HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1913

Írás összesen: 51054

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

sailor
2020-11-25 12:14:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2020-10-20

A lajtorja 54.

6. Szabadíts meg a gonosztól (Harmadik Könyv, folytatás)

Az idő megállíthatatlanul rohant. Lenke rettegett attól a perctől, amikor majd el kell búcsúzni a fiától. Győző szeptember elején megy vissza Sopronba, a katonaiskolába. Állami ösztöndíjjal tanult: a hadiárvák részére létrehozott alap finanszírozta a rászoruló gyerekek taníttatását. Bár Herderics Győző a szó szoros értelmében nem volt hadiárva, mint ahogy Lenke sem hadiözvegy. Ferenc holttá nyilvánításának procedúrája még nem fejeződött be, valaki azonban a legfelsőbb helyek egyikéről, a fiatalasszony sejtette honnan, jóindulatból megelőlegezte nekik a státust.

Maga elé tette az íróasztalra a két fényképet, uráét, és szeretett kisfiáét. Sírhatnékja támadt, ahogy nézte őket. Ferenc délcegen, katonásan, az I. Budai Önkéntes ezred hajtókájával, majd szétpattan széles vállán, domború mellkasán a zubbony. Mellette a másik képen a fia, Győző, mint kiskatona. Beesett kicsi arc, mélyen ülő, kifejezéstelen szemek. Szánni való, elgyötört, sovány arcocska. A katonasipka beesik a fejébe, nyakát válla közé húzza. Istenem, édes jó Istenem! Hálát adok Neked, Isten, mondta magában, hogy feltáplálhattam szegénykét a nyáron. Hálát adok, hogy vigyáztál ránk. Hogy vigyázol egész családunkra. Kérlek, segíts minket ezután is, és add, ó add, hogy Ferenc minél előbb hazatérhessen!
A beadott holttá-nyilvánítást kérelmező papír ellenére egy percig sem hitte, hogy az ura meghalt. A papír, az csak papír. Egy papírrongy semmit nem jelent! És az eltelt évek sem számítanak!
Cigarettát sodort magának, körülményesen beleillesztette hosszú-szárú szipkájába, s a Ferenctől kapott ezüst-színű, apró öngyújtó segítségével rágyújtott.
-Édes, drága Ferikém! - rebegte az öngyújtóhoz beszélve, és gyengéden megsimogatta a szerkentyű fényes, domború oldalát.

Körbevette az otthon biztonsága, a bútorok megnyugtató sötét-barnája. A feje felett lévő családi képekből erőt merített.
Ertsey Piroska, Fráter Lóránt...
Anyja arca méltóságot sugároz. Úgy néz le rá onnan a magasból, mint régen kislány korában, amikor elvétve rossz jegyet hozott az iskolából. Nem baj, mondja a tekintet, majd kijavítod! Aranyozott keretben van a festmény, Maghy Zoli készítette, fiatal tehetséges unokatestvére. Ez a Zoli gyerek egyszer sokra viszi majd!
És Fráter Lóránt, a híres nagybácsi, akit az egész ország "nótáskapitányként" emleget, mellette trónol cirádás keretben baloldalon, hamiskásan mosolyog kackiás, pödrött bajusza alatt. A kép alján dőlt betűkkel dedikáció: "Lenke húgomnak szeretettel Fráter Lóránt huszárkapitány.

Visszarévedt tekintete a fiára.
-Kicsi Győzőkém - suttogta szívének teljes melegével. -Édes kisfiam...!
Eszébe jutott a katonanóta, amit annyiszor hallott:

"...Szép a rózsa háromnapos korában,
szép a legény még húszéves korában,
de mikor a huszonegyet haladja,
sír az anyja, mert a fia katona..."

Győző még csak tizenkettő, nagyon messze van a húsztól, Istenem csak tizenkettő, sóhajtotta, de már elvették tőlem!

