sárospataki évei alatt írta meg az első három osztálynak a képekkel illusztrált tankönyveit. Ezek a tankönyvek bizonyítják, hogy a latinos ismeretek helyett a mindennapi életben használható gyakorlati ismereteket szándékozott nyújtani. Meggyőződése volt, hogy a legegyszerűbb fogalmakra kell visszavezetni az emberi ismereteket és ki kell dolgozni az egymáshoz kapcsolódó fogalmak egységes rendszerét. Sárospatakon egy 7 éves pánszónikus iskola létrehozása volt a terve, de ezt nem valósíthatta meg, mert négy év után távozott Patakról. Iskolaszervezési filozófiájának az volt az alapja, hogy az embereknek az életben való boldoguláshoz képzettségre van szükségük, erkölcsi tartásra és vallási nevelésre. Pedagógiájában mindig hitet tesz amellett, hogy a gyermek nemcsak nevelhető de nevelni is kell, az ember lelki, testi harmóniája csak neveléssel valósítható meg. Az emberi romlottság megjavítására semmisem hatásosabb, mint a nevelés. Igen szellemesen fejezte ki a neveletlen ember sorsát, helyzetét a világban."Az uralkodásra termett ember célját vesztve bolyong a világ veszélyekkel teli, kiismerhetetlen labirintusaiban. Nézetei szerint a nevelés mindenkinek szükséges hiszen anélkül az ember "Vadállat, buta szörny, vagy tétlen fajankó."

2009.03.04.

2009

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 14. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Fagy, ha fog... címmel a várólistára

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Apokrif című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékeimen merengve címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Tüzes pokol címmel

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)