2022. novemberében honlapunk teljes felújításán dolgozunk, eközben előfordulhatnak hibajelzések, rossz megjelenések, kisebb kimaradások. A kellemetlenségért előre is elnézést kérünk, igyekszünk minél hamarabb befejezni a munkálatokat.

HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 29

Tagok összesen: 1952

Írás összesen: 53199

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-12-06 09:07:01

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: eszesgFeltöltés dátuma: 2009-03-21

Nem jó ez így!

Egy őszi délután felhívtam Karesz barátomat, hogyha ráér, találkozhatnánk egy jóízű alkotó munka erejéig. Ez nálunk, leggyakrabban a diaporámával való foglalatosságot jelenti, amihez persze sok más alkotói tevékenység is társul. Ilyen a fotózás, mert a diaporáma elkészítéséhez képekre van szükség. Ilyen a zenekiválasztás, amit azért sorolnék az alkotáshoz, mert a megfelelő gondolatok kifejezéséhez hozzáillő zene megtalálása is egy önálló alkotói folyamat. És ilyen az igazán mély gondolatokat felszínre hozó beszélgetés, ami alatt elkészül egy forgatókönyvbe ágyazott művészi koncepció. A végén, pedig megszületik a diaporáma, amit mi csak képköltészetnek hívunk. Sokkal szebb és kifejezőbb ez a szó erre a vizuális műfajra. Egy élménycsomag, egy üzenet, ami 2-3 percben van összesűrítve. És ha jól van összesűrítve, a közönség azonnal rááll a hullámhosszra, és fogja az üzenetet. Néha sírnak, néha nevetnek, néha néma csöndben, döbbenten ülnek helyükön, attól függően, hogy mely érzelmi sávra tereljük az előadást.
Sajnos ritkán van olyan alkalom, amikor együtt tudunk dolgozni, és ebben általában az én munkahelyem az akadályozó tényező, így Karesz nagyon megörült, amikor odaszóltam neki telefonon.
- Sanyikám, ez nagyon jó! Gyere nyugodtan, én itthon vagyok! Várlak!
És én mentem, hogy újra beindítsuk a folyamatot. Karesz örömmel fogadott a lakásán, ami jobban hasonlít egy alkotói stúdióra, mint egy lakótérre. Igazi szellemi műhely! Ezen a helyen, nagyszerű gondolatok születtek és születnek folyamatosan, amit kitüntetések, díjak, interjúk, felkérések, gratulációk kísérnek állandóan. De az ember, ha értéket akar közvetíteni a világnak, akkor nagy veszélynek van kitéve. Hiába a szaktekintélyek elismerése, hiába a sok köszönet, hiába az őszinte támogató szó, hiába a meghívások és a rengeteg díj. A pusztító erők is működésbe lépnek és minden eszközzel próbálnak ellenállni, érvényteleníteni, eltűntetni, megsemmisíteni. De ahogy Albert Camus mondotta: "Ami nem pusztított el, attól erősebb lettem". És így vagyunk vele mi is.
Amikor odaértem már minden elő volt készítve a munkához, de mielőtt hozzáfogtunk volna, egyéb teendőink akadtak. Karesz egyik nagyon jó barátja, Mónika telefonált, hogy az iskolás csoportját, akik moziban voltak, segítenénk-e visszakísérni az iskolához. Ennek a kérésnek szívesen eleget tettünk.
A mozinál találkoztunk a csoporttal. A gyerekek, ahogy meglátták Kareszt, szinte egyszerre ugrottak a nyakába, és ujjongva, sikoltozva üdvözölték: "Szia Karcsi bácsi! Szia Karcsi Bácsi!" De nem is tehettek másképpen. Miért?
Mert vannak jó, és vannak nagyszerű pedagógusok. Karesz az utóbbi kategóriába tartozik. Azok közé, akiknek elég ránézniük a gyerekekre, és a bizalom azon nyomban megszületik. Olyan híd épül közéjük és a gyermekek közé, amit nem rombolhat le semmi. Mert nem tud lerombolni. Nem kőből épült. Nincs anyaga. Éteri, finom szálakból szőtték. Talán angyalok, talán tündérek! Ki tudja? Nekem azért nagyon emberinek tűnik ez a kapcsolat. Ritkán látható, emberien emberinek.
Ebben az óriásira nőtt bizalomban meneteltünk jókedvűen a buszmegálló felé. Nem kellett sokat várni, mert ahogy odaértünk, már jött is a busz. Felszálltunk rá. A busz utasainak arcáról nem sok jót olvashattunk le, amikor észrevették ricsajozó csapatunkat. Karcsi bácsi, az utasok megnyugtatására játékba fogott a gyerekkel. Egy olyan játékot játszatott, ami nem igényelt semmi mást, csak figyelmet.
- Ismeritek a magyar ABC nyomtatott betűit? - kérdezte tőlük.
- Igen, Karcsi bácsi! - kiabálták kórusban.
- És azokat a betűket ismeritek-e, amelyek egyenes vonalból állnak? Tudjátok, olyan, mint az A betű, vagy olyan, mint az M betű. Csupa egyenes vonalból állnak.
- Igen, Karcsi bácsi! - kiáltották egyszerre.
- Ki tudna nekem olyan szavat mondani, amit ezekből a betűkből rakhatunk össze. Értelmes magyar szóra gondolok. - mondta a tanár úr.
- Én tudok! Én tudok! - csiripelte vékony, madárhangon az egyik kislány.
- Halljuk Esztike! Mi az a szó?
- ALMA.
- Nagyszerű Esztike! - dicsérte meg Karesz barátom a lánykát. - Ez valóban olyan szó, amelyik egyenes vonalakból álló betűkből építhető fel. Amiért ilyen ügyes voltál, adni szeretnék neked egy ajándékot.
Azzal fogta és a táskájából előhúzott egy fagyöngyökből fűzött nyakláncot és egy csokit.
- Esztike, nézd! Az egyik kezemben itt van egy nyaklánc, a másikban egy csoki. A jó válaszért cserébe, jutalmul választhatsz, hogy melyiket szeretnéd. Tessék!
A kislány elgondolkodva nézte az ajándékokat, de nem nyúlt egyik felé sem. Nem akart választani. Vagy nem tudott?
Hatalmas fekete gombszemeivel kétségbeesetten nézett rá Kareszra.
- Mi a baj Esztike? Nem tetszik a nyaklánc? Nem szereted a csokit?
- De, a nyaklánc nagyon szép! -válaszolta Eszti.
- Akkor nyugodtan vedd el, megérdemled! - nyújtotta felé a barátom
- Karcsi bácsi! Nekem nem kell a nyaklánc és a csoki sem. - hárította vissza a mozdulatot a kislány.
- Hogyan? Nem kell a jutalom?
- Nem, Karcsi bácsi. Nem kell!
- Esetleg valami mást kérnél? - kérdezte meglepve Karesz.
- Igen. - válaszolt halkan, szemét lesütve Eszti.
- Mi az, amit adhatok Esztike?
- Karcsi bácsi! Nekem csak dicséret kell tőled! Ugye kaphatok még dicséretet tőled? - ragyogott fel a kislány arca.
- Hát persze Esztike! Persze, hogy kaphatsz. - válaszolt a kéréstől zavarba jött barátom. - Amennyi dicséretet akarsz, annyit adok!
Egymásra néztünk Karesszal. Ahogy tekintetéből kivettem, az ő torka is legalább annyira összeszorult, mint az enyém. Csoda, hogy beszélni tudott. Ezt követően, még egész úton elszórakoztatta a gyerekeket, de láttam rajta, hogy nem tudja magát túltenni Eszti kérésén. Nem lehet! Ez egyszerűen nem lehet, hogy egy 10 éves forma gyermek ennyire ki legyen éhezve a dicséretre! Valamit tenni kell! Nem jó ez így! Ez motoszkált benne, és ez motoszkált bennem is.
Amikor visszatértünk a szellemi műhelybe, már nem volt szükségünk koncepcióra, nem volt szükségünk forgatókönyvre. Lázasan láttunk munkához. Tudtuk, hogy milyen anyagot akarunk összeállítani. Az előadás a fejünkben volt. És mindezt egy szó elhangzása nélkül tudtuk. Sok ezer kép közül kezdtük el válogatni azokat a fotókat, amelyekre szükségünk volt. Nevető gyerekarcok, sárga rózsa, kristálytiszta víz, gyönyörűen szép lombú fák, szomorú gyerekarcok, repedezett föld, száraz, haldokló napraforgó, szennyezett víz, törött pohár, lakat, vaskerítés. Majd Karesz berakott a CD lejátszóba egy Illés dal feldolgozást. Szvorák Kati énekelte a "Miért hagytuk, hogy így legyen?" című örökzöld slágert. Ahogy felcsendült a dal, a képek egy szempillantás alatt a helyükre kerültek. Egymás után számtalanszor játszottuk le magunknak a diaporámát. Néha változtattunk rajta, egészen addig, amíg ugyanazt az érzést nem éreztük, mint ott a buszon. Így vált teljessé az anyag.
Már valamivel jobb volt. Már nem feszített annyira a torokszorító érzés. A szomorú fáradtságtól üressé vált számunkra a világ. Elbúcsúztam Karesztól. Hazamentem megnyugodni.
Hajnali két óra körül járt az idő, amikor elfordítottam a zárban a kulcsot. Otthon mindent beborított a sötétség, mégsem akartam felkapcsolni a villanyt. Sötétben zuhanyoztam le, majd csendesen bebújtam a biztonságot nyújtó hitvesi ágyba, és csak hallgattam kedvesem megnyugtató, ütemes szuszogását. Neki szép álmai voltak azon az estén.

igaz történet

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
405
Időpont: 2012-01-04 07:59:33

válasz Krómer Ágnes (2012-01-01 12:12:01) üzenetére
Kedves gi!

Nagyon ksznm a hozzszlst is, meg a szlinapi kszntst is! :-)

dvzlettel:
Sanyi
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3582
Időpont: 2012-01-01 12:12:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sanyi!

J trtnet hoztl ismt. Tanulsgos.
Boldog szletsnapot kvnok neked.

Bartsggal: gi
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
405
Időpont: 2009-03-24 13:34:32

Kedves Selanne!

Valban nem kerlne semmibe dicsretet adni, mgis sokaknak "tl drga", "nem ri meg" nekik. Hogy mirt van ez? Azt hiszem, ez egy j kis indit krds lenne egy hosszabb beszlgetshez.
A biztos a dologban, hogy nem megolds mindenki mell egy Karcsi bcsit lltani. A fejekbe kellene rendet tenni!

Ksznm, hogy benztl!

dv.: Sanyi
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8272
Időpont: 2009-03-24 10:01:38

Kedves Sanyi!
Pr perce lk itt , merengek, tndm.Ki vagyunk hezve a dicsretre.Alap igazsg egy pr dicsr sz a hangulatunkat mindenfle ajndk egyebek nlkl is a fellegekbe kpes emelni.Pnzbe sem kerl.Fontos!!Tndm azon is, mirt lett oly sok esetben "hinycikk"az letnkbl?Trtneted mint ltom igaz, ami megnyugtat, Esztike biztosabb szebb napokat l meg ezutn, legalbbis addig ameddig Karcsi bcsi a kzelben van.
Szeretettel.Selanne
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
405
Időpont: 2009-03-24 09:51:03

Kedves Judit!

Minden szval egyetrtek, amit lertl! Ksznm, hogy olvastad az rst!
A diapormkat nem raktuk fel a netre, mert csak nagyfok minsgromls rn tudtuk volna elrni, hogy brki hozzfrjen. Viszont, ha szeretnl egyet-kettt megnzni, szvesen kldk DVD-t. rj az e-mailemre cmet s kldm! szekeress@gmail.com

dv.: Sanyi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2009-03-23 22:53:39

Kedves Sanyi!
Azt hiszem mindenki szomjazza a dicsretet, nem csak Esztike! Panaszkodni szoktak az emberek, meg " jl beszlni". A kedvessget, a dicsretet otthonra tartogatjk? Taln....
Lehet kszteni a kvetkez diapormt dicsret tmban. Ezttal a nkrl, vagy a frfiakrl, vagy az regekrl, vagy munksokrl, vagy a fldmvesekrl, vagy a mrnkkrl, vagy brkirl. Mindenki szeretne dicsretet kapni, de ltalban ha megoldja a lehetelent, ha ltrehozza az elkpzelhetetlent, akkor nem dicsret jn, hanem ez lesz a napi elvrs. Jl megrt trtneted, mlyen elgondolkodtat.
A diapormitokat meg lehet nzni valahol a neten?
Judit

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) "Az igazat mondd..." című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel "Az igazat mondd..." címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

Hayal alkotást töltött fel Villanás címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Joseph von Eichendorff: Sehnsucht / Vágyakozás című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Talantelen címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Karácsonyi béke címmel a várólistára

dpanka bejegyzést írt a(z) Átíratok /haikuk, Pilinszky János verseire/ című alkotáshoz

Rozán Eszter bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 152. címmel

Ginko alkotást töltött fel Kék balerina címmel a várólistára

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Bödön bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Szabadka / Szabadka címmel

szilkati alkotást töltött fel Egy kurtizán vallomása címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

mandolinos alkotást töltött fel Andrej Orlov: Chagall a várost rótta épp... címmel a várólistára

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Elidegenülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022