A Gazdáknál hasonlóképpen járt, mint a Hadigondozottak Hivatalában, csak a fogadtatás volt kedvesebb. Sárvári osztályvezető úr, Ferenc főnöke leültette, konyakkal, cigarettával kínálta. Kifaggatta, hogy áll Ferenc holttá nyilvánításának ügye, s részletesen el kellett mesélnie, mire ment a Hadigondozóban.
-Nézze kedves Lenke - mondta végül nagyot sóhajtva -ugye megengedi, hogy így szólítsam, hiszen Ön a legkedvesebb kartársamnak a felesége, s ekként szinte nekem is kollégám, -így megy ez. Sajnos.
Felhúzta vállát, kifordította tenyerét. Nincs mit tenni.
-Isten malmai...tudja. Én, -megnyomta a szót - én mindazonáltal mindent megteszek, de a kezem meg van kötve. A jogszabályok, azok a fránya jogszabályok ugyebár. De tudja, mit mondok Önnek?
Habozott, kivárt néhány másodpercig. Eljátszotta, hogy kolosszális ötlete támadt. Pofacsontján megfeszült a bőr, száját összepréselte. Szép ember volt, bár széles, magas homlokához nem illett ványadt, kicsi állkapcsa, keskeny ajka, s az apró egérfogak.
-Kiskapuk mindenütt léteznek Lenke, igen. Talán meg lehetne próbálni....

Felállt, elsétált az ablakpárkányig, kinézett az alant elterülő, forgalmas Kálvin térre. Hosszú ideig nézte az utcát, majd amikor visszajött, rámosolygott a fiatalasszonyra.
-Javasolnám kedves, javasolnám, igen, hogy most hétvégén, mondjuk ugye példának okáért szombat délután, jöjjön ki a vállalat Római parti csónakházába, a Piroska utcába. Ott nagyon kellemes ilyenkor nyáridőben. Lesznek kinn komoly potentátok...akiknél apellálhatunk ugyebár...no. Ne habozzon. Nem harapom le az orrát. Leülünk egy árnyas fa alá, s átbeszéljük, mit lehetne, hogyan lehetne.
Mosolygott, kellemkedett. Pipájának füstjét karikába fújta
Lenkének gyanús lett a férfi. Nézte, nézte, nem szólt. Olyan fura volt az egész. Volt valami visszataszító a mosolygásában, édeskés hangjában, nyújtott hanghordozásában. Micsoda! Csak nem arra készül, EZ, hogy a szépet tegye?

-Meglátom - mondta óvatosan ejtve a szót.
Felállt, csókra nyújtotta fehér-cérnakesztyűbe bújtatott kezét. -Sok dolgom van mostanában, és hát...tudja...
Nem fejezte be. Magában már elhatározta, hogy nem megy ki a Római partra.
-Mit képzel?- kuncogott befelé. Még csak az kellene. Micsoda aljas gazember ez a Sárvári!
-

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9316
Időpont: 2020-10-23 07:52:21

válasz oroszlán (2020-10-22 23:45:52) üzenetére
Kedves Ica! A megérzések sajnos nem mindig jönnek be. Meglátjuk, mi lesz! Köszönöm, h nyomon követed, szeretettel látlak, várlak! -én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9316
Időpont: 2020-10-23 07:49:46

válasz Alkonyi felhő (2020-10-21 09:24:18) üzenetére
Szia Alkonyi! Örömmel tettem! Írom a folytatást. Nem lesz könnyű a sorsa a szereplőknek, ez egy nehéz korszak! Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8700
Időpont: 2020-10-22 23:45:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Úgy gondolom kedves Laci, egy szerető feleség megérzi a bajt, (remélem nem is lesz) és átlátott Sárvári aljas szándékán.
Mindig jó olvasni a regény részleteit.
szeretettel gratulálok
Ica



Alkotó
Alkonyi felhő
Regisztrált:
2010-01-21
Összes értékelés:
424
Időpont: 2020-10-21 09:24:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2020-10-21 08:05:22) üzenetére
Szia Bödön!

Köszönöm,hogy megosztottad velem ezt a katonanótát.
😊

Várom a következő részt, nagyon érdekel az akkori világ , illetve Lenke sorsa.

Szeretettel: Alkonyi
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9316
Időpont: 2020-10-21 08:27:45

válasz hundido (2020-10-20 13:46:11) üzenetére
Szia! Igen, én is azt hiszem, h ezek a dolgok ma is léteznek! A világ nem változik, vagy, ha igen nem biztos, hogy mindig és mindenütt az előnyére. Sárvári úr bepróbálkozott, de nem jött össze neki. Lenkének komoly küzdelmet kell folytatni a megélhetésért, egyedül maradt két növőfélben lévő gyerekkel. Szeretne nekik mindent megadni, miközben rendületlenül várja férje hazatérését. Nem sok reménye maradt pedig, a háború öt éve véget ért...Köszönettel: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9316
Időpont: 2020-10-21 08:20:02

válasz sailor (2020-10-20 10:43:11) üzenetére
Szia Sailor! Örülök, h így látod, s köszönöm kedves szavaidat, amelyek mindig új erőt adnak és arra ösztönöznek, hogy folytassam ezt a (nem könnyű) történetet. Nem könnyű, mert tényleg sok dolognak kell utána járnom míg egy-egy epizódot, vagy fejezetet megírok! Köszönöm még egyszer: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9316
Időpont: 2020-10-21 08:13:14

válasz Alkonyi felhő (2020-10-20 08:39:19) üzenetére
Kivonulunk a laktanya elébe
Százados úr áll a csapat elébe
Jó fiaim kijelentem előre
Egyenesen kimegyünk a harctérre

Örülök nagyon kedves figyelmednek! Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9316
Időpont: 2020-10-21 08:10:11

válasz Alkonyi felhő (2020-10-20 08:39:19) üzenetére
Szép a rózsa háromnapos korába'
Szép a legény még húszéves korába'
De mikor a huszonegyet haladja
Sír az anyja mert a fia katona

Szépen szól a fülemüle hajnalba'
Barna legény az őrségen hallgatja
Indulj legény szerelvényed pucold ki
Reggel hé tórára ki kell vonulni
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9316
Időpont: 2020-10-21 08:05:22

válasz Alkonyi felhő (2020-10-20 08:39:19) üzenetére
Szia Alkonyi! Köszönöm, igyekszem...) A katonanóta teljes szövege:

Szép a rózsa háromnapos korában
Szép a kislány még húszéves korában
De mikor a huszonegyet haladja
Nem illik a kék szalag a hajába

Szépen szól a fülemüle hajnalba'
Barna kislány az ágyában hallgatja
Kelj fel kislány söpörd ki a szobádat
Várhatod a leszerelő babádat
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2016
Időpont: 2020-10-20 13:46:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Bizony Lenke nincs könnyű helyzetben. Tetszik az asszony ábrázolása, ahogy mi, olvasónk megtudhatjuk mi jár a fejében. Egy ismerős mondat:Kiskapuk mindenütt léteznek ...-örök dolog, régen is és most is. Mit kéne tennie, hogy belépjen a kiskapun? Kiderül- és nem teszi meg. Ilyen gazemberek mindig is voltak és vannak.
Tetszett. üdv hundido
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
6297
Időpont: 2020-10-20 10:54:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A második részben látni,mennyi ügyes bajos
elitézések akadtak,csak hogy ét lehesen élni!

" Micsoda aljas gazember ez a Sárvári!"
...nagyon tipikus ezekre az idökre...meg a
többi hasonló háborus idökre

Nem lehet eleget ismételnem,´hogy a minden
apróságot hitelesen feljegyzett írásod remek!

Gratulálok:sailor

Szép napot
-
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
6297
Időpont: 2020-10-20 10:43:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Nagyon szépen ábrázoltad Lenke gyöngédségét.
Ferenc és Gyözö összehasonlítása nagyon tetszett!
A hös és a sok sok nélkülözést átélt kisfiu,aki
szintén menni készül:
Az életben mindig a muszáj parancsol!
A katona nóta illik a képbe,mintha csak ilyen
alkaalmakra írták
Alkotó
Alkonyi felhő
Regisztrált:
2010-01-21
Összes értékelés:
424
Időpont: 2020-10-20 08:39:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Már vártam a folytatást😊

Túlzás nélkül nagyon lehet szeretni ezen részletes ábrázolásaidat, kiemeléseidet.


"...Szép a rózsa háromnapos korában,
szép a legény még húszéves korában,
de mikor a huszonegyet haladja,
sír az anyja, mert a fia katona..."

Nem ismertem ezt a dalocskát.

Igen azokban az időkben nagyon elterjedt volt az a jelenség,mint amit Lenkével is szerettek volna cselekedni. Valamit valamiért..../manapság se ritka /
Csak úgy önzetlenül nem volt segítség.

Nagyon tetszik Lenke tartása,hogy derék, s kitart a gondolatai mentén.

"Mit képzel?- kuncogott befelé. Még csak az kellene. Micsoda aljas gazember ez a Sárvári!"

Szinte elképzeltem azt a kuncogást, s belső monológot 😄😊

Szeretettel: Alkonyi

Legutóbb történt

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Örökké velem maradsz című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Örökké velem maradsz című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel A zene nem ismer határokat címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Örökké velem maradsz című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Örökké velem maradsz című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 59. címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) reménytelen című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Felénk repül... című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel A létezés 1 címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Mikulás című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Advent (haiku forma) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Advent című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Advent (haiku forma) című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Számadás helyett című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Örökké velem maradsz címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)