HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 49 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51258 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2020-10-20
A lajtorja 54.6. Szabadíts meg a gonosztól (Harmadik Könyv, folytatás) Az idő megállíthatatlanul rohant. Lenke rettegett attól a perctől, amikor majd el kell búcsúzni a fiától. Győző szeptember elején megy vissza Sopronba, a katonaiskolába. Állami ösztöndíjjal tanult: a hadiárvák részére létrehozott alap finanszírozta a rászoruló gyerekek taníttatását. Bár Herderics Győző a szó szoros értelmében nem volt hadiárva, mint ahogy Lenke sem hadiözvegy. Ferenc holttá nyilvánításának procedúrája még nem fejeződött be, valaki azonban a legfelsőbb helyek egyikéről, a fiatalasszony sejtette honnan, jóindulatból megelőlegezte nekik a státust. Maga elé tette az íróasztalra a két fényképet, uráét, és szeretett kisfiáét. Sírhatnékja támadt, ahogy nézte őket. Ferenc délcegen, katonásan, az I. Budai Önkéntes ezred hajtókájával, majd szétpattan széles vállán, domború mellkasán a zubbony. Mellette a másik képen a fia, Győző, mint kiskatona. Beesett kicsi arc, mélyen ülő, kifejezéstelen szemek. Szánni való, elgyötört, sovány arcocska. A katonasipka beesik a fejébe, nyakát válla közé húzza. Istenem, édes jó Istenem! Hálát adok Neked, Isten, mondta magában, hogy feltáplálhattam szegénykét a nyáron. Hálát adok, hogy vigyáztál ránk. Hogy vigyázol egész családunkra. Kérlek, segíts minket ezután is, és add, ó add, hogy Ferenc minél előbb hazatérhessen! A beadott holttá-nyilvánítást kérelmező papír ellenére egy percig sem hitte, hogy az ura meghalt. A papír, az csak papír. Egy papírrongy semmit nem jelent! És az eltelt évek sem számítanak! Cigarettát sodort magának, körülményesen beleillesztette hosszú-szárú szipkájába, s a Ferenctől kapott ezüst-színű, apró öngyújtó segítségével rágyújtott. -Édes, drága Ferikém! - rebegte az öngyújtóhoz beszélve, és gyengéden megsimogatta a szerkentyű fényes, domború oldalát. Körbevette az otthon biztonsága, a bútorok megnyugtató sötét-barnája. A feje felett lévő családi képekből erőt merített. Ertsey Piroska, Fráter Lóránt... Anyja arca méltóságot sugároz. Úgy néz le rá onnan a magasból, mint régen kislány korában, amikor elvétve rossz jegyet hozott az iskolából. Nem baj, mondja a tekintet, majd kijavítod! Aranyozott keretben van a festmény, Maghy Zoli készítette, fiatal tehetséges unokatestvére. Ez a Zoli gyerek egyszer sokra viszi majd! És Fráter Lóránt, a híres nagybácsi, akit az egész ország "nótáskapitányként" emleget, mellette trónol cirádás keretben baloldalon, hamiskásan mosolyog kackiás, pödrött bajusza alatt. A kép alján dőlt betűkkel dedikáció: "Lenke húgomnak szeretettel Fráter Lóránt huszárkapitány. Visszarévedt tekintete a fiára. -Kicsi Győzőkém - suttogta szívének teljes melegével. -Édes kisfiam...! Eszébe jutott a katonanóta, amit annyiszor hallott: "...Szép a rózsa háromnapos korában, szép a legény még húszéves korában, de mikor a huszonegyet haladja, sír az anyja, mert a fia katona..." Győző még csak tizenkettő, nagyon messze van a húsztól, Istenem csak tizenkettő, sóhajtotta, de már elvették tőlem! A Gazdáknál hasonlóképpen járt, mint a Hadigondozottak Hivatalában, csak a fogadtatás volt kedvesebb. Sárvári osztályvezető úr, Ferenc főnöke leültette, konyakkal, cigarettával kínálta. Kifaggatta, hogy áll Ferenc holttá nyilvánításának ügye, s részletesen el kellett mesélnie, mire ment a Hadigondozóban. -Nézze kedves Lenke - mondta végül nagyot sóhajtva -ugye megengedi, hogy így szólítsam, hiszen Ön a legkedvesebb kartársamnak a felesége, s ekként szinte nekem is kollégám, -így megy ez. Sajnos. Felhúzta vállát, kifordította tenyerét. Nincs mit tenni. -Isten malmai...tudja. Én, -megnyomta a szót - én mindazonáltal mindent megteszek, de a kezem meg van kötve. A jogszabályok, azok a fránya jogszabályok ugyebár. De tudja, mit mondok Önnek? Habozott, kivárt néhány másodpercig. Eljátszotta, hogy kolosszális ötlete támadt. Pofacsontján megfeszült a bőr, száját összepréselte. Szép ember volt, bár széles, magas homlokához nem illett ványadt, kicsi állkapcsa, keskeny ajka, s az apró egérfogak. -Kiskapuk mindenütt léteznek Lenke, igen. Talán meg lehetne próbálni.... Felállt, elsétált az ablakpárkányig, kinézett az alant elterülő, forgalmas Kálvin térre. Hosszú ideig nézte az utcát, majd amikor visszajött, rámosolygott a fiatalasszonyra. -Javasolnám kedves, javasolnám, igen, hogy most hétvégén, mondjuk ugye példának okáért szombat délután, jöjjön ki a vállalat Római parti csónakházába, a Piroska utcába. Ott nagyon kellemes ilyenkor nyáridőben. Lesznek kinn komoly potentátok...akiknél apellálhatunk ugyebár...no. Ne habozzon. Nem harapom le az orrát. Leülünk egy árnyas fa alá, s átbeszéljük, mit lehetne, hogyan lehetne. Mosolygott, kellemkedett. Pipájának füstjét karikába fújta Lenkének gyanús lett a férfi. Nézte, nézte, nem szólt. Olyan fura volt az egész. Volt valami visszataszító a mosolygásában, édeskés hangjában, nyújtott hanghordozásában. Micsoda! Csak nem arra készül, EZ, hogy a szépet tegye? -Meglátom - mondta óvatosan ejtve a szót. Felállt, csókra nyújtotta fehér-cérnakesztyűbe bújtatott kezét. -Sok dolgom van mostanában, és hát...tudja... Nem fejezte be. Magában már elhatározta, hogy nem megy ki a Római partra. -Mit képzel?- kuncogott befelé. Még csak az kellene. Micsoda aljas gazember ez a Sárvári! - Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Gyökerek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Isten véletek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Naponta ijesztget című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A hízelgő Huba és a gőgös Gazsi páva című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz Leslie alkotást töltött fel Nőnap címmel a várólistára Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Minden sejtésemben című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 02. című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 01. című alkotáshoz black eagle alkotást töltött fel Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 02. címmel a várólistára black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (6/8) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) átalakulok című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) átalakulok című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel dicsőítő ének címmel a várólistára ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A hízelgő Huba és a gőgös Gazsi páva címmel a várólistára túlparti bejegyzést írt a(z) Macska-mese című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |